|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: etnikai tisztogatás (úgynevezett / Tőkés László szerinti ~) 1993. február 27.Az RMDSz vezetői sajtóértekezleten értékelték budapesti tárgyalásaik eredményét. Az RTV munkatársa kérdésére Tőkés László megerősítette, hogy amerikai körútján (febr. 6–23.) beszélt arról, hogy a romániai magyarság ellen, ha finomabb eszközökkel is, de etnikai tisztogatás folyik. Nem szűntek meg ugyanis azok a folyamatok, amelyek beolvadásra, vagy a szülőföld elhagyására késztetik a magyarságot. [MN, márc. 1.] ● [Az „etnikai tisztogatás” szókapcsolat 1993 elején, a jugoszláviai polgárháború idején erősen felborzolta a kedélyeket; Tőkés értékelését mind m., mind ro. oldalról támadták, a sajtóvita hetekig elhúzódott; ebből csak néhány fontosabb megnyilvánulást emelek ki (→ 1993.03.01, 1993.03.02, 1993.03.05, 1993.03.10, 1993.03.20, 1993.04.02, 1993.04.05, 1993.05.01). – Tőkés László: Egy kifejezés – és ami mögötte van c. írásában statisztikai adatokkal igazolta a véleményét, lásd EN, júl. 29., aug. 5.]1993. március 1.A parlament mindkét házában a ro. pártok képviselői (még Stelian Tănase, PAC is) elítélték Tőkés László „etnikai tisztogatás”-ra vonatkozó kijelentését (→ 1993.02.27). A vita végén Tokay György is felszólalt, aki kitért a romániai m. kisebbség súlyos problémáira, utalt a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és más területeken levő „komoly diszkriminációs jelenségekre és tendenciákra”. Tőkés megfogalmazását helytelennek, hibásnak és szerencsétlennek mondta. Verestóy Attila a szenátusban válaszolt a 24 felszólaló szóáradatára és hangsúlyozta, hogy Tőkés minősítése nem fejezi ki az RMDSz véleményét. [RMSz, márc. 3.]Megindult a parlamenti támadás a Văcăroiu-kormány ellen. A miniszterelnök engedett a nyomásnak, rövidesen két vegyesbizottság alakul a kormányprogram felülvizsgálatára. [MH, márc. 1.] 1993. március 2.Tőkés László a RomLib-nek nyilatkozva szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését (→ 1993.02.27), megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. [MN, márc. 3.]Brassóban a PNL-be olvadt egy korábbi liberális kezdeményezés, az Új Liberális Párt (Partidul Liberal Nou; PLN). A PNL elnökét Radu Câmpeanut több politikai hibával vádolták (pl. őt tették felelőssé a gyenge választási eredményekért) és eltávolították, az új elnök Mircea Ionescu Quintus, korábbi igazságügymin. lett. Ezzel két liberális erőközpont alakult ki (→ 1993.02.20): PL és PNL. [MH, márc. 2.] 1993. március 5.A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.] 1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 20.A m. és ro. külügymin. nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Gyulán. Meleşcanu a kolozsvári főkonzulátusról azt mondta: „a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni”; ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az alapszerződésben tételesen kell szerepelnie annak, hogy Mo.-nak nincsenek területi követelései Ro.-val szemben. [MN, márc. 22.]Gyarmath János, az RMSz főszerkesztője – annak kapcsán, hogy az Iliescuval készített interjúban [RMSz, márc. 19.] az elnök „szeparatista nemzeti szegregációs tendenciának” nevezte az RMDSz törekvéseit –, rámutatott arra, hogy a ro. diplomácia komoly erőfeszítéseket tett és tesz az ET teljes jogú tagságának megszerzése érdekében. Az ET raportőreinek megígérték, hogy Ro. kész aláírni minden vonatkozó dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét és kész csatlakozni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Gyarmath Iliescu figyelmébe ajánlotta az európai tendenciákat, valamint az ET 1201-es ajánlását (→ 1993.02.01), melyek ellenkeznek az elnök idézett véleményével. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.31) Az RMKgP elítélte a Tőkés László személye ellen – az „etnikai tisztogatás” ügyében (→ 1993.02.27) – indított sajtókampányt, rámutatva azokra a tényekre, amelyek azt igazolják, hogy a magyarságot diszkrimináció sújtja. Pl. a koncepciós perekben elítélt magyarok helyzete, a munkahelyi elbocsátások, a városi lakosság arányainak megváltoztatása. [Népújság, márc. 20.] 1993. április 2.A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1993. április 5.Ion Donca, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. [MH, ápr. 6.]Octavian Buracu nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte az jelentené a kiutat a VR és a PUNR keltette magyarellenes hangulatból, ha tájékoztatnák a lakosságot: nincs m. veszély. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének (→ 1993.02.27) van igazságmagva. [Népszabadság, ápr. 6.] 1993. május 1.Hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. A fizetéseket is emelték, de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. [Népszabadság, máj. 3.]A CD 3 pártja (PNTCD, PAC, PL) levélben foglalt állást Tőkés László kijelentésével (→ 1993.02.27) kapcsolatban. A nyílt levél aláírói nem értenek egyet a korlátozott autonómia gondolatával sem. [RMSz, máj. 1.] Asztalos Ferenc a m. oktatás hátrányos helyzetét igazolta számadatokkal: a lakosság 7,1%-a magyar, de csak 4,9% tanulhat az anyanyelvén; 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, de 100 ezer magyarra csak 512 fő. Emiatt, m. nyelvterületen, magas a szakképzetlen pedagógusok száma. [RMSz, máj. 1.] 1995. november 1.T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.] Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
