Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-20 | 21-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kiss Kálmán

1990. július 3.

A Hargita megyei törvényszék ítéletet hirdetett az 1989 dec.-ben hatósági közeget meglincselő oroszhegyiek perében (→ 1990.05.08). Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált emberölésért egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte. A védők fellebbeztek. (→ 1990.11.28)

Hosszas vita után az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánította a M. Köztársaság állami jelképévé.

Megjelent az Erdélyi Futár, az FMP hírlapjának első száma, mely ismertette ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. Az FMP a két világháború közötti erdélyi pártnak, az Országos Magyar Pártnak (OMP) kíván az utódja lenni. A lap ismertette a párt legfrissebb összetételű vezetőségét: Lőrincz László, egy. tanár (eln.); az orsz. vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István, Kocsis Károly. (→ 1990.04.01; 1990.11.17)

1990. november 17.

Az FMP Szatmárnémetiben fejezte be a Marosvásárhelyen okt. 18-án félbeszakadt rendkívüli orsz. értekezletét. Vita után határozatot fogadtak le: elfoglaltsága miatt fölmentették Lőrincz Lászlót elnöki tisztségéből, és kizárták soraikból Kocsis Sándort. A következő tisztújításig ideigl. vezetőséget bíztak meg: Sófalvi György (eln.), Kiss Kálmán (aleln.). Az új vezetőség elhatárolta magát a korábbi vezetők tetteitől. [RMSz, nov. 21.; Erdélyi Futár, 6. sz.] (→ 1990.70.03, 1991.01.23)

1991. január 23.

Marosvásárhelyen tartották az FMP 5. orsz. konferenciáját. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a m. politikai szervezetek lépjenek koalícióba egymással. Sófalvi Györgyöt megerősítették elnöki hivatalában, Kiss Kálmánból társelnök lett. Az elnökség tagjai: Kollár József, Enyedi Miklós, Kiss József. (→ 1990.11.17)

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. április 7.

Az RMDSz ÖT 2. ülésén Sántha Pál Vilmos beszámolójában az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével foglalkozott. [RMSz, ápr. 11.]

Meghalt Sinkó István jogász, kolozsvári RMDSz-képviselő. [Szabadság, ápr. 8.]

Kiss Kálmán (RMSzdP; ]950317) kifejtette: a kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját; a magyarság elégedett lehet a sorsával, ezért a kollektív jogokkal nem érdemes foglalkozni. Markó Béla szerint a párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. [Mai Nap, ápr. 7.] (→ 1995.04.26)

1995. április 26.

Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]

Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.]

Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.]

1995. augusztus 4.

Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke szerint az RMDSz szélsőséges, nacionalista párt és ő a felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Ro.-ról kialakult. [ÚM, aug. 4.]

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1995. szeptember 14.

Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]

Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]

Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]

1996. január 24.

Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]

A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.]

1996. április 23.

Kiss Kálmán (RMSzdP) bejelentette, hogy Bolyai Gáspár személyében polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen. [RMSz, ápr. 25.] (→ 1996.04.25)

Egyed Ákos történelmi adatokkal cáfolta a Gh. Funar-féle emléktábla számait (→ 1996.03.14). A korabeli szász hatóságok összeírták a románok veszteségeit. Ebben 6200–6400 személy szerepelt, ezt az adatot fogadta el Bariţiu, az ismert ro. történész is. [RMSz, ápr. 23.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1996. augusztus 10.

Sepsiszentgyörgyön, a stadionban tartották a ref. világtalálkozó záróünnepségét, ahol Tőkés László méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az összejövetel sikerét. Fölszentelték a belvárosi gyülekezet új templomát. [Táj., aug. 13.] (→ 1996.08.03)

A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) ro. nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.]

1998. április 14.

Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke elmondta: pártja az FMP (→ 1990.04.01, 1990.07.03, 1990.11.17) utóda, a névmódosításról az 1992. máj. 2-án tartott kongresszuson döntöttek. 1996-ben, Déván tartott orsz. konferenciájukon megállapították, hogy pártjuk eleget tesz a választási törvény követelményeinek (10 ezer tag 15 megyéből). Terveik szerint a liberális pártok szövetségéhez kívánnak csatlakozni. Nem akarnak együttműködni az RMDSz-szel, mert az – úgymond – egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. (→ 1995.03.16, 1995.04.07) [EN, ápr. 14.]

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.]

1999. augusztus 19.

Az RMDSz ÖT elnöksége Szovátán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSz kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet szeptemberben terjesztenek az SzKT elé. A kompakt m. közösségekben (pl. Székelyföld) előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. [Szabadság, aug. 19.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.]

Budapesten Orbán Viktor nyitotta meg a HTMH új székházát. Ünnepi beszédében a kormányfő hangsúlyozta: „Mo. polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet.” [RMSz, aug. 21.] – A m. kormány fontos feladatának tekinti a SIRF támogatását, melyet a PKE-re is kiterjesztenek majd. [Szabadság, aug. 23.]

1999. október 22.

A RomLib értesülései szerint a Kiss Kálmán-féle zsebpárt, az RMSzdP arra készül, hogy szövetségre lépjen a PUNR-vel. [RMSz, okt. 22.]

Heti sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: megengedhetetlen, hogy politikusok egy csoportja beleszóljon a 12. osztályos alternatív ro. történelemkönyv tartalmába, azt szorgalmazva, hogy a miniszter vonja vissza a könyvet. [BN, okt. 22.] (→ 1999.11.17)

1999. december 13.

Temesvárott megalakult a Kereszténydemokrata Platform, az RMKdM helyi tagszervezete, jelentette be Bárányi Ferenc, orsz. alelnök. [RMSz, dec. 13.]

Gyergyószentmiklóson gyűlésre hívták a Vitézi Rend helyi tagjait. A rend néhány évvel ezelőtt jelent meg Erdélyben, s az elmúlt években több alkalommal tartottak vitézzé avatást. [RMSz, dec. 13.]

Ismét felbukkant Kiss Kálmán, aki a helyi ro. újságnak azt nyilatkozta, hogy 2-300 ezer [!] tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSz diktáljon; pártja, a homályos ideológiájú RMSzdP hajlandó bárkivel szövetségre lépni. [RMSz, dec. 13.]

2000. február 8.

Kerekes Károly két kollégájával törvénytervezetet nyújtott be a képviselőházban, a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. [HN, febr. 10.]

Bikafalván tanácskozott a Kiss Kálmán-féle párt (RMSzdP) vezetősége, a ro. sajtó érdeklődése közepette. A pártelenök szerint növekvőben van a népszerűségük, mert a tömegek elfordultak az RMDSz-től, Kiss szerint 12 megyében 17 ezer tagjuk van. A pártelnök tagadta, hogy a PDSR pénzelné őket. [Háromszék, febr. 8.; EN, febr. 15.]

1992 októberében alakult a Civitas Alapítvány, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott van irodájuk; céljuk az önkormányzatok hatékonyságának növelése (tanácsadás, távoktatás, szakértők képzése). [Szabadság, febr. 8.]



lapozás: 1-20 | 21-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998