Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-20 | 21-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antonescu-szobor

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1994. május 28.

Nagy Győző polgármester és az RMDSz megyei szervezete memorandummal fordult a legfőbb ügyészhez az Antonescu-szobor ügyében. [RMSz, máj. 28.]

Kolozsváron 4200 m. nemzetiségű diák van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is. [BN, máj. 28.]

1994. május 30.

Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]

A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.]

1994. szeptember 22.

A Legfelsőbb Törvényszék elutasította az Antonescu-szobor fölállítását támogató másodfokú döntést. Ennek ellenére a marosvásárhelyi ro. lap bejelentette: 28-án fölavatják a szobrot. [RMSz, szept. 23.]

1994. november 12.

Piatra Neamţ városában leleplezték az ország 4. Antonescu-szobrát [az elsőt Slobozián állították (→ 1993.10.22), a másodikat Lugoson, 1994 februárjában; a harmadikat Karánsebesen 1994 júniusában]. [RMSz, nov. 15.] (→ 1997.08.16)

1995. január 5.

Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat (→ 1995.01.04). A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a ro. sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat (→ 1995.01.06) ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.] (→ 1995.01.08)

A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a marosvásárhelyi tanács köteles kiadni az Antonescu-szobor fölállítására az engedélyt. [RMSz, jan. 5.]

1995. október 5.

Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]

Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07)

Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.]

Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.]

Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30)

1996. február 15.

A képviselőházban, az idegenrendészeti törvény tervezetének vitáján, Márton Árpád több módosító indítványt nyújtott be, a tervezet demokratizálását célozva. [Szabadság, febr. 15.]

A városi tanács név szerinti szavazással döntött: Kolozsvárott nem állítanak Antonescu-szobrot. [Szabadság, febr. 16.]

A szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, ám ezt még egyeztetni kell a képviselőházi változattal. Szabó Károly úgy vélekedett, hogy a szöveget inkább „a pártok betiltására irányuló törvénynek” kellene nevezni. Kozsokár Gábor elfogadhatatlannak tartotta a szenátusban bepótolt szöveget, miszerint minden pártnak a „nemzeti érdeket kell szolgálnia”, ui. a nemzeti érdek nem határozható meg pontosan. [Szabadság, febr. 17.]

Csávossy György a gazdaság talpra állításának feltételeit részletezte: m. érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolt-hálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. [RMSz, febr. 14.; febr. 15.]

1996. március 29.

Ismét fölmerült Antonescu szobrának fölállítása, de hosszas huzavona után – melynek során kiderült, hogy a szobrászok számára a pályázatot nem a Ion Antonescu Liga, hanem Gh. Funar írta ki – a kolozsvári tanácsosok negyedszer is elvetették a szobor felállítását. [Szabadság, márc. 29.]

1997. augusztus 16.

Antonescu-szobrot lepleztek le Nagysármáson, noha a faluban 126 zsidó esett áldozatul 1944 szeptemberében a vészkorszaknak. Antonescu rehabilitálása már Ceauşescu idejében megkezdődött; néhány ro. történetíró annyira elfogult a nemzetvezető iránt, hogy nem hajlandó tudomásul venni: Antonescu már Hitler előtt kiagyalta a zsidókérdés „megoldásának a módját”, melynek közel 300 ezer áldozata volt a negyvenes évek elején. [Szabadság, aug. 23.] ● [1989–1994 között már 4 szobrot állítottak föl (→ 1994.11.12).]

1999. november 5.

Tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. A tűntetők kormányellenes jelszavakat harsogtak, s petíciót adtak át a tanügyi tárca vezetőjének. [Szabadság, nov. 5.] – 100%-os ösztöndíjemelést, a bentlakások állami támogatását és 50%-os kedvezményt kérnek a gyorsvonatokra is. [RMSz, nov. 10.]

Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi min. közleményben tiltakozott a kolozsvári tanács Antonescu-szobor állítási határozata ellen. Ha nem vonják vissza, bíróság előtt kéri majd a határozat semmissé tételét. [Szabadság, nov. 5.]

1999. november 26.

A hazai vallási felekezetek képviselői találkoztak a képviselőház emberjogi bizottságának tagjaival, hogy kifejtsék a véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A m. egyházak képviselői levélben kérték az államelnöktől a törvénytervezet visszavonását, mert az nem egyezik az eredetileg az egyházak által láttamozott változattal. A nemzetközi fórumok is jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi és vallásszabadsági követelményeknek. [Szabadság, nov. 26.]

Interetnikai Párbeszéd Egyesület (ADI) – felsorolva a ro. fasizmus rémtetteit – tiltakozott Gh. Funar kezdeményezése ellen, aki szobrot kíván állítani Ion Antonescu marsallnak. [Szabadság, nov. 26.]

1999. december 11.

Vasile Sălcudean, Kolozs megye prefektusa, hosszas töprengés után a közigazgatási bíróságon megtámadta az Antonescu-szobor fölállításáról hozott városi tanácsi döntést. [Szabadság, dec. 11.]

A Romániai Kat. Püspökök Konferenciájának 11 tagja levelet intézett Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvénytervezet tárgyában és azt kérték, hogy az egyházak által egyeztetett korábbi változatot küldjék a parlamentbe, ui. a jelenlegi változat ellenkezik az egyes egyházak statútumaival, az alkotmánnyal és a nemzetközi elvárásokkal. [BN, dec. 11.; EN, dec. 14.]

