|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 26 találat | lapozás: 1-20 | 21-26 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: európai normák 1993. november 17.A PNTCD és az RMDSz feltételhez kötötte részvételét a dec. 1-jei ro. nemzeti ünnepen. Biztosítékot kérnek Iliescutól arra vonatkozóan, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-es események (→ 1990.12.01). Azóta Iliescu – szóvivője útján – elnézést kért, de most ismét elmérgesedett a kormánypárt és az ellenzék viszonya. A CD pártjai egymás után jelentették be a gyulafehérvári ünnepség bojkottját, tiltakozásul amiatt, hogy a kormány nem engedi be az országba Mihály királyt. [MN, nov. 17.] (→ 1993.12.01)Az ellenzék (köztük az RMDSz) kormánycserét sürgetett. [RMSz, nov. 19.] Az RMDSz sajtóértekezleten ismertette a kisebbségi törvénytervezetet (→ 1993.11.15). Csapó I. József az európai normákkal érvelt, az újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát, mindenben a ro. nemzetállam létének veszélyeztetését látták. [RMSz, nov. 19.] 1994. október 8.Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.] 1994. október 26.Oliviu Gherman, szenátusi házelnök szerint hiba volt az RMDSz létrehozása. Ez ugyanis megteremtette a „monolitikus követelési struktúrát”. A ro. pártoknak ki kell dolgozniuk a „válaszstratégiát az RMDSz olyannyira összehangolt akcióira”. [Népújság, okt. 26.] (→ 1994.11.01)A hadsereg napja alkalmával ismét felszínre került Mircea Pascu korábbi kijelentése (→ 1994.09.15). Gh. Tinca védelmi min. sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Pascu kijelentését. [Népszabadság, okt. 26.] – A Ziua szerint viszont a ro. katonai doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. [Népszava, okt. 27.] Az európai normák sajnos nem tartalmazzák a kollektív jogok fogalmát – mondta Tabajdi Csaba. – Az RMDSz-nek az alapszerződéssel kapcsolatos dokumentuma konstruktív és realista, azonban néhány dolog nem eléggé tisztázott: ilyen a regionális autonómia. A m. kormány támogatja a kulturális és közigazgatási autonómiát. [RMSz, okt. 26.] Az új kisebbségi koncepció értelmében azokat a területeket kell menedzselni, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát – jelentette ki Törzsök Erika. – A kisebbség nincs olyan helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garanciaalapot kell létrehozni Mo.-n, amely a h. t. m. vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. [EN, okt. 26.] 1995. április 3.Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.] 1995. július 8.Iliescu elnök fogadta az RMDSz parlamenti csoportját. Jelen volt tk. Liviu Maior tanügymin. és a sajtó képviselői. Az éles hangú vitán a tanügyi törvény volt a téma. Iliescu azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem vett részt a parlamenti vita végső szakaszában. A szövetség képviselői rámutattak, hogy ez volt a tiltakozás végső formája, miután mindig elutasították a magyarság érveit. [RMSz, júl. 10.] – Iliescu elnök a PUNR levelére (→ 1995.07.03) hivatkozva párhuzamot vont Gh. Funar pártja és az RMDSz között, mondván, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találtak. Szerinte a törvény meghaladja az európai normákat. Az elnök csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer átvizsgálja a törvényt. [Táj., júl. 10.]1995. július 18.Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.] 1995. július 26.Liviu Maior oktatási min. szerint Európában kevés ország rendelkezik olyan jó oktatási törvénnyel, mint Ro. Elfogadhatatlannak nevezte az RMDSz tervezetét, amely – úgymond – megtűrt néppé fokozná le a románságot. [MH, júl. 26.]1995. augusztus 9.Adrian Năstase (PDSR), képviselőházi elnök kifejtette, hogy Ro. az európai normák fölötti szinten garantálja a kisebbségi jogokat, ennek ellenére a romániai magyarság egyre több gondot okoz Bukarestnek. [ÚM, aug. 9.]A legionárius eszmék feltámadásának újabb tanújele: a Bucsecs hegységben vasgárdista találkozót tartottak. A Jurnalul Naţional megállapította, hogy 1990-től aktivizálódtak a külföldön megtelepedett ro. fasiszta erők, az ő anyagi segítségükkel próbálják föltámasztani a mozgalmat. A ro. fasizmus újjáélesztését Iliescu elnök is elítélte. [RMSz, aug. 12.] (→ 1995.08.11) A PRM államtitkári poszthoz jutott a Művelődési Min.