Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: felekezetek általában; vallásügy / egyházügy

1990. január 22.

Az RMDSz IB közp. irodájának állásfoglalása reményét fejezte ki aziránt, hogy az új korszaknak nem a korábbi opportunisták lesznek a hangadói és haszonélvezői, ezért helyeslik, ha a romániai magyarság él az erkölcsi felelősségre vonás jogával és megvonja a bizalmat azoktól, akik erre méltatlannak mutatkoznak.

Kolozsvárott találkoztak a m. történelmi egyházak képviselői és szándéknyilatkozatot fogadtak el (melyet február 3-án átadtak a vallásügyi miniszternek), bejelentve igényüket tk. az 1948-as kultusztörvény hatályon kívül helyezésére, az egyházi önkormányzat teljes szabadságára, a felekezeti iskolahálózat visszaállítására, a könyvtárak, levéltárak, ingatlanok, anyakönyvek, egyházi karitatív intézmények visszaadására. (→ 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)

1990. június 4.

A m. történelmi egyházak vezetői, kolozsvári tanácskozásukat követően, közös levelet intéztek Nicolae Stoicescu vallásügyi miniszternek kifejtve, hogy nem kaptak választ korábbi szándéknyilatkozatukra (→ 1990.01.22). A tanácskozás szerint a kidolgozandó egyházügyi törvénynek tartalmaznia kell azt, hogy a felekezetek egyenlőek, jogi személyeknek tekintendők, saját szabályaik alapján szerveződnek és joguk van iskolákat fenntartani. Az ellen is tiltakoztak, hogy a júniusban tartandó bukaresti tanácskozásra nem hívták meg a róm. kat. egyház képviselőit. A kidolgozott dokumentumokat júl. 5-én adták át a vallásügyi miniszternek. [Bővebben lásd: RMSz, jún. 10.] (→ 1990.08.13, 1990.10.22, 1990.11.05)

A Háromszékben Magyari Lajos cikkezett Papp László volt nagyváradi püspökről (→ 1989.09.21), aki lemondása után elhagyta az országot.

1990. augusztus 13.

Kolozsvári tanácskozásra gyűltek a m. egyházak képviselői és állásfoglalást adtak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. (→ 1990.01.22, 1990.06.04, 1990.09.04, 1990.10.22)

Marosvásárhelyen magyarellenes tüntetés zajlott, amelyen jelszavakat skandáltak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot. Ez ellen az RMDSz megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott. [Népújság, aug. 15.]

1990. szeptember 4.

A Vallásügyi Államtitkárság Bukarestbe hívta az egyházak képviselőit a vallásügyi törvénytervezetről szóló tanácskozásra. Az egyházak egyeztessenek egymás között és októberben nyújtsák be a közös megegyezés alapján elkészített tervezetet, mondotta Gh. Vlădulescu államtitkár. [RMSz, szept. 19.] (→ 1990.10.22)

1990. október 22.

Bukarestben a Vallásügyi Államtitkárságon újabb tanácskozást tartottak a vallásügyi törvény tervezetéről. Az államtitkár elvetette azt, hogy a törvényben szerepeljen az egyházi vagyon visszaadása. (→ 1990.01.22, 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.09.04, 1990.11.05)

1990. november 5.

Bukarestben újabb megbeszélést tartottak a vallásügyi törvénnyel kapcsolatban. Az államtitkár továbbra is elvetette azt, hogy a törvényben szerepeljen az egyházi vagyon és az iskolák visszaadása. A m. egyházak újabb beadványt készítettek, amit nov. 16-án adtak át a Vallásügyi Államtitkárságnak. (→ 1990.01.22, 1990.02.19, 1990.06.04, 1990.08.13, 1990.09.04, 1990.10.22)

1991. április 28.

Nagyváradon országos ref. lelkésztalálkozót szervezett a KREK. A találkozó célja: egyházi helyzetkép felvázolása, szembenézés a múlttal, az egyház identitásának meghatározása, az egység megvallása.

1991. május 22.

Iliescu elnök fogadta a m. püspökök küldöttségét, akik megismételték a korábbi levelükben (→ 1991.05.08) megfogalmazott kéréseket.

A MOGyE – korukra való hivatkozással – felmondott 12 egyetemi tanárnak. Tekintve, hogy a menesztettek között 11 m. van, az intézkedés egyértelműen a m. orvosképzés lefejezését célozta. A fellebbező levelet a MOGyE szenátusa máj. 22-én visszautasította. – A diákok tiltakozó gyűlése (melyet a hónap végén szerveztek) is hatástalannak bizonyult. (A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozatát lásd: RMSz, jún. 7.)

1993. május 4.

Teodor Meleşcanu Pozsonyban tárgyalt szlovák kollégájával; parafálták a szlovák–ro. barátsági szerződést. [RMSz, máj. 6.]

Tőkés László, párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Ro. belépését az ET-ba 3 feltételhez kell kötni: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvű oktatás megoldása és a nemzeti kisebbségek elleni diszkrimináció megszüntetése. [Népszabadság, máj. 4.]

1993. december 29.

A KREK memorandumban foglalta össze a komm. idején törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. Tk.: 1972–73-ban összeszedték és ismeretlen helyre szállították az egyház 1700–1900 közötti anyakönyveit. 1990 óta kérik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek le eredményt. [EN, dec. 29.]

1995. június 8.

Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]

Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.

Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.]

1999. május 31.

Tőkés Elek, aki a kisebbségi egyházak ügyével foglalkozik a Vallásügyi Államtitkárságon hosszan elemezte a hivatali tevékenység buktatóit. Az ortodox egyház különleges kegyben van, a támogatások döntő többségét ők kapják, de Eckstein-Kovács Péter minisztersége óta azonban sikerült kisebb-nagyobb összegeket a m. egyházaknak is megszerezni. Az ország vallási térképe meg fog változni, mert nagyon előretörtek a neoprotestáns egyházak: 9 év alatt mintegy 900 templom és imaház számára adtak ki építési engedélyt. [Szabadság, máj. 31.]


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998