Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: erdélyi magyarság egysége / megosztása

1996. október 26.

Nagyváradon is megjelentek a már ismert röpcék (→ 1996.10.15). A Bihar megyei RMDSz feljelentést tett a rendőrségen. [BN, okt. 26.]

Jakubinyi György, érseki körlevelében, a választások fontosságára hívta föl a figyelmet. Minden embernek „a közjó érdekében nem csupán joga, hanem kötelessége élni a szavazás lehetőségével”; meg kell őrizni az utóbbi években megerősödött egységet, mert az segített megóvni mindazon értékeket, amelyek az eltérő nézetek kereszttüzében megsemmisülhettek volna. [RMSz, okt. 26.]

A SIRF évente újabb és újabb szakokkal bővül, mondta el Méder Zsolt üv. igazgató. 1994-ben kántorképző indult, 1995-ben közgazdasági-egyházi intendáns, 1996-ban zenepedagógia-egyházi zene; a 280 hallgató változatos helyszíneken folytatja tanulmányait, mivel a főiskolának nincs állandó épülete. [BN, okt. 26.]

2000. július 26.

A Bálványosi Szabadegyetem [’Tusványos’] 2. napján A nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában gyűjtőcímmel tartották meg az előadásokat. [RMSz, júl. 26.; HN, júl. 27.]

Tabajdi Csaba elképzelései szerint új jogintézményt kellene létrehozni, a „h. t. m. szószólója” tartalommal. A szószóló tanácskozási joggal részt venne az Országgyűlés ülésein, hogy tolmácsolja az utódállamok magyarságának igényeit, szempontjait. – Tabajdi szerint a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, ui. nyíltan támogatja az RMDSz belső ellenzékének számító RT-t. [RMSz, júl. 26.]

2001. február 2.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit: áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat. Az RMDSz képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. – A találkozó előtt Iliescu C. V. Tudort fogadta, aki tiltakozott a helyi közigazgatási törvény ’nemzetellenessége’ miatt, ugyanakkor megígérte pártja támogatását a ’szocdem’ jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki egy bizalmatlansági indítvány benyújtását. [Szabadság, febr. 2.]

A KREK rendkívüli közgyűlésén a meghívott püspöktársak az egység megőrzéséről szóltak. [BN, febr. 2.] – A küldöttek ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a megújulási programot. A dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. [BN, febr. 3.]

A kétnyelvű helységnév-táblákra jogosult Szilágy megyei települések 95%-ában már 1996/97-ben sikerült kitenni a táblákat, s ezek szinte kivétel nélkül a helyükön is maradtak. Zilah magyar lakossága 20% körül van, ezért vita várható a kétnyelvűség jogosságáról. [Szabadság, febr. 2.]

2002. július 23.

Tusnádfürdőn megkezdődött a 13. alkalommal megrendezett Nyári Szabadegyetem (’Tusványos’); a téma: polgári kibontakozás Európában. Tőkés László megnyitó beszédében azt sürgette, hogy az RMDSz térjen vissza tíz évvel ezelőtti önmagához, a Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. Ha erre nincs lehetőség, akkor „új politikai szerveződésben kell gondolkodjunk” – mondotta a püspök. [Szabadság, júl. 23., júl. 24.; SzFÚ, júl. 23.; Krónika, júl. 24.] ● [Ez az erdélyi magyar politikum szakadásának első tételes megfogalmazása. Vesd össze a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács későbbi megalakulásával (lásd még: 020813).]

Az EN cikke statisztikai adatok összevetésével érzékeltette az utódállamok magyarságának Trianon óta történt apadását. [EN, júl. 23.]

2002. augusztus 13.

