Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-20 | 21-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: civil szervezetek / civil szféra (intézményrendszer) / nem-kormányzati szervezetek (NGO) / alapítványok / ~ képviselői

1993. június 16.

Illyefalván találkoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői, ahol az eszmecsere végén együttműködési megállapodást írtak alá: dokumentációs és tájékoztató irodát hoznak létre. [Háromszék, jún. 17.]

Kolozsvárott kiköltöztették az Apostrof szerkesztőségét, mely szintén útjában volt Gh. Funarnak. A Helikon kétnapos haladékot kapott. A 2 szerkesztőséget végül a Korunkkal közös épületbe költöztették. [MH, júl. 1.] (→ 1993.05.18)

1994. március 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19)

1995. augusztus 2.

Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]

Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]

A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]

Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]

1995. szeptember 30.

Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]

1995. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)

Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08)

1995. december 14.

A szenátus ülésén a közigazgatási törvényt vitatták. Az RMDSz szenátorai szóvá tették, hogy a tervezet aberráns megoldásokat tartalmaz, pl. a kisebbségek csak úgy fordulhatnak anyanyelvükön a hatóságokhoz, ha folyamodványuk szövegét hitelesített fordításban mellékelik. Az ezt követő személyeskedő vita alatt a szövetségi frakció tiltakozásul kivonult a teremből. [RMSz, dec. 15.]

Lábody László – egyhetes erdélyi körútjáról szólva (→ 1995.12.02, 1995.12.03) – elmondta: meglepő, hogy a m. közösség nincs tudatában saját erejének, elért eredményeinek. Amit a közösség 5 év alatt elért, az bámulatos: jelen vannak a közéletben, a parlamentben, létrehozták saját civil intézményrendszerüket. – A megbékélési javaslatról elmondta, hogy az már az MSzP 1994-es választási programjában is szerepelt; örömmel üdvözölte a mindkét oldalról megnyilvánuló szándékot a megbékélésre. [Kossuth Rádió, dec. 14.]

1996. március 2.

A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]

Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.]

A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11)

Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.]

1996. április 20.

Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]

Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.]

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

1996. december 2.

Illyefalván tanácskoztak az erdélyi m. alapítványok képviselői. A beszámoló rámutatott: az IKA támogatása nélkül az alapítványok nem lennének életképesek. [RMSz, dec. 10.]

1998. január 10.

Az EMT keretében megkezdte működését a Civil Szervezetek Információs Irodája, mely feladatának tekinti a civil szervezetek adattárának és katalógusának kiadását. [BN, jan. 10.]

1999. január 16.

Németh Zsolt sajtótájékoztatón elmondta: a m. egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélés (→ 1999.01.14) része annak az akciónak, mellyel Radu Vasile budapesti látogatását (→ 1999.02.09) készítik elő. [Szabadság, jan. 16.]

1999. február 5.

A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]

Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.]

2000. február 15.

Petre Roman külügymin. Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Ro. között. A ro. kormány célul tűzte ki, hogy 2007. jan. 1-jén csatlakozzék az EU-hoz. [BN, febr. 15.]

Nem szűnt meg az oktatók sztrájkja. A szakszervezetek vezetői szerint csak akkor marad abba a sztrájk, ha a kormány rendeletben garantálja a béremelést. [Szabadság, febr. 15.]

Ro. nem fog kártérítést fizetni a tiszai ciányszennyezésért – szögezte le ismét (→ 2000.02.07) a környezetvédelmi vezérigazgató. Kizárólagos az Aurul cég felelőssége. [Szabadság, febr. 15.]

Megjelent az alapítványok, egyesületek bejegyzését és működését szabályozó kormányrendelet. Mostanig egy 1924-ben [!] kiadott törvény szerint működtek a civil szféra hasonló testületei. [Szabadság, febr. 15.]

2000. július 15.

Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]

Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.]

Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.]

Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.]

Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.]

2001. február 17.

Szabó Tibor (HTMH) bemutatta a sajtónak a státustörvény végleges tervezetét. Tisztázták az alkalmazás hatáskörét és a kedvezmények mibenlétét. A fényképpel ellátott Magyar igazolványt az kaphatja meg, aki írásban nyilatkozik arról, hogy ő m. nemzetiségű, az ajánló biz. tagjai pedig meggyőződtek a kérés helyességéről. Vagylagos igazoló okiratként elfogadják az RMDSz ajánlását; valamelyik m. egyház igazolását; iskolai értesítőt, amelyből kiderül, hogy a kérvényező m. ny. közoktatási intézménybe járt legalább négy évig. A vegyes házasságokban született gyermekek, házastársak is jogosultak az igazolványra. A juttatások körébe 90%-os utazási kedvezmény tartozik (évenként 4 alkalommal). Nagyobb kedvezményeket a diákok és pedagógusok élvezhetnek majd. Az igazolvány birtokosa háromhónapos munkavállalási engedélyt válthat. Egészségügyi ellátást, kezelést csak alapítványi támogatással lehet majd igénybe venni. [Szabadság, febr. 17.; BN, febr. 19.]

