Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ionescu Quintus, Mircea

1992. június 3.

Mircea Ionescu Quintus igazságügymin. – Eckstein-Kovács Péternek küldött válaszában – pontosított: a cégtáblák elsősorban ro., de más nyelvűek is lehetnek. Gh. Funar intézkedései (→ 1992.03.19) tehát törvényellenesek. [RMSz, jún. 3.]

1993. március 2.

Tőkés László a RomLib-nek nyilatkozva szerencsétlen kifejezésnek minősítette saját kijelentését (→ 1993.02.27), megnevezve a romániai magyarság néhány fontos problémáját is. [MN, márc. 3.]

Brassóban a PNL-be olvadt egy korábbi liberális kezdeményezés, az Új Liberális Párt (Partidul Liberal Nou; PLN). A PNL elnökét Radu Câmpeanut több politikai hibával vádolták (pl. őt tették felelőssé a gyenge választási eredményekért) és eltávolították, az új elnök Mircea Ionescu Quintus, korábbi igazságügymin. lett. Ezzel két liberális erőközpont alakult ki (→ 1993.02.20): PL és PNL. [MH, márc. 2.]

1994. július 21.

Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]

Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.]

Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.]

1994. december 28.

Tőkés László Kolozsvárott sajtóértekezletet tartott, amelyben cáfolta a ro. sajtó értesüléseit (→ 1994.12.16); rámutatott: 1975–1989 között többször is bekísérték és kihallgatták a Securitate irodáiban. „Kollaborálása” folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. Az aláírt nyilatkozatok nem tartalmaztak másokra vonatkozó terhelő vallomást. Állásfoglalását – A Securitate markában címmel – az RMSz is közzétette. (→ 1995.01.04)

Visszafogadták a CD-be a PNL-t. A liberális párt Radu Câmpeanu elnöksége idején távozott a CD-ből (→ 1992.04.11, 1992.07.06). Mircea Ionescu Quintus elnökké választása után (→ 1993.03.02) a PNL többször kísérletezett azzal, hogy visszatérjen, de csak most fogadták el a párt újbóli csatlakozását. [ÚM, dec. 28.]

1996. november 6.

Markó Béla az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről folytatott megbeszélést Ion Diaconescuval (PNTCD), Emil Constantinescuval, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal (PNL) [Quintus szerint Viorel Cataramă alelnök nyilatkozata – miszerint nem lépne koalícióba az RMDSz-szel – egyszerű magánvélemény]. [Táj., nov. 6.]

Az ET parlamenti közgyűlése jogi bizottságának strasbourgi ülésen a Ro.-ról szóló, ún. Jansson-jelentés volt a fő téma. Frunda György elmondta, hogy bár a jelentés titkos volt, tartalma – a sajtónak köszönhetően – már széles körben ismert. Javasolta, hogy az új kormány beiktatása után újabb monitoring-bizottság látogasson Ro.-ba, s ellenőrizze az 1993-as ígéretek teljesítését. [Táj., nov. 7.]

A MADISz rendezésében megkezdődött a 4. marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál. (→ 1995.10.12, 1997.10.08)

1997. május 17.

Annak ellenére, hogy már többször bejelentették a ráfizetéses nagyvállalatok bezárását, az még nem történt meg. A kijelölt nagyvállalatok bezárásával mintegy 200 ezer dolgozó kerülne az utcákra, ezért a munkások útelzárással, sztrájkkal tiltakoztak, a kormány meghátrált; a bezárásokat átütemezték. A februári mélypont után a dollár 7100 lej körül stabilizálódott. [HVG, máj. 5.]

A liberális párt kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. [RMSz, máj. 19.]

1997. december 16.

A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]

A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]

A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]

1998. január 5.

Markó Béla elítélte az ellenzék által gerjesztett problémát és üdvözölte Constantinescu állásfoglalását. Markó egyetértett azzal, hogy az államforma megváltoztatásának kérdése ma nem vetődik fel, ugyanakkor megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani azokat a személyiségeket – itt Mihály királyra utalt –, akik fontos szerepet játszottak az ország történetében. [Szabadság, jan. 6.] – Hasonló hangvételű nyilatkozatot tett közzé a PNTCD és a PNL elnöke is, Ion Diaconescu, ill. Mircea Ionescu Quintus. [Szabadság, jan. 7.]

Ion Diaconescu találkozót szervez Andrei Marga oktatási miniszter és a képviselőház oktatási szakbizottságának a koalícióhoz tartozó tagjai között. A PNTCD elnöke azt szeretné, hogy tartsák tiszteletben az oktatási törvényre vonatkozó koalíciós egyezséget. [Szabadság, jan. 7.] – Andrei Marga egy sajtóértekezleten állást foglalt a multikulturális felsőoktatás mellett [= különböző nyelvű oktatás, azonos egyetemi intézmény keretében] és kijelentette, hogy ha egyesek mégis „etnikai alapon” akarnának felsőoktatási intézményt létrehozni, arra is lehetőség adódik az engedélyeztetési eljárás keretében. [RMSz, jan. 5.]

2000. november 30.

Szociológusok kiderítették: C. V. Tudor a tanult fiatalok körében a legnépszerűbb (ebben a rétegben terjednek leginkább a vasgárdista nézetek is!). Megdőlt az a nézet, hogy Tudorra csak a volt szekusok, aktivisták, valamint azok környezete szavaz. [Szabadság, nov. 30.]

Mircea Ionescu Quintus kijelentette: semmi esetre sem lép vissza a parlamentből a CNSAS véleményezése alapján. A PNL elnökét kollaboránsként tartják számon a titkosszolgálati dossziék. [Szabadság, nov. 30.]



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998