„Amennyiben az RMDSz arra kényszerít, hogy más alternatívát keressünk, nem lesz más lehetőségünk és kénytelenek leszünk újabb szervezetet létrehozni az erdélyi magyarság számára” – mondotta Tőkés László a Curentulnak adott interjúban. Ezzel az RT és az RMDSz közötti szakadásra utalt. [Szabadság, aug. 13.] (→ 2002.07.23)

Korunk égető problémáiról, az elszegényedésről, a szenvedélybetegségekről, az öngyilkosságról és a kivándorlásról tanácskoztak a Székelyföld 2000 munkacsoport tagjai Csíkszeredában. [HN, aug. 13.]

Aradon a helyi tanács pályázatot írt ki a Szabadság-szobor helyének kiejölésére. [NyJ, aug. 13.] (→ 2002.09.02)

2003. március 11.

Tőkés László sajtótájékoztatón ismertette a Márciusi Fórum terveit; a fórumon megalakítják az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot. Az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. [Szabadság, márc. 11.] (→ 2003.03.14)

Markó Béla szerint aki létrehoz egy alternatív pol. szervezetet és azt szembe akarja fordítani az RMDSz-szel, az egyértelműen megbontja a pol. egységet, ez pedig veszélybe sodorhatja a romániai magyarság pol. képviseletét. Ez olyan történelmi bűn, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. [Krónika, márc. 11.; Szabadság, márc. 12.]

A marosvásárhelyi Táblabíróság döntött a 7 éve tartó Cserehát-vitában: elvetették a konceszionálási szerződés valamint az ajándékozási okirat semmissé nyilvánítását. [Népújság, márc. 11.]

2003. május 6.

Mircea Geoană és Igor Ivanov, orosz külügymin. Bukarestben parafálta a két ország készülő alapszerződésének véglegesített szövegét. A kérdés kb. tíz éve nyitott, ui. Ro. azt szerette volna, ha az alapszerződésben szó esik az első világháborúban Oroszországba vitt ro. kincstár sorsának tisztázásáról és a dokumentum elítéli a II. világháború előtt megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot. Orosz részről mindkét kérést elutasították. A megoldás: függelékként csatolnak egy politikai nyilatkozatot a szerződéshez, amely tartalmazni fogja a kényes kérdéseket. [Szabadság, máj. 6.] (→ 2003.07.04)

A korrupcióellenes törvénycsomag értelmében több parlamenti tagnak választania kell: politikusok maradnak vagy inkább visszatérnek a vállalkozói szférába. Az RMDSz 4 képviselője és 5 szenátora inkább lemond a különféle cégek vezetőségében betöltött funkciójáról és a politikai pályát választja. [Krónika, máj. 6.; HN, máj. 7.; RMSz, máj. 8.]

Az RMDSz-en belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum (DÚF) Kovászna megyei tagjai felhívásban szólították föl az erdélyi magyarságot, hogy az együttműködésen munkálkodjon, de ne tévessze össze az RMDSz jelenlegi vezetését a szövetséggel. – A kolozsvári vezetőség szerint a háromszékiek illetéktelenek voltak a DÚF nevében bármit is nyilatkozni. [Szabadság, máj. 6., máj. 12.]

2003. május 20.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]

Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.]

Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23)

A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14)

2003. augusztus 15.

Markó Béla az önkormányzati választásokra való felkészülésről nyilatkozott. Elsősorban a szélsőséges ro. nacionalizmust kell ellenségnek tekinteni és nem ok az örömre, hogy egyesek azt a látszatot keltik, hogy az erdélyi magyarságon belül különböző táborok léteznek. Markó furcsállja, hogy a nemzeti tanácsok egyszerre igénylik a kettős állampolgárságot és az autonómiát. Az új mozgalmak nem tudnak újat mondani; megítélése szerint az RMDSz támogatottsága nem változott. [Népújság, aug. 15.]

2003. augusztus 16.

Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMKdM közvetíteni kíván az RMDSz és az SzNT között. „A romániai m. közösséget érintő fő kérdésekben egységesnek kell maradnunk, másképp nem érhetünk el eredményeket.” [Krónika, aug. 16.]

