Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kelemen Hunor

1997. február 3.

Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]

Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]

Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]

1997. március 11.

Kelemen Hunor, az RMDSz művelődési államtitkára elmondta: a minisztériumban a kisebbségi biz. vezetésével, újjászervezésével és a színházi, zenei, képzőművészeti, valamint a kulturális igazgatóságok vezetésével bízták meg. A minisztérium foglalkozik a műemlékek helyzetét rendező, a nemzeti közvagyon törvény módosításával. [RMSz, márc. 11.]

1997. november 29.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén meghallgatták az RMDSz szövetségi elnökének pol. tájékoztatóját a kormánykoalíciós tárgyalásokról. A TEKT döntő többsége szerint nem szükséges rendkívüli SzKT-t összehívni, elégséges, ha az eredeti terv szerint dec. 13-án ülnek össze. – Birtalan József beszámolt a módosított földtörvény érvényesítése érdekében folyó tevékenységről; azokban a megyékben, ahol visszaállítható a közbirtokosság, az ÜE anyagilag is hozzájárul a folyamat sikeres lebonyolításához. [Táj., dec. 3.]

Nagyváradon a tanács úgy döntött, hogy nem fog fellebbezni a megyei törvényszék azon határozata ellen, hogy szolgáltassák vissza a ref. püspöki palotát a KREK-nek. Mivel az állami intézmények mindig megfellebbezték a püspökségnek kedvező ítéletet, a peranyag minden lehetséges jogi fórumot megjárt az utóbbi 4 évben, majd visszaküldték a helyi szintre. A tanácsi döntés előzménye, hogy a múlt héten a városban járt a vallásügyi államtitkár és ő kérte meg az alperest, hogy álljon el a fellebbezéstől. [BN, nov. 29.] (→ 1998.01.20)

Az EMKE évi közgyűlésén Kötő József és Dávid Gyula tartott beszámolót. Kelemen Hunor műv. államtitkár a költségvetési támogatás esélyeiről értekezett; megszüntetik könyvek és folyóiratok előre meghatározott támogatását, ehelyett pályázati rendszert vezetnek be. Kiosztották az EMKE éves díjait a m. kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek. [Szabadság, dec. 1.] (→ 1997.12.02)

1998. május 6.

Az államtitkárok száma: PNTCD = 20; PD = 13; PNL = 10; RMDSz = 10; PSD = 3; PAR = 1. Az RMDSz OpT hat államtitkári javaslatot véglegesített: Bara Gyula (munkaügy); Birtalan József (szállításügy); Borbély László (területrendezés); Erős Viktor (privatizáció); Kelemen Hunor (műv. min.); Lányi Szabolcs (ipar és keresk.). [Táj., máj. 6.] (→ 1998.05.07, 1998.11.20)

Kormányhatározat rögzíti a Vallásügyi Államtitkárság feladatkörét és működését. [RMSz, máj. 6.]

A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.]

Andrei Pleşu köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, mert a m. külügymin. elvetette azt az osztrák javaslatot, amely vízumkényszert kért Ro. állampolgárai számára. [Szabadság, máj. 6.]

Moldovában a márc. 22-i választások óta húzódott a vita a kormányalakításról. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok közel ⅓-ának megszerzésével. Végül Petre Lucinschi államfő Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával. [MTI]

1998. május 14.

Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.]

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.]

1998. november 20.

A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

1999. szeptember 3.

Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, számuk elérte az 5,91 milliót, szemben a 4,76 millió fizetett alkalmazottal. [SzFÚ, szept. 3.]

A Műv. Min. határozata értelmében közel száz kulturális intézményt utaltak át a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Kelemen Hunor kérésére a KÁMSz és a KÁMO megmaradt a Min. felügyelete alatt és finanszírozásában. [Szabadság, szept. 3.]

A TEKT kolozsvári ülésén a nov. 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. A felszólalók nehezményezték, hogy a szövetségnek nincs napra kész tagsági nyilvántartása. Kónya-Hamar Sándor nem értett egyet az elektoros választással, mert ez a választójog megsértését jelenti. [Szabadság, szept. 4.] – Kincses Előd azt javasolta, hogy az SzKT megválasztását kössék össze az önkormányzati előválasztással. [RMSz, szept. 6.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. szeptember 26.

