Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Kálmán

1990. december 27.

Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.

A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat.

1993. február 7.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]

1993. március 25.

A kormány 105/1993. sz. rendeletével leváltották a két székely megye ro.–m. prefektusait (→ 1992.08.05), helyettük Vlad-Adrian Căşuneant (Kovászna) és Doru Voşlobant (Hargita) nevezték ki. Király Károly megyei RMDSz-elnök tiltakozó levelében rámutatott, hogy a kormány megszegte azt az egyezséget, hogy a megyében fenntartja a kettős prefektus gyakorlatát. [Népújság, márc. 27.] (→ 1993.03.29, 1993.04.01, 1993.04.06, 1993.04.11, 1993.04.28, 1993.10.20)

Kelemen Kálmán elmondta: az RMKdP kapcsolatokat kíván kiépíteni a PNTCD-vel és a világ kereszténydemokrata pártjaival. Szerinte az RMDSz – nem lévén párt – nem sajátíthatja ki a magyarság nevében való politizálást. [Népújság, márc. 25.]

1994. szeptember 24.

Varga László és Kelemen Kálmán jelenlétében, az EUCD brüsszeli közgyűlése megerősítette a budapesti döntést (→ 1994.03.11), amelynek értelmében az RMKdP-t fölvették az EUCD tagjai közé. [RMSz, okt. 18.]

Az osztrák hatóságok számos esetben füleltek le szolgálati útlevéllel rendelkezőket, akik munkát vállaltak az országban, ezért a szolgálati útlevéllel rendelkező ro. állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérniük. [ÚM, szept. 24.]

1995. október 6.

A 13 aradi vértanú emlékünnepén részt vettek az RMDSz, az egyházak és a m. kormány küldöttei, a város alpolgármestere, de a kormány ezúttal is távol maradt. [RMSz, okt. 9.]

Csíkszeredában a kereszténydemokrata fórumon, Kelemen Kálmán ismertette az EUCD legutóbbi tanácskozásán elfogadott dokumentumot, amelyben az EUCD elítélte az új ro. tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. [RMSz, okt. 9.]

1995. december 16.

Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]

Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18)

Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27)

1997. február 23.

A PNTCD meghívására Bukarestbe érkezett az EUCD két vezetője: Wim van Velzen (eln.) és Surján László (aleln.). A két politikus az RMDSz székházában találkozott Verestóy Attilával és az RMKdP képviselőivel: Kelemen Kálmánnal (eln.) és Bárányi Ferenccel (aleln.). Az RMDSz-politikusok informálták partnereiket a romániai helyzetről, az RMDSz kormánykoalíciós szerepéről és az RMDSz eurointegrációval kapcsolatos álláspontját. Van Velzen nagyra értékelte, hogy – a nehéz gazdasági helyzet ellenére – az RMDSz vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva ezzel az oly szükséges stabilitást. [Táj., febr. 24.]

1998. május 15.

Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]

Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI]

1999. március 10.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén elmondták, hogy a Szövetség vezetése egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok (→ 1999.02.15, 1999.02.23) tiltakozásával és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak az Alsócsernátoni Fórum szónokaival szemben, ellenkező esetben az RMDSz a hazai és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben. [Szabadság, márc. 10.]

Kelemen Kálmán (RMKdP) elmondta, hogy a pol. pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. (A pártot újból be kell jegyeztetni, de nincs esélye megkapni a párt státust, mert túl sok megyéből kell tagokat gyűjtenie ahhoz, hogy bejegyezhessék.) [RMSz, márc. 10.] (→ 1999.06.05)

1999. június 5.

Marosvásárhelyen befejeződött az RMKdP 4. kongresszusa, melyen arról döntöttek, hogy – az új párttörvény kívánalmai szerint – a párt mozgalommá változik: RMKdM (→ 1999.03.10). A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy nem sikerült érvényt szerezni számos követelésnek. Ismét Kelemen Kálmánt választották elnökké; tb. elnök: Varga László. [Népújság, jún. 7.]

Marosvásárhelyen folyik a kétnyelvű helynévtáblák lefestése. [RMSz, jún. 5.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését az EME. Az elnöki jelentésben Benkő Samu kifejtette, hogy az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a ro. politikai közszereplőkre és a m. diplomáciára számíthat. A m. ösztöndíjrendszer ’agyelszívást’ jelentett, ezt az új támogatási rendszer, az Apáczai Közalapítvány igyekszik ellensúlyozni. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József. [Szabadság, jún. 7.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a KJNT, Pozsony Ferenc elnöki beszámolója a sikereket és gondokat vette számba. [Szabadság, jún. 7.]

Zágonban fölavatták a Mikes Kelemen emlékére faragott térplasztikát, Mónus Béla budapesti művész alkotását. [Háromszék, jún. 7.]

