|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 12 találat | lapozás: 1-12 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: egyetem, alapítványi / felekezetközi erdélyi egyetem 1992. január 16.Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett. Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot. 1992. január 17.Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia. 1992. március 17.Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.] Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására. 1994. április 2.A m. egyházak vezetői felekezetközi oktatási alapítvány létrehozását kezdeményezték. [RMSz, ápr. 2.] – Az ötletet a HTMH nagy örömmel üdvözölte. [PH, ápr. 6.] (→ 1994.04.16)A televízióban a szenátus elnöke és a PAC szenátora azonos nézőpontot képviselt: az állami tulajdonba vett ingatlanok visszajuttatása megvalósíthatatlan. Ez az RMDSz számára elfogadhatatlan, kártalanítási törvényre szükség van. [RMSz, ápr. 2.] 1999. szeptember 4.Czédly József pontos adatokkal illusztrálta azt, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a következő ciklustól 40%-kal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Az erdélyi városok lakossági aránya alapján jó közelítéssel meg lehet határozni, hogy hol, milyen arányú képviselete lesz az RMDSz-nek. [RMSz, szept. 4.]Petre Lucinschi, Moldova elnöke elmondta: nemrég Kijevben moldovai–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét vizsgálták. Nehezen haladtak a tárgyalások, mert Transznisztria fegyveres konfliktus (mintegy 600 emberélet) árán lett autonóm terület. A Dnyeszter mentiek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó: Transznisztriáról (ahol csak 40%-os a moldovaiak aránya) és Moldováról, tehát legfennebb e két állam konföderációjáról lehet szó; Moldova viszont azt szeretné, ha Transznisztria elismerné azt, hogy Moldova szerves része. Az EBESz is készített egy rendezési tervet, a tárgyalások tovább folynak. Moldovában mintegy 35%-os a nemzeti kisebbségek aránya (oroszok, ukránok stb.). [Szabadság, szept. 4.] – Ion Sturza kormányfő elmondta: a FÁK-hoz való tartozásuk csupán formális; a moldovai tőke nagy része, legálisan vagy illegálisan m. bankokban fekszik; sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. [Szabadság, szept. 4.] A PKE nyitánya lehet egy ökumenikus összefogással létrehozandó alapítványi egyetem megalakulásának. Tőkés László reprezentatív nagygyűlést hívott össze a PKE támogatása érdekében. (→ 1999.09.11) [SzFÚ, szept. 4.] 1999. szeptember 9.Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.] Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.] Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.] Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.] A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.] 1999. szeptember 15.A bukaresti Calvineumban a m. egyházak egyeztető tanácsa a kultusztörvényről tanácskozott. Az önálló m. egyetem ügyében nyilatkozatot bocsátottak ki és az alapítást végző alapítvány bejegyzésével megbízták a püspöki értekezlet titkárságát. [BN, szept. 16.] – Tempfli József püspök a tanácskozásról elmondta: „Ha nem lehet állami finanszírozású m. felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre. (…) A SIRF része lenne az új magánegyetemnek.” [BN, szept. 17.]Visy Zsolt, a m. kulturális tárca helyettes államtitkára elmondta: a m. kultuszminisztérium készen áll anyagi és szakmai szempontból támogatni az aradi Szabadság-szobor felállítását. A szobor darabjai megvannak, a 13 tábornokról készült plaketteket a városi múzeum őrzi, de nem találják a kőtalapzat alkotóelemeit. [RMSz, szept. 15.] Az újabb tanügyminisztériumi rendelet szerint jövőtől már nem kötelező az érettségin a történelem, és választható érettségi tantárgy lesz a testnevelés. [Szabadság, szept. 15.] 1999. szeptember 20.Háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett V. Harald norvég király, Emil Constantinescu meghívására. [Szabadság, szept. 