Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciorbea, Victor

1994. október 24.

Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Frăţia, mert az egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. [MH, okt. 24.] ● [A későbbiekben Ciorbea is kiszállt a szakszervezeti mozgalomból. Mitrea miniszter lett, Ciorbea pedig a miniszterelnökségig vitte.]

Kolozsvárott tartotta orsz. gyűlését a Petre Roman vezette PD, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa Gh. Funar híveit. A párt programja elutasítja a kisebbségek kollektív jogait és ellenzi az etnikai alapú autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvű magánoktatást, de elvetik az „ifjúság erőszakos különválasztását”. [MH, okt. 24.]

1996. november 20.

Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]

Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.]

Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]

A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.]

1996. november 29.

Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]

Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.]

A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.]

1996. december 9.

Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]

Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.]

A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.]

Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10)

Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.]

1996. december 21.

Az ÜE – az érdekelt személyek meghallgatása után – javaslati listát terjesztett elő az RMDSz OT-nak a megyei államhivatali vezetőkre vontakozóan. A listát az RMDSz koalíciós küldöttsége bemutatta Victor Ciorbeának. [Táj., dec. 23.]

A kormány szintjén még működik a koalíció, a megyékben már nem – vonta le a következtetést a cikkíró, annak okán, hogy megyei szintű tiltakozó akciók nyomán a kormány módosítani kényszerült az eredeti prefektusi listát. [RMSz, dec. 21.]

1997. január 4.

A Văcăroiu-kormány eltitkolta a valóságot – jelentette ki V. Ciorbea –: az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési deficit öt-hatszorosa annak, amit Bukarest az IMF-vel közölt; a privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak emelése, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget. [Szabadság, jan. 4.]

1997. február 17.

Victor Ciorbea ismertette a kormány reformterveit: teljes árfelszabadítás, kb. 2000 nagyvállalat privatizációja az év végéig. [RMSz, febr. 19.] Neményi József Nándor szerint a munkanélküliség elérheti majd a 15%-ot is. Az árak liberalizálását a kormány csak részben tudja ellentételezni, csökken az életszínvonal. [Szabadság, febr. 17.]

Az egyetem-vitáról Markó Béla elmondta: a vitát mesterségesen robbantotta ki egy sietve elvégzett közvélemény-kutatás. (→ 1997.01.31) Egyetem-ügyben az RMDSz nem változtatta meg eredeti programját és álláspontját. [Szabadság, febr. 17.]

1997. március 1.

Az RMDSz ÜE tagjai és a szövetség prefektusai és alprefektusai emlékeztetőt fogalmaztak meg Victor Ciorbea és Remus Opriş kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatot tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. [Táj., márc. 3.]

Csíksomlyón Jakubinyi György szentelte föl Tamás József segédpüspököt. (→ 1996.12.17) [Szabadság, márc. 3.]

Adrian Severin fölhívta Gh. Funar figyelmét: hagyjon fel a főkonzulátus létesítése elleni aláírásgyűjtéssel, mert a kérdés megoldása a külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. – Funar tagadta ezt és kijelentette: Severin a saját bőrén fogja tapasztalni a következményeket, amikor útlevéllel fog Kolozsvárra utazni [!]. [Sajtóf., márc. 3.]

1997. március 10.

A szenátus ülésén Eckstein-Kovács Péter fölhívta a figyelmet a jelenlegi ellenzéki pártokhoz tartozó szenátorok ellentmondásos állásfoglalására C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztése ügyében: az előző ciklus idején a felfüggesztés mellett voltak, újabban ellene szavaztak. A szenátor arra kérte kollégáit: adják meg az érintettnek az általa egyébként igényelt lehetőséget C. V. Tudornak, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát a vádak alól – azaz függesszék fel, amikor az ügy megint a plénum elé kerül. [Táj., márc. 12.]

Budapesti útja előtt (→ 1997.03.12) az MTI-nek nyilatkozott Victor Ciorbea: „az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvű oktatásban, pl. a szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a BBTE keretében jön létre m. tagozat.” [RMSz, márc. 10.]

1997. március 12.

Horn Gyula meghívására Budapestre érkezett Victor Ciorbea kormányfő. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési, aktív partnerségi, valamint a kormányközi gazdasági vegyesbiz. létrehozásáról szóló egyezményt. A ro. kormány szerint nincs elvi akadálya a m. egyetem újraindításának, első lépésként két m. szak indulna a BBTE-n. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnév-táblák elhelyezésével is. [RMSz, márc. 14.]

Victor Ciorbea Március 15. alkalmából üzenetet intézett a romániai magyarsághoz, melyet kérésére m. és ro. nyelven továbbítottak a prefektúrákra, terjesztés céljából. Az üzenet emelkedett hangú, baráti kézfogást nyújtó. [RMSz, márc. 14.]

A két oktatási min. (Magyar Bálint és Virgil Petrescu) közös budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a BTE létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása, de ehhez szükség van az egyetemi szenátus beleegyezésére. [Szabadság, márc. 15.]

Victor Ciorbeának a m. egyetem újraindulására vonatkozó kijelentése nagy hullámokat kavart pol. és egyetemi körökben. Simon Simion prorektor úgy vélte: az egyetem vagyonának elosztása vitához vezetne, melyben az etnikai szempontok uralkodnának, s azt a nacionalista erők használnák ki. [Sajtóf., márc. 12.]

