|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 48 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-48 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: csatlakozás Ro.–NATO (csatlakozási tárgyalások / feltételek) 1993. július 16.Buchwald Péter elmondta: az AEÁ nagykövetségének meghívására többpárti delegáció tett látogatást a NATO főparancsnokságán, de a csatlakozás még a távoli jövő titka, tekintve, hogy Ro. az utolsó helyen áll a várakozási listán. [OrEx, júl. 16.]1993. augusztus 16.Leváltották a vasúttársaság teljes vezetőtanácsát, azonban ezzel sem ért véget a sztrájk. Iliescu tárgyalóasztalhoz ült a sztrájkoló bányászok képviselőivel.Sir Richard Frederick Vincent tábornagy, a NATO katonai bizottság elnöke Bukarestben tárgyalt a védelmi és a külügyminiszterrel. A NATO-ba csak a jószomszédi kapcsolatokat igazoló országok kerülhetnek – hangoztatta a vendég. [MN, aug. 18.] 1993. szeptember 21.Pénzügyi szakemberekből álló küldöttség utazott Washingtonba, hogy a folytassák az IMF-fel megszakadt tárgyalásokat. [MN, szept. 21.]T. Meleşcanu Brüsszelben tárgyalt Ro. NATO-csatlakozási kérelméről. Manfred Wörner figyelmeztetett: a NATO-val való együttműködés egyik feltétele, hogy a kelet-európai államok igyekezzenek javítani a szomszédokkal való kapcsolatokon. [MH, szept. 22.] 1995. január 24.Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.] Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. július 12.Markó Béla Budapesten tárgyalt a HTMH vezetőivel. Az RMDSz nem ért egyet sem a vízumkényszerrel (erről levelet is írt Horn Gyulának [Táj., júl. 17.]) sem a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentésével. (A rádióadó sugárzási teljesítményét gazdasági okokból, átmenetileg kívánják csökkenteni, aug. 1-jétől 1996. jan.-ig.) [MN, júl. 13.] (950824)Karolosz Papuliasz, görög külügymin. kifejtette, hogy Ro. nem maradhat ki az EU-ból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. [RMSz, júl. 14.] 1995. július 17.Ro. részéről Meleşcanu külügymin. írta alá Strasbourgban a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. (A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, mely intézkedéseit alkalmazza; ]980301.) [RMSz, júl. 19.]A kormány elképedve értesült az Európa Parlament határozatáról (→ 1995.07.13). Az oktatási törvénnyel szembeni ellenvetések „meg nem érdemelt sértést jelentenek a ro. néppel és az országban élő minden kisebbséggel szemben”. A nyilatkozat szerint a törvény fölülmúlja az Európában érvényes szabályozásokat. [RMSz, júl. 19.] Nem hoztak eredményt a kijevi tárgyalások, amelyeket a két kormány szakértői folytattak a ro.–ukrán alapszerződésről. A megállapodást az akadályozza, hogy Ro. nem hajlandó megerősíteni a két állam határait rögzítő 1961-es szerződést. 1996. február 24.Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 27.Markó Bélának – az RMDSz-küldöttség párizsi útján, ahol az EDU konferenciáján vettek részt – alkalma nyílt tájékoztatni Alain Juppé francia miniszterelnököt a romániai magyarság helyzetéről. Az elfogadott zárónyilatkozatba, az RMDSz kezdeményezésére, külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. [Szabadság, márc. 28.]Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Ro. belépését az EU-ba és a NATO-ba. A Strasbourgban Ro.-t képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudtak beilleszkedni az EP valamelyik pártfrakciójába (Adrian Severint a szocdemek, Frunda Györgyöt és őt a kereszténydemokraták fogadták be), a PUNR, PRM és PSM képviselői csak „ődöngenek”, már csak azért is, mert nem beszélnek nyelveket. [Szabadság, márc. 27.] 1996. április 1.Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. május 3.Javier Solana NATO-főtitkár 6 órás látogatást tett Bukarestben, Gh. Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Találkozott az elnökkel is, majd sajtóértekezleten bejelentette: a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. [Szabadság, máj. 4.]Genfben véget ért az ENSz Kisebbségi Munkacsoportjának 2. ülésszaka, ahol Niculescu Tóni (RMDSz) is felszólalt. [Szabadság, máj. 8.] 1996. október 8.Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.] A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.] 1996. október 11.Ro. folytatja offenzíváját, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Ennek érdekében a ro. diplomaták az AEÁ-ban, Kanadában, Brüsszelben, Londonban Iliescu elnök üzenetét tolmácsolták az ottani állami vezetőknek. [RMSz, okt. 11.] – További levelek mentek Oslóba, Berlinbe, Koppenhágába. [Népszava, okt. 17.]Közgyűlésre hívták a Bihar megyei MIDESz tagságát, de oly kevesen gyűltek össze, hogy választmányi ülésnek minősítették át a tanácskozást. A beszédekben leggyakrabban előforduló fogalmak: kiábrándultság, fásultság, lemorzsolódás, adósság, érdekvédelem. Az új elnök Kopacz Zoltán lett. [BN, okt. 15.] 