Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Demeter János

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1998. május 14.

Radu Vasile kinevezte az RMDSz új államtitkárait (→ 1998.02.13, 1998.05.06, 1998.05.07): Birtalan József, Demeter János (kormányfőtitkár-helyettes), Kötő József, Niculescu Tóni, Pete István. A többi 5 államtitkár (Bara Gyula, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Lányi Szabolcs) megőrizte korábbi tisztségét. [Táj., máj. 14.] (→ 1998.11.20)

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott Gh. Funar újabb magyarellenes provokációja ellen: ro.–angol nyelvű táblát kíván elhelyezni a Biasini szálló falán, amelyen Alexandru Petrovici költőnek [értsd: Petőfi Sándor] kíván emléket állítani. A tábla állítását a Városi Tanács nem hagyta jóvá. – Az RMDSz álláspontja: a prefektusnak kell közbelépnie. [Táj., máj. 14.] – A terv ellen a m. külügyi államtitkár is tiltakozott. [RMSz, máj. 16.] – Alexandru Fărcaş prefektus rendeletben tiltotta meg, hogy bármilyen emléktáblát elhelyezzenek az Avram Iancu u. 20. sz. alatti épület oldalán. A végrehajtással a megyei rendőrparancsnokot bízta meg. – A sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá az akarat. [Táj., máj. 15.]

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: ősztől 10 m. ny. szakiskolai osztály indul a megyében. [Szabadság, máj. 14.]

1998. november 20.

A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]

2003. április 5.

Újabb ro. vegyvédelmi alakulat indult Irakba; a csapat nem vesz részt a harcokban. [Szabadság, ápr. 5.]

Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért c. konferenciát. Demeter János, a megyei tanács elnöke, hangsúlyozta: a konferencia célja a 3 székely megye közös érdekeinek megfogalmazása. A zárónyilatkozat fontosnak tartja az önkormányzati intézményhálózat kiépítését; halaszthatatlan feladat az EU-szabványok és módszerek átvétele. [HN, ápr. 5.] – Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei képviselő elfogadhatatlannak tartja egy „nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását”. [Krónika, ápr. 5.] – Dorin Florea szerint Maros megyének nem a fejletlen székely megyékkel, hanem az erősebb Kolozzsal vagy Szebennel kellene társulnia. [Népújság, ápr. 8.] (→ 2003.04.08)

2003. május 20.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]

Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.]

Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23)

A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14)

2003. július 25.

Ráduly Róbert szerint nem lehet eldönteni, hogy gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e a Székelyföld. – Hajdó Csaba a ro.–m. párbeszéd folytonosságáról és a régió ügyében hozandó megállapodás szükségességéről, Demeter János pedig a fejlesztési és kutatási intézet (→ 2003.05.15, 2003.05.20, 2003.07.17) létrehozásáról beszélt Tusványoson. [Krónika, júl. 25.]

Alföldi László, kolozsvári főkonzul bejelentette: augusztusban távozik a posztjáról, utóda Cseh Áron lesz. [Krónika, júl. 25.]

2003. szeptember 24.

Adrian Năstase és Medgyessy Péter Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. Năstase szerint m. kollégája bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző m. kormány hibáit; Medgyessy szerint a megállapodás megfelel mindkét fél, az érdekelt nemzetrészek és az európai elvárásoknak. [Népújság, szept. 24., szept. 25.; Krónika, szept. 24.]

Rövidesen bejegyzik a Székelyföld egységes fejlesztéséért alapított Prosperitas Egyesületet (→ 2003.12.10), amelynek egyik célja, hogy létrehozza a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézetet. Demeter János kijelentette: a kutatóintézet alapítását az MTA is támogatná. [Krónika, szept. 24.] ● [Az elképzelést nem követte megvalósítás, 2005 végéig még nem sikerült tető alá hozni az olyannyira fontos intézetet.]

2004. február 21.

Niculescu Tóni, EU-integrációs alelnök kiemelte, hogy az EP-jelentés külön is említést tett a Ro.-i magyarság helyzetéről. [Krónika, febr. 21.]

Kétséges, hogy megkapja-e a Székelyföld az autonóm státust, tekintve, hogy Kovászna és Hargita megye többet kap vissza a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Demeter János szerint előbb meg kell erősíteni a régió gazdasági erejét, s csak azután következhet az autonómia kiharcolása. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSz-nek” – tette hozzá. [Krónika, febr. 21.]

2004. szeptember 29.

Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet. [RMSz, szept. 30.] – Az új kormányfő az MSzP és az SzDSz képviselőivel együtt aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését és ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a HTMH felügyelete visszakerüljön az MH-tól a Külügyminisztériumhoz. [Szabadság, okt. 1.]

Márton Árpád, Kelemen Hunor és Garda Dezső közös munkája volt az a törvénytervezet, amely a levéltárak státusát volt hivatva módosítani, ám a tervezetet a PRM nyomására elutasították. A tervezet tk. azt is célozta, hogy a levéltárak felügyeletét és a levéltárosok képzését vegye át a civil szféra, ui. e tevékenységek még mindig a belügy hatáskörébe tartoznak. [RMSz, szept. 29.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását; addig nem lehet népszavazást kiírni, amíg a jelenlegi törvényt nem módosítják. [Szabadság, szept. 29.] (→ 2004.10.02)

2004. október 2.

Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)

Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998