|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 61 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-61 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: emlékmű (-állítás / emléktábla avatás, elhelyezés / kopjafa, székelykapu állítás / emlékház / emlékszoba) 1990. szeptember 23.Bukarestben megkezdte munkáját a 23 tagú Alkotmányszerkesztési Bizottság. Az RMDSz-t Frunda György és Hajdú Gábor képviseli. (→ 1990.12.21)Marosfőn emléktáblát avattak az 1989. dec. 26-án ismeretlenek által agyonvert Ébner Jenő lazarista tisztelendő atya emlékére. 1990. szeptember 30.Csíkszentdomokoson emléktáblát avattak Márton Áron szülőházán.1990. október 14.Agyagfalván emlékgyűlésen emlékeztek az 1848. okt. 16-án tartott székely nemzetgyűlésre. Az ünnepi menet az 1982-ben felállított, de mindeddig fel nem avatott emlékműhöz vezetett, ahol ünnepélyesen felavatták azokat az emléktáblákat, amelyek az utóbbi 12 évet Agyagfalva határában elásva vészelték át, és három nyelven (m., r., német) örökítik meg az 1848-as népgyűlés „szász és román testvérekhez” küldött üzenetét: „mi tiszteljük nemzetségtöket, nyelvetöket és vallástokat”. Az ünneplés ökumenikus istentisztelettel zárult. [Hídfő, okt. 25.]Kolozsvárott véget ért az OMDSz kétnapos tanácskozása, ahol a MISzSz-szel való kapcsolatfelvételről is tárgyaltak. 1991. szeptember 22.Mészkőn kopjafát avattak Balázs Ferenc sírján és bejelentették a Balázs Ferenc Vidékfejlesztő Társaság (BFVT) megalakulását. [Szabadság, szept. 26.]1991. október 19.Nagyváradon küldöttgyűlést tartott a megyei RMDSz. Megnyitó beszédében Tőkés László (tb. elnöki minőségben) óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól. (→ 1991.10.03) Hosszú vita után Varga Gábort választották megyei elnökké, a politikai alelnök Pápay Zoltán lett. [RMSz, okt. 25.]Parajdon Áprily Lajos emlékházat avattak. Agyagfalván – nagy rendőri jelenlét mellett – csak egy kisebb csoport vett részt a megemlékezésen. Incidens nem történt. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13) 1992. június 4.Iliescu Kolozsvárra és Zilahra látogatott. A nap folyamán bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. (→ 1992.07.09)Bukarestben emlékművet avattak Ion Antonescu második világháborús fasiszta marsalljának tiszteletére. 1994. június 8.Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László. A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.] 1995. május 18.Vasile Sofineti, a Külügymin. sajtóigazgatója kommentálta az ukrán álláspontot, mely szerint „Ro. nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről.” Sofineti szerint ez a valóság elferdítése, ui. a Molotov–Ribbentrop-paktum elítélése nem jelent területi követelést. [Népszabadság, máj. 18.]A parlament két háza jóváhagyta a társadalombiztosítási törvény ama paragrafusát, mely finanszírozási forrásként a határátlépési illetéket („kapupénzt”) is megjelöli. [MN, máj. 18.] (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.06.02, 1995.06.23) Az Udvarhelyszéki RMDSz tisztújító gyűlésén Ferenczy Ferenc 59:38 arányban legyőzte Katona Ádámot. [HN, máj. 23.] A Székely Dalegylet kezdeményezésére kopjafát állítottak Csanády György, a székely himnusz szerzőjének sírjára. [RMSz, máj. 18.] 1995. július 9.Körösfőn a Vasvári Pál Napok zárónapján emlékművet (kopjafa, rajta plakett) avattak Vasvári Pál (1826–1849) emlékére. [RMSz, júl. 13.] (→ 1995.11.28)1995. november 28.Markó Béla elmondta: a m.–szlovák alapszerződés azt bizonyítja, hogy az alapdokumentumból hiányoznak azok a garanciák, amelyek segítségével meg lehetett volna akadályozni a m. nyelvhasználatot tiltó szlovák nyelvtörvényt. [RMSz, nov. 30.]Viharos utóélete lett a Körösfőn fölállított Vasvári Pál-emlékoszlopnak (→ 1995.07.09). A megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított össze a helyi polgármester és az RMDSz elnöke ellen, a kopjafa-állítás ügyében. Első fokon ezeket a bíróság megsemmisítette. Újabban a prefektúra is a kopjafa lebontását kérte, ezt első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta, a községi tanács fellebbezett. [Szabadság, nov. 28.] 1996. január 11.Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.] Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.] A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.] A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.] 