1996. október 24.Az orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy Moszkva ellenzi a NATO bővítését. [Szabadság, okt. 25.]A ro. Európa-politika kulcsembere Gh. Tinca védelmi miniszter – állapította meg Ara-Kovács Attila –, aki eltávolította azokat a főtiszteket, akik a Moldovával való egyesülés reményében nem támogatták a NATO-hoz való csatlakozást. [MaNcs, okt. 24.] 1997. április 16.Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.] Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.] 1997. április 22.Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.] Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.] Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.] 1997. május 26.Göncz Árpád a ro. parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta: Mo. számára igen fontos, hogy Ro.-t mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. [RMSz, máj. 28.]A kormány a helyi közigazgatást szabályozó (22/1997. sz.) sürgősségi rendeletet adott ki, amely a 69/1991. sz. törvény néhány paragrafusát módosítja. Ennek értelmében a megyei tanácsok hatásköréből a helyiekhez kerül az utcák, terek és helyi érdekű létesítmények névadása; ott, ahol egy adott kisebbség eléri a lakosság 20%-át, az illető kisebbség tagjai használhatják az anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben; a lakossági kapcsolatokkal foglalkozó tisztviselőknek ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ahol a tanácstagok 1/3-a kisebbséghez tartozik, ott a tanács ülésein a kisebbség nyelvét is lehet használni, de az iratokat románul kell vezetni. [Szabadság, máj. 26.] – A rendelet 2 nap alatt a szenátusba érkezett. [Táj., máj. 26.] 1997. június 24.Ro. folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az első körben vegyék föl a NATO-ba, jelentette ki Adrian Severin. [RMSz, jún. 26.]Antal István képviselő a csereháti ügyről: az építkezéssel kapcsolatos valamennyi okmány értelmében a svájci adományból a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyermekek számára épült volna kisegítő iskola, ezt támogatta a helyi tanács azzal, hogy az épület számára bérbe adta a kérdéses területet. A kérdés nyitja abban áll, hogy az adományt „ismeretlen érdekek eltérítették és az eredetitől eltérő, egészen más célra akarják használni”. [RMSz, jún. 24.] (→ 1997.06.27) 1997. július 2.A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.] Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.] Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.] 1997. július 9.A kormány elfogadta az okt. törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza tk. a kisebbségi anyanyelvű oktatás korlátozásának megszüntetését. [RMSz, júl. 11.] A rendelet a hivatalos közlönyben júl. 14-én jelent meg, így akkor lépett érvénybe. [Táj., júl. 15.]Emil Constantinescu szerint Ro. azért nem kapott meghívást a NATO-ba, mert a többi 3 országban (→ 1997.07.08) már évek óta tart a reform, itthon pedig csak az új kormány beiktatásától. Ro. valószínűleg csak 1999-ben léphet be a NATO-ba. [RMSz, júl. 11.] A ro. ellenzéki, nacionalista pártok kolozsvári szervezetei közös nyilatkozatban szólítottak föl a kormány megdöntésére, az RMDSz és a tanügyi törvény felfüggesztésére. [Szabadság, júl. 10.] Markó Béla nyílt levélben válaszolt Hegyi Sándor levelére (→ 1997.07.03), amelyben kifejtette: Bardóczy tette nem minősíthető bátor cselekedetnek. Az RMDSz vezetőinek szívós munkával sikerült elérniük, hogy megmásítsák a Văcăroiu-kormány jogsértő határozatát; az erőszakos beavatkozás azonban új irányt szabott a történteknek: felerősödtek a magyarellenes hangok, újabb Har–Kov-kivizsgálást követeltek és elakadt az oktatási törvény vitája. [RMSz, júl. 9.] – Hegyi tiszteletes válasza a m. „életteret” [vesd össze a náci Lebensraummal – K. P.] félti. [UH, júl. 17.] 1997. szeptember 16.A koalíciós pártok heti tanácskozásán Frunda György tisztázta: mire vonatkozott az ET-hez címzett levele (→ 1997.09.15): nagy az időintervallum a rendeletek elfogadása és alkalmazása között; nem határozták meg a kétnyelvű táblák kihelyezésének határidejét és a mulasztásért kiszabható szankciókat. Frunda azon álláspontjával kapcsolatban, hogy Ro. csak részben teljesítette az ET előírásait, a szenátor emlékeztetett az ET elvárásaira, amelyeket előírt a ro. kormánynak: a Btk., a földtörvény módosítását, az államosított ingatlanok restitúcióját, a börtönök és az elhagyott gyermekek helyzetének javítását és a kisebbségi kérdés renedezését. A koalíció végül elfogadta Frunda álláspontját. [Szabadság, szept. 18.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