Temesvárott Anno mirabile címmel tartottak konferenciát az 1989-es forradalmi napokról. Történészek, szociológusok foglalkoztak a komm. bukásának történelmi előzményeivel és következményeivel, a nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával. [Szabadság, dec. 13.]

Magyarul is megjelent Lucian Boia: Történelem és mítosz a ro. köztudatban – az a könyv, amelyre „nyolcvan éve vár a romániai társadalom”. [Szabadság, dec. 11.]

2000. április 1.

Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus rendeletben tiltotta meg azt, hogy Ion Antonescunak köztéri szobrot állítsanak Kolozsvárott. Erre azért volt szükség, mert a polgármesteri hivatal – annak ellenére, hogy az előző prefektus bíróságon támadta meg a városi tanács szoborállítási határozatát – folytatta a szobor felállításának előkészületeit. [Szabadság, ápr. 1.]

Traian Băsescu, közlekedési miniszter az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó autópálya tervét pártolja, nem azt, amelyik Belső-Erdélyen haladna át. Az RMDSz továbbra se mondott le a Kolozsvárt is érintő autópálya tervéről. [Krónika, ápr. 1.]

2001. június 1.

Veszélybe került Ro. csatlakozása az EU-hoz, mert az ország nem tartja tiszteletben a felzárkózás pol. kritériumait – állapította meg Emma Nicholson jelentése. [Szabadság, jún. 1.]

Áprilisban a nettó átlagbér 3,025.138 lejre (kb. 103 $) emelkedett. [RMSz, jún. 1.]

A jászvásári ítélőtábla határozata értelmében nincs akadálya annak, hogy Ion Antonescunak szobrot állítsanak Kolozsvárott. A per 1999 októberétől húzódik. Eckstein-Kovács Péter szerint a szobornak semmi keresnivalója Kolozsvárott, de másutt sem. [Szabadság, jún. 1.]

Az orosz törvényhozás külügyi biz. elnöke, Dimitrij Rogozin, bukaresti látogatásán egyértelműen Ro. tudomására hozta Moszkva álláspontját a NATO-integrációval kapcsolatban. Egyúttal javaslatot is tett: amennyiben a NATO nem fogadja Ro.-t, Oroszország kész lesz partneri viszonyt kialakítani, s hosszú távon azt sem zárja ki, hogy egyesüljön a két ro. állam. [HN, jún. 1.]

2001. június 5.

Bukarestben, egy ortodox templom kertjében, szobrot állítottak Ion Antonescunak, kivégzésének 55. évfordulóján. A hivatalos ro. vezetést nem képviselte senki, csak C. V. Tudor, a PRM elnöke, szenátor. Az avatáson részt vevő Mircea Chelarut, a ro. hadsereg volt vezérkari főnökét, másnap, saját kérésére nyugállományba helyezték. [RMSz, jún. 5.]

2002. április 9.

Az országgyűlési választások első fordulójának eredményei szerint az MSzP alakíthat kormányt. Medgyessy Péter a kormányfő-jelölt. Kovács László leendő külügyminiszter megígérte: továbbra is támogatják a Sapientiát és folytatják a m. igazolványok kiadását. [Krónika, ápr. 9.; Szabadság, ápr. 9.] (→ 2002.04.21)

Eckstein-Kovács Péter pol. nyilatkozatban szólt Gh. Funar néhány kirívó megnyilatkozásáról: fasiszta jelképnek nevezte a m. zászlót és le akarta vétetni a főkonzulátus épületéről, miközben a városháza épületében Ion Antonescu szobrának makettje előtt avatta díszpolgárrá Răzvan Theodorescut. [Táj., ápr. 9.]

2002. április 17.

Slobozián a megyei rendőrség előtt álló Antonescu-szobrot leemelték a talapzatáról. [RMSz, ápr. 17.]

A Bolyai Gimnázium visszaállítása a magyarság jogos igénye, sajnálatos, hogy a kormánypárt még nem foglalt állást. Az a tény, hogy valaki nem ért egyet egy közösség igényeivel, nem jelenti azt, hogy az illető közösség igénye törvénytelen – mondta Markó Béla. [Szabadság, ápr. 17.] (→ 2002.04.11, 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.24, 2002.04.25, 2002.04.29)

Mádl Ferenc átvette Călin Fabian, Ro. új budapesti nagykövete megbízólevelét. [RMSz, ápr. 17.]

2002. május 29.

Az RMDSz vezetői tárgyalást kezdeményeztek a m. kormány képviselőivel az oktatást és a kultúrát illető támogatásokról. [Szabadság, máj. 29.]

Eltüntették Ion Antonescu szobrát Nagysármáson. [RMSz, máj. 29.]

2002. június 29.

Távolítsák el Antonescu képmását a Viktória palotából és a még létező szobrokat az ország területéről – kérik az amerikai biztonsági és európai együttműködési biz. tagjai a ro. kormánytól. [Szabadság, jún. 29.] – Răzvan Theodorescu tájékozatlansággal vádolta a bizottságot, mondván, hogy a felsorolt helyekről már eltávolították a szobrokat. A kormány épületében kitett arcképről azt mondta: az nem tekinthető közszemlére kitett kultusztárgynak [!]. [Krónika, júl. 1.]


lapozás: 1-20 | 21-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998