1996. január 15.Gh. Funar végrehajtotta elhatározását, Grigore Zanc prefektus társaságában (aki az előző héten még azt kifogásolta, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar királyt) fölavatta a Mátyás király szülőházára sebtében fölszerelt emléktáblát. [RMSz, jan. 17.]Markó Béla levélben fordult Liviu Maior okt. min.-hez, kérve az anyanyelven történő egyetemi felvételizés engedélyezését, hangsúlyozva, hogy a végleges megoldás csak a tanügyi törvény módosításával válik lehetővé. [Táj., jan. 29.] 1996. március 14.Gh. Funar beváltotta ígéretét: Kolozsvárott, a volt Biasini Szálló falára, a Petőfi-emléktábla mellé kitétetett egy táblát, amely Bariţiu és Bălcescu érdemeit hirdeti, ugyanakkor a magyarok 1848-as véres tetteit ítéli el (40 ezer ro. lakos megölése és 230 ro. falu feldúlása). [Szabadság, márc. 15.] (→ 1996.04.23)Az RMDSz ÜE levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a Gh. Funar által állított emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40.000 ro. áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. [Táj., márc. 15.] Molnos Lajos nyílt levélben fordult Grigore Zanc prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg, hogy Gh. Funar – a városi tanácsot megkerülve – újabb emléktáblát helyezzen el a Petőfi emlékházon. [Szabadság, márc. 15.] 1996. április 23.Kiss Kálmán (RMSzdP) bejelentette, hogy Bolyai Gáspár személyében polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen. [RMSz, ápr. 25.] (→ 1996.04.25)Egyed Ákos történelmi adatokkal cáfolta a Gh. Funar-féle emléktábla számait (→ 1996.03.14). A korabeli szász hatóságok összeírták a románok veszteségeit. Ebben 6200–6400 személy szerepelt, ezt az adatot fogadta el Bariţiu, az ismert ro. történész is. [RMSz, ápr. 23.] 1996. május 12.Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]1996. augusztus 5.A ref. világtalálkozó keretében Temesvárott megkoszorúzták a ref. parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. [EN, aug. 14.] – Nagykárolyban leleplezték Károli Gáspár szobrát, Deák Árpád alkotását. [RMSz, aug. 8.]Miként lehetne megvalósítani a h. t. magyarság anyaországi képviseletét? – kérdezte a riporter. Duray Miklós (EPM) kétkamarás parlamentet javasolt, ahol a felsőházban helyet kapnának a magyaországi kisebbségek és a h. t. magyarok képviselői; Bihari Mihály politológus inkább egy konzultatív tanácsot lát célszerűnek, amelynek mellérendelt közjogi státusa lenne a parlament mellett. [MN, aug. 5.] 1996. október 23.Baróton emlékművet avattak. A keresztből és két kopjafából álló alkotás egyaránt állít emléket a honalapítóknak, az 1956-os forradalmároknak és a komm. áldozatainak. [Táj., okt. 24.]Bihardiószegen és Székelyhídon tartott tudományos ülésszakot a PBMEB, valamint a KJNT. [BN, okt. 23.; EN, nov. 6.] 1996. november 1.A Tolvajostetőn három keresztet állítottak a millecentenárium tiszteletére. A szervezés oroszlánrészét Pataki Imre volt prefektus vállalta, aki igazi közösségi összefogással érte el az emlékmű felállítását. [RMSz, nov. 1.]Brassóban, a lelkészi értekezleten, a ref. teológusok szórvány-missziós munkáját értékelte Vetési László, aki azt is elmondta: sem az RMDSz, sem az egyház nem gondoskodik kellő mértékben a szórványban élő magyarokról. [BL, nov. 1.] A temesvári prefektúra dísztermében – az alapszerződés aláírásának helyszínén – emléktáblát avattak. [Szabadság, nov. 2.] 1997. március 15.Erdélyben ismét megemlékeztek az 1848-as forradalom évfordulójáról. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a ro.–m. történelmi megbékélés szellemét tükrözte a kormányfő ro. és m. nyelven felolvasott üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla a székelyudvarhelyi központi rendezvényen a kéznyújtás ünnepének nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. „Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk.” [RMSz, márc. 18.] – Kolozsvár volt az egyetlen város, ahol keserű szájízzel ünnepelhetett a m. kisebbség. Gh. Funar és eszmetársai ismét magyarellenes megnyilvánulással próbálták megzavarni az ünnepet: úszító szövegű emléktáblát avattak a Fellegváron. [Szabadság, márc. 17.]1997. április 3.Faragó József néprajzkutatót arra kérték, hogy juttassa el a Petőfi Irodalmi Múzeum számára az erdélyi irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. A professzor szomorúan tapasztalta, hogy ilyen lista nem létezik, ugyanígy hiányzik a (meglévő, leszerelt, eldugott, megrongált) szobrok pontos jegyzéke is. Ki a gazdája kulturális örökségünknek? kérdezte – jogosan! – Faragó tanár úr. [Szabadság, ápr. 3.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
