|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: fasiszta jellegű megnyilvánulások / fasiszta erők, propaganda / fasizmus veszélye 1991. március 8.Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.] Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11) Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI] 1991. június 9.A Temes megyei Antitotalitárius Demokrata Fórum (ADF) nyilatkozatban tiltakozott a VR jún. 2-i, az elnökhöz, a parlamenthez és a kormányhoz intézett felhívása ellen, amely a romániai magyarok elleni uszítás dokumentuma. Az ADF elítéli az ilyen és ehhez hasonló kommunista és fasiszta jellegű megnyilvánulásokat, melyeknek egyik szorgalmazója I. C. Drăgan, a volt rezsim egyik kollaboránsa.1991. szeptember 7.Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12) 1993. július 15.Iliescu elnök levelet írt a főügyészhez, amelyben akciókat sürgetett a fasiszta és vasgárdista erők térhódítása ellen. – A ro. antiszemita kiadványok és vasgárdista tömörülések azonnal reagáltak Iliescu levelére. A Mozgalom Romániáért párt tiltakozott a vasgárdista jelző ellen, holott vezetője, Marian Munteanu nem tagadta, hogy példaképének tartja a régi Vasgárdát. [MH, júl. 15., júl. 16.]1993. november 10.Négy hónapi vizsgálódást követően V. M. Drăgulin főügyész válaszolt Iliescu elnök levelére. Iliescu a vasgárdista mozgalom újjáéledése és a fasiszta propaganda terjedése miatt aggódott. A főügyész válasza elbagatellizálta a kérdést; szerinte Hitler Mein Kampf-jának kiadása nem minősül fasiszta propagandának [!], a soviniszta cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok.– Az értékelés nyomán a Zsidó Világkongresszus tiltakozott Ro.-nál, ha interveniálásuk nem jár sikerrel, a „washingtoni zsidó lobbi veszi kezébe az ügyet”. Amilyen nehezen kapta meg Ro. a legnagyobb kedvezményt, épp olyan könnyen el is veszítheti, ha teret ad az antiszemita uszításnak. [MN, nov. 10.; MH, nov. 10.]1994. szeptember 14.Vincze Mária (SzET gazdasági szakbiz.) vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Kifejtette: nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Várható az agrárválság elmélyülése, ugyanakkor fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére. A munkanélküliség növekedése miatt az átképzési lehetőségekre is idejében gondolni kell. [RMSz, szept. 14., 15.]Bukarestben vasgárdista tüntetésen Corneliu Zelea Codreanu születésnapjára emlékeztek. Sokak szerint 1989 óta ez volt a legnagyobb fasiszta demonstráció. [BN, szept. 15.] 1994. november 1.Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.] A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17) 1995. január 20.Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.] A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02) Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.] 1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. augusztus 9.Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11) A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.] Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.] 1995. november 21.A szenátusban a lej leértékelése (→ 1995.11.17) utáni helyzetről vitáztak. Szabó Károly rámutatott a kormány felelősségére: kormányrendeletekkel lehetővé teszik a vállalatoknak, hogy fokozzák eladhatatlan, raktáron heverő termékeik gyártását; az alacsony átváltási ráta miatt az export ráfizetéses. Verestóy Attila szerint a centralizmus ma járhatatlan út. [Táj., nov. 22.]A szenátusban elfogadták a párttörvényt, mely lehetővé teszi, hogy az RMDSz továbbra is kettős minőségben – pártként és kisebbségi szervezetként – működhessen. [MH, nov. 22.] Borbély László ügyészségi vizsgálatot követelt, annak okán, hogy a képviselőházban ingyen osztogatnak fasiszta jellegű kiadányokat (a Ştefan cel Mare c. lapban a magyarok elgázosítását javasolták), a parlament könyvesboltjában pedig szélsőjobbos könyvek kaphatók (pl. Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához). [Táj., nov. 23.] Válságba került Ro. legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank [amely főleg a Caritas pilótajáték hozadékát forgatta]; a nemzeti bank (BNR) nov. 15-től felügyelete alá vette a pénzintézetet. [BN, nov. 21.] 1999. november 26.A hazai vallási felekezetek képviselői találkoztak a képviselőház emberjogi bizottságának tagjaival, hogy kifejtsék a véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A m. egyházak képviselői levélben kérték az államelnöktől a törvénytervezet visszavonását, mert az nem egyezik az eredetileg az egyházak által láttamozott változattal. A nemzetközi fórumok is jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi és vallásszabadsági követelményeknek. [Szabadság, nov. 26.]Interetnikai Párbeszéd Egyesület (ADI) – felsorolva a ro. fasizmus rémtetteit – tiltakozott Gh. Funar kezdeményezése ellen, aki szobrot kíván állítani Ion Antonescu marsallnak. [Szabadság, nov. 26.] 2002. március 19.A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok és emlékművek, táblák felállítását tiltó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a Năstase-kabinet; tilos lesz az idegengyűlölő, fasiszta, rasszista jellegű szimbólumok használata is. [Krónika, márc. 19., márc. 20.; RMSz, márc. 25.] (→ 2001.11.07, 2001.11.29)40 hektárnyi területet utalt ki az ortodox egyháznak a színmagyar Székelykál határában a Maros megyei prefektus. Korábban ezt Marosszentgyörgyön próbálta meg, de a helyi polgármester földhiányra hivatkozva elutasította a kérést. [Krónika, márc. 19.; Népújság, márc. 29.] (→ 2002.04.06) Nagybányán, a Március 15-i ünnepségsorozat részeként fölavatták a M. Házat (→ 2002.01.11). [RMSz, márc. 19.; BÚSz, márc. 22.] 2002. június 4.A pápa üzenetével kapcsolatban a ro. kormányfő kijelentette: magunkkal és az ET-vel szemben is vállaltuk a restitúciót, „már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon, azt a parlament dönti el.” [Krónika, jún. 4.] ● [A bukaresti politikusok sosem szűkölködtek az ígéretekkel; a gond mindig a megvalósítással volt.]Bukarest közterein plakátokon toborozza tagságát a Vasgárda; ez ellentétben áll a fasiszta eszméket betiltó törvény előírásaival. [Háromszék, jún. 4.] (→ 2002.03.19) Az SzKT legutóbbi ülésén az oktatási helyzetet is áttekintette a testület, ezt tk. az aggasztó demográfiai helyzet is indokolta. Markó Béla elmondta: a m. ny. oktatást illető szövetségi stratégia nem változott; most építkezni kell, alkalmazni a létező törvényt és amikor ezt a keretet kitöltötték, akkor kell a törvény módosítását kezdeményezni. [Népújság, jún. 4.] Megalakult az Országgyűlés, elnöke: Szili Katalin. A kormány 15 tagú, közülük 4-en az SzDSz emberei. [EN, jún. 4.] lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