21.]Adrian Năstase szerint „az ügy nagyon kényes” – a ro. titkosszolgálatnak kell tisztáznia az Alföldi László ellen megfogalmazott kémvádat. [Szabadság, szept. 20.] Nagy F. István, az RMDSz oktatási alelnöke elmondta, hogy a PKE létrehozását célzó Pro Universitate Partium Alapítvány megkapta a bejegyzéshez szükséges jóváhagyást az oktatási tárcától. Ennek érdekében Kötő József okt. államtitkár járt el. Ez az engedély még csak az alapítvány engedélye, nem az egyetemé. [RMSz, szept. 20.] 1999. szeptember 21.Alföldi László főkonzul átadta megbízólevelét a ro. külügyminisztériumnak, ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. [Szabadság, szept. 21.]Az SzKT elfogadta a SzET által szept. 17-én közzétett állásfoglalását, miszerint a SzET üdvözölte a m. történelmi egyházak püspökeinek szándéknyilatkozatát (→ 1999.09.15) amellyel felvállalják az önálló m. ny. felsőoktatás érdekében egy alapítványi, m. magánegyetem létrehozását Kolozsvár székhellyel. [RMSz, szept. 21.] 1999. szeptember 23.Balkáni körútjának utolsó állomására, Bukarestbe érkezett Gerhard Schröder, német kancellár. Megbeszéléseket folytatott az államfővel, a miniszterelnökkel és a német kisebbség képviselőivel, beszédet mondott a parlamentben. [Szabadság, szept. 25.]Csiha Kálmán a m. püspökök találkozójáról (→ 1999.09.15) elmondta, hogy fogadta őket Emil Constantinescu, aki pozitívan viszonyult az egyetemalapítási szándékhoz. Elmondták a lelkipásztorok fizetését illető aggályaikat, ui. az állam azt ígérte, hogy állja a papok fizetését, de most kiderült, hogy csak a lelkipásztorok fele kapna fizetést. Ezt az elnök diszkriminatívnak nevezte és megígérte, hogy közben fog járni. A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze, több évvel ezelőtt, de most egy másik tervezet került vitára, amelyből hiányoznak az alapvető kérdések: a vagyon restitúciója, az egyházi oktatás állami támogatása, az egyházak egyenlő elbírálása stb. [RMSz, szept. 23.] (→ 1999.10.18) 1999. szeptember 28.Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta, hogy az egyetem eddig 5 m. és 7 ro. pedagógiai líceumot vett át, amelyeket középfokú tanítóképzővé alakítottak át. A m. hallgatók számára 800 ingyenes és közel ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. – A jogon és a közgazdaságin nem sikerült beindítani az önálló m. karokat. Az erdélyi magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hiányszakokat pótolhatja, ezért csak üdvözölni tudja az egyházak egyetemalapítási szándékát. [Szabadság, szept. 28.]Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium épületében megnyitották a főiskolává szerveződött tanítóképzőt. A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Gond lesz az előadókkal is, akik nagyobb részt a BBTE tanári karának tagjai, s ingázniuk kell a főiskolákhoz. [Szabadság, okt. 6.] 1999. november 27.Szabó Tibor (HTMH) elmondta: az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló m. egyetem tulajdonosának a romániai m. egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintik. [RMSz, nov. 27.]Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az EMKE. Eln.: Kötő József; üv. aleln.: Sebesi Karen Attila; aleln.: Muzsnay Árpád, Matekovits Mária, Tófalvi Zoltán, Ördögh-Gyárfás Lajos; titkár: Dáné Tibor Kálmán; kincstárnok: Katona Réka. Az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat (a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket). [Szabadság, nov. 29.] Németh Zsolt – a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről – elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény köztes jogállást biztosít a m. állampolgárok és a turistastátus között. [Népújság, nov. 29.] A Comenius Tudományos Diákkör rendezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak, ahol Szilágyi Pál (BBTE) elmondta, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi m. tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Amíg létrejön az önálló BTE, addig a meglévők erősítéséért és az engedélyezett karok létrehozásáért kell cselekedni. [Szabadság, nov. 29.] lapozás: 1-12
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