-ban. [Népszabadság, aug. 9.] Paul Philippi (RNDF) bírálta az oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik az évszázadok óta itt élő szász és sváb közösség szerepét. A törvény Románia történelme helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. [RMSz, aug. 11.] 1995. augusztus 24.A m. kormány a költségvetési tartalékból 130 millió Ft támogatást biztosított a Kossuth Rádió középhullámú adásának „megmentésére”. (→ 1995.07.12) [MH, aug. 23.]A kormány tájékoztatási főosztályának angol ny. brosúrája hangsúlyozza: a tanügyi törvény Európa egyik legdemokratikusabb törvénye, amelyet csupán az RMDSz támadott, a többi nemzeti kisebbség elfogadta. A tények viszont mást mutatnak: a képviselőházi vitában az örmények és a németek, a sajtóban pedig a szlovákok és csehek érdekvédelmi szervezetei is tiltakoztak a törvény egyes kitételei ellen. [RMSz, aug. 26.] 1995. szeptember 1.Bukarestben kétnapos tanácskozás nyílt A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe címmel. Beszédében Markó Béla rámutatott a ro. törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint a médiában időnként fölerősödő magyarellenes kampányra. A kisebbségeket érintő megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői értekeztek. [Táj., szept. 2.]A ro. oktatási törvény kisebbségi vonatkozásban megfelel az európai szabványoknak, állapította meg Max van der Stoel, a Rompres által ismertetett írásbeli nyilatkozatában. A törvény nem jelenti a kisebbségi oktatás háttérbe szorítását. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.09.06) Kolozsvárott elhunyt Octavian Buracu, az ADI alapító elnöke, aki az etnikumközi párbeszédért harcolt és következetesen szorgalmazta a toleranciát. 1989 dec. után a Kolozs megyei ideiglenes vezetés elnöke volt és az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. [RMSz, szept. 4.] 1995. szeptember 6.Max van der Stoel, bukaresti látogatása során (→ 1995.08.29, 1995.08.30, 1995.08.31, 1995.09.01) több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a ro. sajtó olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, de a sajtó ezt is torzítva ismertette. A főbiztos szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem-tankönyvek megírásánál vonják be a kisebbségi történészeket is. [EN, szept. 6.]Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy a Temesvári Egyetemen m. mellékszakot indítsanak, ui. egyetlen évben sem jelentkezett a szükséges 7 fő. [EN, szept. 6.] 1995. október 9.Bukarestben elkezdődött az Interparlamentáris Unió (IPU) közgyűlése, amelyen a szervezet 135 tagországa közül 119 képviseltette magát. Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása Ro.-ban meghaladja a nemzetközi normákat. [RMSz, okt. 10.]Miguel Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Oliviu Ghermannak elmondta, hogy a PRM részvétele a kormánykoalícióban árt Ro. nemzetközi tekintélyének. [RMSz, okt. 10.] Egy szeptemberi közvélemény-kutatás eredményei alapján a ro. politikusok népszerűségi listáját Adrian Năstase (PDSR) képviselőházi elnök vezeti (66%), őt követik: Ion Iliescu (60%); Petre Roman (PD, 49%); Emil Constantinescu (CDR, 48%); Nicolae Văcăroiu minisztereln. (PDSR, 46%); … Markó Béla (11%). A pártok népszerűségi listája: PDSR (34%), CDR (21%), RMDSz (6%), PRM (6%), PAC (5%), PUNR (5%). [MN, okt. 9.] 1995. október 15.Csíkszeredai vitafórumán Horia Rusu (PL’93) elvetette a kollektív jogokat, viszont szerinte az egyéni jogok jóval nagyobb fokú megadása, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést. [RMSz, okt. 18.]1995. november 15.Szlovákiában a parlament elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes javaslatát elvetette. [Új Szó (Pozsony), nov. 16.]Markó Béla levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket T. Chebeleu szóvivő szórt Tőkés Lászlóra (→ 1995.11.01) és közvetve az RMDSz-re is. Markó szerint a használt jelzők (szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, alantas, hitlerista, sztalinista, intoleráns, fundamentalista) nem szolgálják a megbékélést. Egy kerekasztal összehívását javasolta, amely közösen tanulmányozná az európai normákat és az autonómia működő modelljeit. [MN, nov. 17.] 