Az idén is megtartja szokásos találkozóját a Castellum Alapítvány, amelyet az erdélyi történelmi családok leszármazottai hoztak létre. A találkozó helyszíne Gernyeszeg. [RMSz, aug. 16.; Népújság, aug. 19.]

65 évvel ezelőtt alakult meg az MVSz; 1990 előtt csak két világtalálkozójuk volt, majd 1992-ben és 1996-ban tartottak újabbakat. Patrubány Miklós 3 éve áll a szövetség élén (→ 2000.05.26), de az általa irányított munkát személyi ellentétek nehezítik. [SzFÚ, aug. 16.]

2004. január 6.

Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]

Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.]

Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]

Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.]

Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.]

A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20)

2004. január 16.

Mircea Geoană – az ország külpolitikai törekvéseit ismertetve – arról is szólt, hogy fordulat történt: 10 évvel korábban feszült volt a helyzet Mo.-val és baráti volt a viszony Moldovával, most felcserélődtek a szerepek. [RMSz, jan. 16.]

A tiltakozások ellenére Brassóban mégis fölavatták Jicák Rabin szobrát (→ 2004.01.12). A zsidó közösség nem fogadta el C. V. Tudor gesztusát, világi vezetői nem tettek eleget a PRM meghívásának, mert nyilvánvaló, hogy kizárólag pol. érdek rejtőzik a gesztus mögött. [Szabadság, jan. 16.; Krónika, jan. 16.] (→ 2004.06.16)

Révkomáromban jan. 17-én tartják a Selye János Egyetem alapító ünnepségeit. A 150 tagú szlovák parlamentben 77 szavazattal ment át (még 2003-ban) az egyetem alapításáról szóló törvény. [Krónika, jan. 16.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.09.15)

Markó Béla, a sajtó képviselőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: mindennél fontosabb az összefogás a választási siker érdekében. [Szabadság, jan. 16.]

Tőkés László érthetetlennek tartja, hogy az RMDSz miért a PSD-vel, ezzel az utódkommunista párttal tárgyal, s elveti a saját nemzettársaival való párbeszédet. A püspök arra kérte a m. kormányt, hogy ne tekintse egyetlen partnernek az RMDSz-t (→ 2004.01.10), hanem ismerje el az EMNT, az SzNT és az MPSz létét is. [Szabadság, jan. 16.; SzFÚ, jan. 16.] (→ 2004.01.20)

2004. július 15.

Az RMDSz vezetői – az Iliescu elnök által kezdeményezett konzultáción – a gyengébb önkormányzatok pénzügyi támogatását, a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását és a törvényhozás munkájának felgyorsítását szorgalmazták. [Szabadság, júl. 15.]

Kelemen Kálmán és Bárányi Ferenc, az RMKdM vezetői Budapesten találkoztak az EPP elnökével (Wilfried Martens) és alelnökével (Hans-Gert Pöttering). Martens megítélése szerint létfontosságú megőrizni az erdélyi magyarság egységét, különben veszélybe kerülhet a parlamenti képviselet sorsa. [Népújság, júl. 15.]

A KMNT vezetősége felkéri a m. kormányt, hogy a MÁÉRT köv. ülésére hívják meg az EMNT és az SzNT vezetőit is. [Háromszék, júl. 15.]

2004. november 2.

Jeszenszky Géza nyílt levelet küldött Markó Bélának, amelyben kifejtette: célszerűbb, ha egy nemzeti kisebbség egyetlen pártba tömörül. A szervezeten belül kell biztosítani a pluralizmust. Az RMDSz vezetése nem áll a helyzet magaslatán, nem sikerült integrálnia a különféle irányzatokat; azok is elmarasztalhatók, akik a viták nyomán külön pol. szervezeteket hoztak létre. Csak egy kiút maradt: a választók bölcsességében bízni. [Háromszék, nov. 2.]


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998