|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: jogszabály állambiztonsági / nemzetbiztonsági törvény 1991. április 23.Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03) 1991. május 21.Az RMDSz törvényhozói a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatti tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind a szenátus üléséről. (A vitatott kérdések: a szeparatizmus minden pontosítás nélküli használata a nemzetbiztonsági törvényben, továbbá a háborús veteránok diszkriminatív meghatározása – csak azok számítanak veteránnak, akik a ro. hadseregben harcoltak.) – Az RMDSz képviselői a nemzetbiztonsági törvény megszavazásakor nemmel szavaztak. [RMSz, máj. 23.]1991. június 20.A szenátus után a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes tettek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmányellenes megfogalmazás ellen, mert ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. (→ 1991.06.26)A bukaresti cégbíróságon bejegyezték a Nagy-Románia Pártot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16) 1991. június 26.Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.] Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07) 1991. július 15.Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]1991. augusztus 3.Kerekes Károly a nemzetbiztonsági törvény vitájának egyik epizódját ecsetelte, amelyben néhány képviselő az antiszemitizmus szó elhagyását kérte a törvény tervezetéből. [Népújság, aug. 3.]A RomLib közlése szerint megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. [Szabadság, aug. 3.] Horváth Antal csíkszentdomokosi esperes nyilatkozott arról a harcról, amit Ioan Robu bukaresti érsekkel kell vívniuk az erdélyi kat. papoknak a csángók m. ny. misézése ügyében. [RMSz, aug. 23.] (→ 1992.05.25) 1991. augusztus 27.A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.] Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.] 1995. június 12.Újabb öt évre Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés.A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, elképzelhető, hogy a hadsereg fellépjen a „szeparatista törekvések ellen”. [ÚM, jún. 12.] Az ellenzéki pártok felszólították a kormányt, hogy június végéig Ro. nyújtsa be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és a legrövidebb időn belül kösse meg szomszédaival az alapszerződést. Meleşcanu szerint a sürgetés tárgytalan, mert a kormány ilyen irányú politikát folytat és értelmetlen dolog határidőket kitűzni. [RMSz, jún. 14.] 2003. március 8.A nemzetbiztonsági törvény tervezete veszélyforrásként nevezi meg a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket valamint intézkedik az államtitok védelméről. A tervezet szerint 7 intézmény lát el nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a SRI, SIE, SPP, a különleges távközlési szolgálat, valamint a védelmi, bel- és igazságügyi tárca. [Krónika, márc. 8.]Marosvásárhelyen tartotta 6. kongresszusát az RT. Ennek során a platform feloszlatta önmagát, viszont megalakították a Reform Mozgalmat (elnökéül Szilágyi Zsoltot választották). Az RM célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi m. nemzeti közösség autonóm státusának kialakítása és megerősítése. Az RM nem az RMDSz ellenében kíván működni, a helyhatósági választásokon nem kíván jelölteket állítani – szögezte le Toró T. Tibor. [Szabadság, márc. 10.; Népújság, márc. 10.] (→ 2003.02.17) 2003. május 7.A nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján, a szenátusban Szabó Károly, a képviselőházban pedig Toró T. Tibor arra kérte a bizottságot, hogy töröljék a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők közül az autonómia-törekvéseket, mert számtalan európai modell cáfolja ezt a besorolást. – Eckstein-Kovács Péter szerint a véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet rendőri eszközökkel korlátozni. [Szabadság, máj. 7.]A PSD–RMDSz-protokollum keretében a MOGyE beiskolázási számairól tárgyaltak. Ioan Nicolaescu szenátor méltányosnak tartja a fele-fele arányt. [Krónika, máj. 7.] (→ 2003.05.21) 2003. május 14.Răzvan Theodorescu tk. a Gozsdu-hagyatékról és a Szabadság-szobor felállításáról tárgyalt Budapesten. Elvi egyezség nem született, de a résztvevők kiemelték a tárgyaló felek nézetazonosságát. [Szabadság, máj. 14.; Krónika, máj. 14.]A nemzetbiztonsági törvény vitáján Frunda György javasolni fogja a titkosszolgálatokat felügyelő szaktárca létrehozását és a belföldi titkosszolgálatok számának csökkentését. [Népújság, máj. 14.] Kovászna megyében állóurnás szavazáson döntöttek az SzKT megyei képviselőinek személyéről. Felső-Háromszéken csak 40%-os volt a részvétel, Alsó-Háromszéken pedig mindössze 12%-os (az alsó határ 30%, tehát itt megismétlik a választást). [Szabadság, máj. 14.; EN, máj. 14.] Marius Diaconescu, a kolozsvári csángó-konferencián megdöntötte a csángók ro. származásának mítoszát: eredeti dokumentumokkal igazolta, hogy azt a moldvai kat. egyház találta ki annak idején, hogy megvédje híveit az Antonescu-rezsim atrocitásaitól; a ro. tudósok egy része már az eredetmítosz megalkotásakor tudta, hogy az koholmány. [Háromszék, máj. 14.] lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