1996. február 14.A szenátus ratifikálta Ro.-nak az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetét. Frunda György figyelmeztette a szenátust, hogy: 1. a törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal, 2. az integrációs követelményeket szigorúan be kell tartani, 3. a kormány még számos egyezményt nem írt alá. [Táj., febr. 14.]Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.] Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (→ 1996.02.08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.] 1997. október 8.Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.] V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.] A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28) 1998. február 10.„Mindenki mindenkit támad” – erre a következésre jutott a cikkíró, annak kapcsán, hogy a koalíciós együttműködési szabályzat ellenére nem szűntek meg a politikai csatározások. Petre Roman kitart amellett, hogy Ciorbeát le kell váltani. [Népszabadság, febr. 11.]Részlet Max van der Stoel nyilatkozatából: „Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Ro. is aláírt, nem kötelezik Ro.-t önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Ro.-t abban, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Ro.-nak előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a ro. kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie.” [Szabadság, febr. 10.] A BBTE keretében kihelyezett közigazgatási szak indul Sepsiszentgyörgyön. A főiskola rangú intézményben ősztől 25 fős m. és 15 fős ro. csoport indul. [RMSz, febr. 10.] 2000. december 5.Adrian Năstase kijelentette: a magyarság ügyében az európai normákat tartja mérvadónak. Szerinte nincs olyan jogszabály, amely kötelezően kimondaná, hogy a nemzeti kisebbségek számára állami egyetemet kell létesíteni. [Szabadság, dec. 5.]A CNSAS RMDSz-es listájáról csak Bárányi Ferenc nem adott be óvást; róla a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott pol. rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András, Máramaros megyei képviselőjelölt visszalépett a jelöltlistáról. [Szabadság, dec. 5.] Tibori Szabó Zoltán elemzése szerint az idei választási kampányban az RMDSz-t és a magyarságot nem a ro. nacionalisták támadták a legtöbbet, „hanem a m. közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a MIÉP és az MVSz, ill. szövetségünk saját tb. elnöke. (…) Tőkés László egyetlen jelét sem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség lenne. S akkor vállaljon platformvezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez közelebb áll a szíve, a tb. elnökséget pedig az RMDSz szüntesse meg vagy bízza másra.” [Szabadság, dec. 5.] 2001. június 27.Günter Verheugen szerint az EB még nem fejezte be a státustörvény tanulmányozását, de úgy tűnik, a jogszabály nem mond ellent az európai normáknak. [Szabadság, jún. 27.]A nemzeti kisebbségek kulturális szervezeteinek támogatására 96 milliárd lejt szavazott meg a költségvetés, ebből a m. kisebbség 13 milliárdot kap 2001-ben az EMKE és a Communitas Alapítvány révén. [HN, jún. 27.] 2001. november 14.Az EU-s országjelentés kimondta: Mo.-nak a csatlakozás idejéig hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, ui. a jogszabály egyes rendelkezései nem felelnek meg a kisebbségvédelem terén Európában uralkodó normáknak. [Szabadság, nov. 14.]Mo. bukaresti nagykövetsége szóbeli jegyzékben cáfolta a ro. külügymin. azon állítását, hogy Németh Zsolt 24 alkalommal járt volna Ro.-ban 2001 folyamán. Mindössze 4 hivatalos és 1 magánút szerepelt az államtitkár utazásai között. [Szabadság, nov. 14.] Az EREK lelkészértekezlete állásfoglalásban tiltakozott amiatt, hogy Tőkés Lászlót megrovásban részesítette az SzKT (→ 2001.09.29). [Szabadság, nov. 14.] – Hasonló hangnemű cikket írt Pécsi Ferenc képviselő is. [EN, nov. 20.] A kolozsvári törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét, amelyet 7 hazai szervezet hozott létre. (→ 2001.04.23) [Szabadság, nov. 14.] lapozás: 1-20 | 21-26
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