Bukarestben véget ért a m.–ro. kisebbségvédelmi szakbiz. ülése; rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a h. t. kisebbségeknek, de a támogatás módjáról és eszközeiről kölcsönösen tájékoztatják egymást. [Népújság, szept. 26.] – A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a ro. kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő paragrafusok érvényre juttatását; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az aradi Szabadság-szobor újbóli fölállítása ügyében. [RMSz, szept. 27.]

Kelemen Hunor képviselő, napirend előtti felszólalásában elmondta: egyetlen demokratikus ország vezetői sem kényszeríthetik a szabad sajtót arra, hogy csak jót írjon a kormány tevékenységéről. (→ 2001.09.24) [HN, szept. 26.]

Az RT közzétette alkotmány-módosítási javaslatait; előterjesztés előtt ezeket még az SzKT-nak kell jóváhagynia. [Szabadság, szept. 26.]

2002. április 13.

Ecaterina Andronescu személyesen elemzi a Bolyai Gimnázium. ügyét, ezért beszélni kíván az önkormányzati képviselőkkel. [Népújság, ápr. 13.; Szabadság, ápr. 13.] – Az első megbeszélésen nem alakult ki egységes álláspont. [Krónika, ápr. 15.] (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.25, 2002.04.29)

Nyisztor Tinka vezetésével küldöttség ment a jászvásári püspökhöz, hogy m. ny. misét kérjenek a pusztinai csángóknak. Aurel Perca segédpüspök írásbeli választ ígért a küldöttségnek, tekintve, hogy a püspök épp Rómában tartózkodik. [HN, ápr. 13.]

Kelemen Hunor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a karcfalvi állomás melletti utcáról 500 négyzetméternyi helyen fölszedték a kockakövet és a marosfői ortodox apácakolostorhoz szállították; a munkát a helyi tanács engedélye nélkül végezték, és idejében leállították. [HN, ápr. 13.] – A helyi vezetőség 50 milliós büntetést rótt ki a munkálatokat végző CFR-re és kérte az eredeti állapot visszaállítását. [RMSz, ápr. 15.]

2003. június 2.

Kolozsvárott ülésezett a megújult SzET. Elnöknek ismét Kelemen Hunort, alelnöknek Kötő Józsefet és Korodi Attilát választották meg. [Szabadság, jún. 2.] – Sütő András az ülésen kifejtette, hogy „az RMDSz eredményei, megvalósításai csak esetlegesen, szerkesztőségi szeszély folytán kerülnek a mindennapi sajtóba” – ezt a kérdést úgy lehet megoldani, ha az RMDSz saját napilapot adna ki, amelyben válaszolhatna a más kiadványokban szereplő rágalmakra. – Kelemen Hunor a kommunikációs csatornák fontosságáról, az ügyvitel élénkítéséről nyilatkozott. [Krónika, jún. 2., jún. 3.]

„Mo.-n valamit félreértettek. Mi azt kértük, hogy gazdasági leányvállalatokat létesítenek Erdélyben, nem pedig azt, hogy politikai leányvállalatokat hozzanak létre. Nem kértük, hogy Bayer Zsolt eljöjjön ide, és elmondja nekünk: kisebbségi jogaink érvényesítésében az írek és a baszkok példáját kövessük.”– mondta Markó Béla. ● [Utalás Bayer Zsolt sepsiszentgyörgyi felszólalására; ]030531.] [Krónika, jún. 2.]

2004. január 6.

Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]

Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.]

Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]

Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.]

Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.]

A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20)

2004. szeptember 29.

Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet. [RMSz, szept. 30.] – Az új kormányfő az MSzP és az SzDSz képviselőivel együtt aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését és ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a HTMH felügyelete visszakerüljön az MH-tól a Külügyminisztériumhoz. [Szabadság, okt. 1.]

Márton Árpád, Kelemen Hunor és Garda Dezső közös munkája volt az a törvénytervezet, amely a levéltárak státusát volt hivatva módosítani, ám a tervezetet a PRM nyomására elutasították. A tervezet tk. azt is célozta, hogy a levéltárak felügyeletét és a levéltárosok képzését vegye át a civil szféra, ui. e tevékenységek még mindig a belügy hatáskörébe tartoznak. [RMSz, szept. 29.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását; addig nem lehet népszavazást kiírni, amíg a jelenlegi törvényt nem módosítják. [Szabadság, szept. 29.] (→ 2004.10.02)

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998