|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: hivatalos nyelv 1989. december 27.A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”. Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejéig „illegalitásban működött, nem lépett a nyilvánosság elé, de tevékenységének következményei egyre nyilvánosabbak és nyilvánvalóbbak lettek.” Rövid idő alatt tagjai közé emelte a románság magyargyűlölő egyedeit, megnyilvánulási lehetőséget adva volt pártaktivistáknak, tiszteknek és szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem (mert úgymond kulturális szervezet), de azt kívánja, hogy bármely, Erdélyt érintő kérdésben kérjék ki a véleményét. Célkitűzései közé tartozott, hogy az országban ne legyen más hivatalos nyelv a románon kívül. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii Naţionale Române; Román Nemzeti Egységpárt = RNEP) néven pártot is alapított. A szervezet alapító elnöke Radu Ceontea, aki a PUNR színeiben szenátor lett. – A későbbi események (1990. márc. 19–20.) során, a VR székházából előkerült a titkos program is, mely egyértelműen igazolta a szövetség politikai és magyarellenes, antidemokratikus jellegét. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ápr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04) 1992. április 11.Kilépett a PNL a Demokratikus Konvencióból (CD), mert nem ért egyet az RMDSz – szerinte – nacionalista politikájával. [MTI] (→ 1992.07.06)Az RMDSz Kolozs megyei elnöksége tiltakozott a polgármesteri hivatal 86/1992. sz. rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló, 69/1991. sz. törvény 30. szakaszával. [Szabadság, ápr. 11.] Nicolae Spiroiu sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Securitate iratainak egy része a hadsereg irattárában van, s azokat 30 évre zárolták. 40 ezer [!] dossziénak nyoma veszett az 1989. dec. események idején, 35 ezer iratcsomót a SRI őriz. [MH, ápr. 11.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. március 16.Bukarestben nemzetközi konferenciát tartottak a megbékélés ügyéről. Mircea Maliţa akadémikus ismertette a ro.–m. megbékélésre kidolgozott koncepcióját. Szerinte az etnikai alapon szerveződő pártok zavaró tényezőt jelentenek, mert „szeparatista jelszavakkal, az abszurd kisebbségi szervezeti elemek szorgalmazásával” veszélyeztetik az államközi megbékélést. Szász Zoltán (MTA) emlékeztette a ro. tudóst, hogy a 19. század végén Mo.-n is volt Ro. Nemzeti Párt, amely politikai tárgyalásokat folytatott a m. kormánnyal. [MH, márc. 22.]T. Meleşcanu az MTI tudósítójának elmondta, hogy az alapszerződést illetően eltérés van a két fél felfogásában. A ro. fél úgy tekinti, hogy a szerződés a jelenlegi helyzetet rögzíti, ezzel szemben a m. partner olyan normákat akar beiktatni, amelyeket ezután kellene a megvalósítani, ez pedig – vélte a ro. külügymin. – kivitelezhetetlen. [RMSz, márc. 19.] Lábody László (HTMH) szerint a Fidesz – azzal, hogy egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt, Szőcs Gézát jelölte (→ 1996.03.05) a Hungária Televíziót ellenőrző kuratóriumba – beavatkozott az erdélyi magyarság belügyeibe. [BN, márc. 16.] (→ 1996.03.07) Florin Rădulescu-Botică, az ET Parlamenti Közgyűlésén résztvevő ro. küldöttség vezetője elmondta, hogy elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet a közeljövőben terjesztenek az ET elé. A dokumentum a ro. diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra; minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. [BN, márc. 16.] lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
