Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: Református egyház / egyházkerületek, romániai # KREK székháza / ref. püspökség épülete

1993. március 10.

Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27)

Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik.

1993. március 27.

Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)

Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10)

1994. november 4.

A bíróság helyt adott a KREK fellebbezésének, így a nagyváradi ref. püspök székhelye visszakerült az egyház tulajdonába. [RMSz, nov. 4.]

A temesvári cégbíróságon bejegyezték a Magyar Ház Rt.-t, amely bírósági eljárást indított a városban lévő Magyar Ház visszaszerzéséért. [RMSz, nov. 4.]

Az RMDSz [az UNPO tagjaként (→ 1994.07.31)] képviseltette magát az EBEÉ budapesti értekezletén, ahol a kisebbségek problémáit tárgyalták. Tokay György átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának az RMDSz által összeállított anyagot, tk. a ro. sajtóban megjelent magyarellenes megnyilatkozások kivonatát.

A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok ro.-i tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a szállásadóknak és a szállodáknak jelenteniük kell a külföldi vendég adatait, s a külföldieknek 48 órán belül jelentkezniük kell a rendőrségen. [RMSz, nov. 8.]

A Külügymin. szóbeli jegyzékben közölte Oroszország bukaresti nagykövetségével, hogy nincs jelentősége az 1970-ben megkötött szovjet–ro. együttműködési szerződésnek (→ 1994.11.02), így fel sem merülhet az érvényesség kérdése. [RMSz, nov. 4.]

1996. január 23.

Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]

Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.]

Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.]

1996. december 6.

Aláírták a CDR–USD–RMDSz koalíciós megállapodását. A kormánypolitika célja: privatizálás, a bürokrácia és az állam szerepének csökkentése (decentralizálás), a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. [Szabadság, dec. 7.]

A legfelső szintről a legalsóhoz visszautalva, ismét a nagyváradi bíróság elé került a ref. püspökség székházának ügye. Kedvező döntés született, ha nem fellebbeznek, akkor a püspökség formailag is átveheti a közadakozásból épült hajlékot. [BN, dec. 6.]

1997. november 29.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén meghallgatták az RMDSz szövetségi elnökének pol. tájékoztatóját a kormánykoalíciós tárgyalásokról. A TEKT döntő többsége szerint nem szükséges rendkívüli SzKT-t összehívni, elégséges, ha az eredeti terv szerint dec. 13-án ülnek össze. – Birtalan József beszámolt a módosított földtörvény érvényesítése érdekében folyó tevékenységről; azokban a megyékben, ahol visszaállítható a közbirtokosság, az ÜE anyagilag is hozzájárul a folyamat sikeres lebonyolításához. [Táj., dec. 3.]

Nagyváradon a tanács úgy döntött, hogy nem fog fellebbezni a megyei törvényszék azon határozata ellen, hogy szolgáltassák vissza a ref. püspöki palotát a KREK-nek. Mivel az állami intézmények mindig megfellebbezték a püspökségnek kedvező ítéletet, a peranyag minden lehetséges jogi fórumot megjárt az utóbbi 4 évben, majd visszaküldték a helyi szintre. A tanácsi döntés előzménye, hogy a múlt héten a városban járt a vallásügyi államtitkár és ő kérte meg az alperest, hogy álljon el a fellebbezéstől. [BN, nov. 29.] (→ 1998.01.20)

Az EMKE évi közgyűlésén Kötő József és Dávid Gyula tartott beszámolót. Kelemen Hunor műv. államtitkár a költségvetési támogatás esélyeiről értekezett; megszüntetik könyvek és folyóiratok előre meghatározott támogatását, ehelyett pályázati rendszert vezetnek be. Kiosztották az EMKE éves díjait a m. kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek. [Szabadság, dec. 1.] (→ 1997.12.02)

1998. január 20.

Varga Gábor elmondta: Nagyváradon a magyarság részaránya 34%-os, de a 80 ezer m. nem érzi magát kisebbségben. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a megye m. lakosainak csupán 60%-a ment el szavazni legutóbb. A ref. püspöki palotát még nem sikerült visszaszerezni, annak ellenére, hogy a vallásügyi államtitkár is közbenjárt (→ 1997.11.29). [EN, jan. 20.]

1999. április 23.

Sabin Gherman elnöksége alatt bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. [Szabadság, ápr. 23.]

Kilenc évi pereskedés után végre megszületett a bírósági döntés: a ref. püspökség visszanyerte nagyváradi székházát. [RMSz, ápr. 23.] (→ 1999.07.08)

1999. július 8.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]

Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]

A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]

A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]

Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.]

1999. szeptember 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Csapó I. József ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a mezőgazdasági szakbizottságból. (Nota bene: Csapó a tanügyi törvény új formáját is ellenezte; ]990707) [Szabadság, szept. 8.] (→ 1999.09.09, 1999.11.09, 1999.11.20)

A KREK közleménye szerint jogerőre emelkedett a ref. püspökség székházának visszaadására vonatkozó határozat. Az épület egyúttal a PKE székhelye is lesz. [Szabadság, szept. 8.]

Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elmondta: a két vh. közötti 18 ezres közösségnek csak a töredéke él már a városban: a holokausztot mindössze 8%-uk élte túl, s azok nagy része kivándorolt; a városban ma nincs több 300 zsidónál. Az országban mintegy 12-14 ezer zsidó él. [Szabadság, szept. 8.]

Alföldi László veszi át Bitay Károly helyét a kolozsvári m. főkonzulátuson. Alföldi ismerősként tér vissza, ui. a 80-as években ő volt a kolozsvári konzul. [Szabadság, szept. 8.]

Csíkszeredában a Gábor Dénes Főiskola képviselője a város informatikus szakembereivel tanácskozott. A Főiskola kihelyezett tagozatot szeretne nyitni a városban. Selinger Sándor elmondta: Erdélyben 6 éve működik a Főiskola, 6 városban 500 hallgatója van. Már megtörtént az akkreditálás is. [HN, szept. 9.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998