A Kolozs megyei civil szervezetek tanácskozását szervezte meg a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. [Szabadság, febr. 19.]

2001. május 5.

Kolozsvárott, az erdélyi m. civil szervezetek képviselői kétnapos konferencián tárgyalták a civil szféra sajátosságait, feladatait, a magyarországi támogatások elosztási módozatait. [Szabadság, máj. 5.]

Agora névvel kárpát-medencei információs irodahálózatot hoz létre a m. ifjúsági és oktatási tárca a HTMH közreműködésével. A hálózatban egyelőre 4 központi irodát nyitnak meg (Kolozsvár, Szabadka, Pozsony, Beregszász). [Krónika, máj. 5.]

2001. május 24.

A képviselőház leszavazta a PNL és PD által előterjesztett egyszerű bizalmatlansági indítvány megvitatását. A kezdeményezők igennel, a PDSR és az RMDSz nemmel szavazott, a PRM tartózkodott. [Szabadság, máj. 24.]

A képviselőházi szakbizottság az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet vitatta meg. A módosító javaslatok mindenek előtt a különböző oktatási intézmények finanszírozására vonatkoznak, de ezzel összefüggésben felmerül a tulajdonjog problémája, beleértve az iskolák használatában lévő ingatlanok eredetének kérdését is. Az RMDSz elsősorban a volt egyházi ingatlanok sorsáért aggódik. Vekov Károly szerint a kérdés rendezése befolyásolhatja a PDSR–RMDSz egyezséget is. [Szabadság, máj. 24.]

Gh. Funar képtelen vádjaira (→ 2001.04.21, 2001.05.11) Octav Cozmâncă közigazgatási min. válaszolt: a 20%-os küszöböt az 1992-es népszavazás adatai szerint kell megszabni.– Ezt a kormányfő is megerősítette, de Funar hajthatatlan maradt. [Szabadság, máj. 24., máj. 26.]

Takács Csaba a civil szféra azon vádjaira válaszolt, miszerint az RMDSz tartja kézben és osztja a m. kormány által juttatott támogatásokat. Minden támogatásról az illető szaktestület dönt, az ő dolguk a beérkezett pályázatok elbírálása; az RMDSz vezetőiből álló alkuratórium csak ritkán avatkozik bele a pénzek elosztásába. Az IKA által leosztott keretnek csupán a 0,02%-ára javasolt más elosztást az alkuratórium. [Szabadság, máj. 24.]

2001. július 28.

A Hivatalos Közlönyben közzétették az országos területrendezési tervet. Kolozs megye sajátságos helyzetben van, ui. 1966 után itt olyan méretű volt a lakosság városba költözése, hogy 30 település lakossága 30–50%-kal csökkent, 18 községnél pedig meghaladta az 50%-ot. [Szabadság, júl. 28.]

1999-ben alakult meg az ErMaCiSzA (→ 1999.11.10), de még nem jutottak székházhoz. Adatbázisukban 1100 m. civil szervezet adatait összesítették, de a lista még nem teljes. [Szabadság, júl. 28.]

Orbán Viktor Tusnádra menet megállt Marosvásárhelyen és Adrian Năstaseval találkozott. A megbeszélés nem hozott áttörést, sem a státustörvény, sem a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése tekintetében. Orbán 5 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott át ro. partnerének, ebben tk. azt ajánlotta, hogy Ro. hasonló kedvezményeket adjon a Mo. területén élő románoknak, mint Mo. az erdélyieknek; m. segítséget ajánlott az Erdélyen keresztül vezető autópálya építéséhez; fölajánlotta egy európai integrációs szakcsoport ingyenes konzultációját is. [Szabadság, júl. 30.] (→ 2001.08.04, 2001.08.17, 2001.09.04)

2002. március 2.

A PSD iránt csökkent az RMDSz bizalma, mert nem szavazott meg határidőre két olyan jogszabály-módosítást, amelyre ígéretet tett. Az RMDSz nem bont szerződést, de figyelmeztette a PSD vezetőit a lejért határidőre. [Krónika, márc. 2.]

Márc. 7-én lejár a kétnyelvű helynévtáblák elhelyezésének határideje. Azonban Erdély településein – főleg ott, ahol a magyarság létszáma közel áll a 20%-os határértékhez – nem sietnek a táblák elhelyezésével. [Krónika, márc. 2.]

A felsőoktatási tanács ülésén Nagy F. István, az RMDSz oktatási alelnöke elmondta, hogy a tanügymin. levélben megkeresi a BBTE vezetőségét, hogy az új m. tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. Kolozsvár többi egyetemének (képzőművészet, agrártud., zenekakadémia) vezetői nem mutatnak megértést a m. közösség igényével szemben. [Szabadság, márc. 2.]

Az EMKE és az RMNKT szervezésében tartott civil fórum keretében a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglalták. [Szabadság, márc. 2.]



lapozás: 1-20 | 21-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998