Bukarestben a ro. labdarúgó-válogatott győzött a m. csapat ellen. A meccset megelőzően a nacionalista uszítástól visszhangzott a központi (sport)sajtó. A mérkőzés után Kolozsvárott hajnalig tartó örömünnepet tartottak a szurkolók, melynek során kővel dobálták meg a konzulátus épületét, több ablakát bezúzták és fölvágták egy közelben álló Hargita megyei autó kerekeit. [Szabadság, jún. 7.] – A Mátyás-szobron fürtökben lógtak a fiatalok, nacionalista jelszavakat skandálva; két hullámban támadták meg a M. Színház épületét, több ablakot betörtek és leverték a fényreklámot. Gh. Funar szerint a magyarok saját maguk törték be az ablakokat. [Szabadság, jún. 8.] (→ 1999.06.07)

1999. június 20.

Szászrégenben, a róm. kat. templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak (id. Jorga Ferenc alkotása). Kelemen Kálmán (RMKdM) beszédében arra emlékezett, hogy édesapja a harmincas években a szászrégeni templom kántortanítója volt. [Népújság, jún. 21.]

1999. október 1.

Gh. Funar felszólította a ref. egyházközséget – amelytől a m. főkonzulátus az épületet bérli –, hogy távolítsák el az épületről a m. zászlót. Az egyházközség közölte, hogy a konzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a konzulátus hatáskörébe tartozik. [Szabadság, okt. 1.]

A ro. ellenzéki pártok aradi szervezetei jelezték, hogy amennyiben a vértanúk szobrát elhelyezik az emlékparkban, tiltakozásul élőláncot alkotnak. A helyi sajtó már hónapok óta heccelte a közvéleményt. [Szabadság, okt. 1.] – A kormány a vesztőhely környéki obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési park helyét, s a területet egy kormányhatározattal a városi tanács kezeléséből a műv. min. hatáskörébe adta. [Népújság, okt. 2.] – Az aláírt protokollum szerint a várból a minorita rendház udvarára szállították a Szabadság-szobor részeit. Jelen volt Dávid Ibolya m. igazságügy-min., akinek oroszlánrésze volt a szobor ’kiszabadításában’. A szobor elég megviselt állapotban van, renoválni kell. [BN, okt. 4.; RMSz, okt. 7.]

Markó Béla, Kelemen Kálmán (RMKdM) és Szatmári Tibor (elnöki tanácsos) Brüsszelben részt vettek az EPP Pol. Biz. ülésén, ahol elfogadták az RMDSz felvételi kérelmét. A legnagyobb keresztény-konzervatív pártszövetség elnöke, Wim van Velzen által előterjesztett jelentés nagyra értékelte az RMDSz elkötelezettségét az európai integráció, a ro. jogállam és a piacgazdaság fejlesztése iránt. Markó kifejtette: a romániai m. nemzeti közösség egyedüli legitim képviselőjeként az RMDSz továbbra is az egyetemes emberi jogok és az európai keresztény értékrend érvényesítéséért fog küzdeni. [Táj., okt. 1.]

Nyárádszentlászló községben ref. templomot avatott Csiha Kálmán püspök. [Üzenet, okt. 1.]

2001. január 12.

Kinevezték 36 megye új prefektusát, de ezek között egyetlen m. személy sincs. [RMSz, jan. 12.]

James Rosapepe, az AEÁ bukaresti nagykövete bejelentette: újabb 14 települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtése érdekében amerikai segélyt kapjanak. A 14-ből 6 Erdélyben van: Petrilla, Karánsebes, Óradna, Borsabánya, Kézdivásárhely, Kudzsir. [Szabadság, jan. 12.]

Markó Béla, Nagy Zsolt (üv. alelnök) és Kelemen Kálmán (RMKdM) Berlinben részt vett az EDU és az EPP munkálatain. A pártelnökök nyilatkozata külön kitér az EU bővítésére. Berlinben arról is döntöttek, hogy a Fidesz és az MKP az EDU tagjaivá váltak. Markó Béla tájékoztatta az ülést arról, hogy az RMDSz maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a ro. parlamentben. [Táj., jan. 12.]

2001. február 22.

A helyi közigazgatás törvénye az egyeztető bizottság előtt van – mondta Seres Dénes szenátor. A képviselőházi változatot fogadták el, amely kimondja, hogy ott, ahol az önkormányzati képviselők harmada egy kisebbséghez tartozik, ott biztosítani kell az anyanyelv-használatot (a fordításról a polgármesternek kell majd gondoskodnia); ahol a kisebbség aránya eléri a 20%-ot, ott a dokumentumokat az illető nyelven is közzé kell tenni. A testület úgy döntött, hogy egy polgármester csak akkor függeszthető fel, ha előzetes letartóztatásban van. [Szabadság, febr. 22.]

Kelemen Kálmán a Bécsi Politikai Akadémia szemináriumán elmondta: az RMKdM az egyetlen kereszténydemokrata erő a ro. parlamentben; a ro. konzervatív pártoknak legalább egy évig kell bizonyítaniuk ahhoz, hogy visszakapják az EDU és az EPP rokonszenvét és támogatását. [Népújság, febr. 22.]

2001. október 2.

Sikeres volt az AESz árkosi találkozója. A résztvevők a nyelvművelés, oktatás, tankönyvírás napirenden lévő kérdéseit tárgyalták meg. [HN, okt. 2.]

Kelemen Kálmán (RMKdM) levelet kapott Wilfried Martenstől, az EPP elnökétől, aki a státustörvény támogatottságát hangsúlyozta és bizalmáról biztosította a hazai m. kereszténydemokrata mozgalmat. [Népújság, okt. 2.]

A kolozsvári monostori ref. templom mellett fölavatták az IKE új székházát. [Szabadság, okt. 2.]

2002. február 2.

Életbe lép a 10/2001. sz. törvény alkalmazását felügyelő orsz. hatóság, amely első lépésben az elkobzott és visszaigényelt ingatlanok összeírását végzi el. Majd előkészítik azt a törvénytervezetet, amely azok kártalanításáról intézkedik, akik nem kaphatják vissza természetben hajdani ingatlanaikat. [Szabadság, febr. 2.]

Vasile Puşcaş integrációs főtárgyaló sajtóértekezleten ismertette a csatlakozási folyamat helyzetét: Ro. eddig 17 fejezetet nyitott meg, amelyből ideiglenesen 9-et zárt le; a lemaradások miatt gyorsítani kell a jogharmonizációs ritmust. [Szabadság, febr. 2.]

Aurel Agache a strasbourgi bírósághoz kíván fordulni, hogy elérje a Mo.-n tartózkodó Paizs Ottó kiadatását. [Szabadság, febr. 2.]

Bűnösnek találta az 1989 decemberében tűzparancsot kiadó 3 temesvári tisztet a legfelsőbb bíróság (alsóbb fokon fölmentették őket). [Szabadság, febr. 2.]

Cégbírósági bejegyzéssel jogi személyiséget nyert az RMKdM szerve a Romániai M. Kereszténydemokrata Társulat – tájékoztatott egy interjú keretében Kelemen Kálmán, a mozgalom elnöke. [Népújság, febr. 2.]

2002. szeptember 3.

Bukarestben járt az Európai Néppárt (EPP) küldöttsége; Markó Béla és Kelemen Kálmán a párt alelnökével, Wim van Velzennel folytatott megbeszélés során tk. az állami m. egyetem létrehozása érdekében emelt szót. [Népújság, szept. 3.]

Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, amely az 500 m fölött elterülő kistelepülések számára intézi a kormányhatározat által megszabott kedvezmények ügyét. [Krónika, szept. 3.]

2002. október 25.

A bukaresti 2. kerületi törvényszék tárgyalta a Tőkés László kontra RMDSz pert (→ 2002.10.09, 2002.10.12, 2002.10.17). [Szabadság, okt. 25.] – Alaptalannak tartják a keresetet, ezért elutasítják azt. [Szabadság, okt. 25.; RMSz, okt. 26.; Népújság, okt. 29.] (→ 2002.10.26, 2002.11.12)

A magát Romániai Magyar Polgári Szövetségnek nevező csoportosulás új erdélyi m. pol. párt megalakítására szólítja föl az embereket. A felszólítást röpcédulákon terjesztik. Kelemen Kálmán (RMKdM) szerint csakis egy olyan diverzióról lehet szó, amelynek egyetlen célja az RMDSz szétverése. [Krónika, okt. 25.] (→ 2002.11.05)

Az ErMaCiSzA a Szent Kamill Otthonban jutott irodához; Civil Fórum nevű kiadványukat ingyenesen küldik az erdélyi alapítványoknak. [Szabadság, okt. 25.]

2004. február 6.

Az EU – személyesen Günter Verheugen biztos – kifogásolja a ro. kormány és a Bechtel közötti autópálya-szerződést. [Krónika, febr. 6.]

Az MPSz megkezdte az aláírásgyűjtést, annak érdekében, hogy bejegyeztesse a szervezetet. [Szabadság, febr. 6.]

Az MPSz egységbontó törekvései addig fajultak, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság képviseletének a megvalósítását; Kelemen Kálmán szerint ez már a magyarság érdekei ellen elkövetett halálos bűnnek számít. [Népújság, febr. 6.]

Továbbra sincs előrelépés a m. karok ügyében: a kérdés az oktatási tárca és a BBTE szenátusa között lebeg. [Szabadság, febr. 6.]

2004. április 30.

Markó Béla az RMKdM és a Bolyai Társaság képviselőivel konzultált (→ 2004.03.26). A közös sajtótájékoztatón Kelemen Kálmán, az RMKdM elnöke legfontosabb célnak a helyi és parlamenti törvényhozásba való bejutást nevezte. [Népújság, máj. 1.]

A legfelsőbb bíróság elutasította az MPSz fellebbezését. [Szabadság, ápr. 30.] (→ 2004.04.09, 2004.04.23, 2004.04.24, 2004.04.28)

Smaranda Enache szerint a kormánypártnak csak konjunkturális érdekei fűződnek a ro.–m. megbékéléshez, ezzel magyarázható, hogy Adrian Năstase nem vett részt az aradi szoboravatáson. Ez komoly figyelmeztetés az erdélyi magyarság számára – fűzte hozzá. [Szabadság, ápr. 30.]



lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998