A BBTE sajtóirodája közleményt adott ki: a rektori hivatal és az egyetemi szenátus szabályozó bizottsága megvitatta a kormányfő kijelentését és annak lehetséges következményeit. A biz. javasolta, hogy mérjék fel az egyetem vezetőségében és a tanárok körében, hogyan látják az intézmény szerkezetének bővítését. – Andrei Marga rektor közölte: eddig az egyetem vezetőségét nem konzultálták az ügyben; szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára. [Szabadság, márc. 12.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megyei prefektus attól fél, hogy meggyőző érvek hiányában zavargásokhoz vezethetnek a románok elégedetlenségei; szerinte hiányoznak a feltételek az önálló egyetem létrehozására, előbb m. tagozatot kell létrehozni, mely 10–15 év alatt egyetemmé fejlődhet. [Sajtóf., márc. 12.]

1997. március 17.

A ro. lapok ismertették a volt kormánypártnak (PDSR) a BBTE különválasztására irányuló terv elleni tiltakozását. [MN, márc. 17.]

Nincs szó a különálló BTE visszaállításáról, jelentette ki Victor Ciorbea, amikor fogadta Ion Diaconescu képviselőházi elnököt, V. Petrescu tanügyminisztert és a BBTE három rektorhelyettesét; a kolozsvári egyetemnek ro. és m. tagozata lesz, amely egyetlen vezetőséget feltételez. [RMSz, márc. 19.]

C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása „parlamenti sztrájkot” eredményezett. A PDSR, a PUNR és a PRM szenátorai kivonultak az ülésről, ezzel azt akarván elérni, hogy a szenátus térjen vissza a kérdésre; amíg az államelnök nem fogadja őket, addig nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. [Szabadság, márc. 19.] (→ 1997.03.20)

1997. március 22.

A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban Ciorbea kormányfő kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel; a helyi közigazgatás decentralizációja és a m. ny. bevezetése a közigazgatásban nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. [Sajtóf., márc. 24.]

Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a BBTE szétválasztását szorgalmazná, ilyen döntést csak az egyetemi szenátus hozhat, a kormány pedig nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. [Szabadság, márc. 24.]

Az RMDSz orsz. Önkormányzati Tanácsa (ÖT) ülésén Seres Dénes a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt és kiemelte az ÖT jelentős szerepét a 69-es törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Megválasztották az ÖT vezetőségét: Demeter János (eln.); Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor (titkárok); Málnási László Levente, Zsombori Vilmos, Szedilek Lenke, Jakabffy László, Fodor Imre, Murvai Miklós és Székely István (alelnökök). [Táj., márc. 24.]

Kolozsvárott ülésezett a VET orsz. tanácsa. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst választották meg elnöknek, az alelnök Toró Tibor maradt. A három leköszönő elnök (Vetési László, Jakab Gábor, Kató Béla) továbbra is az orsz. tanács tagja maradt. Az új alelnökök: Ördögh-Gyárfás Lajos, Fülöp G. Dénes (a nagycsaládos program főbiztosa), Böjte Csaba. [Szabadság, márc. 26.]

1997. április 1.

A kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét, Valeriu Tabără kifejtette: nem ért egyet a m. egyetemmel, mert az kiváltságot ad a magyaroknak. Victor Ciorbea elmondta: biztosítékot kapott a BBTE rektorától, hogy az egyetem nem szakad ketté, nem jöhet szóba új egyetem létrehozása. [Szabadság, ápr. 2.]

Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa. Utoljára 1996-ban járt az országban, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány saját céljainak megfelelően befolyásolta a főbiztost, aki annak idején kedvezőnek ítélte a tanügyi törvényt. (→ 1996.01.18) [BN, ápr. 2.]

1997. április 12.

Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]

Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]

Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]

1997. április 14.

Czédly József elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a 27-es törvény alapján az RMDSz-nek joga van mind a pol. pártoknak, mind a kisebbségi szervezeteknek járó összegekhez – az Állami Számvevőszék vétója ellenére is. Az RMDSz megkapta az 1996-ra járó összeget is (→ 1996.10.03, 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28), de csak 1997 tavaszán, ami – az infláció miatt – komoly veszteséget jelent. [Szabadság, ápr. 14.]

Victor Ciorbea, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban elmondta: valamennyi közösség elkobzott vagyonát vissza kell juttatni; Ro. még a restitúciós folyamat kezdetén van, a visszaszolgáltatás jogi keretét a kultusztörvény és a kisebbségi törvény jelenti majd. A zsidó és német vagyon egy részét kormányhatározattal is vissza lehet juttatni. [Szabadság, ápr. 14.]

A szenátus megszavazta az állami bankok privatizációjának törvénytervezetét. [Szabadság, ápr. 15.]

Pető Iván – aki 1992. nov.-től volt az SzDSz elnöke – bejelentette, hogy lemond tisztségéről. [ÚM, ápr. 15.]

1997. május 7.

Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]

Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]

Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]

Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]

1997. május 8.

Victor Ciorbea Brüsszelben kijelentette: Virgil Măgureanu lemondásával véget ért a szovjet befolyás korszaka Ro.-ban. [Szabadság, máj. 8.]

1997. június 3.

Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)

A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05)

1997. június 17.

Victor Ciorbea és kísérete (tk. Tokay György) 8 napos látogatásra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai kormányzatot a romániai reformokról. [RMSz, jún. 19.]

1997. július 16.

Victor Ciorbea aggasztónak nevezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság 17 tagja az alkotmánybírósághoz fordult a már ratifikált ro.–ukrán szerződés ügyében. [MN, júl. 17.]

Tamás Sándor a helyhatósági törvény módosításainak alapdokumentumait ismertette: Ro. által is elfogadott nemzetközi egyezmények, a ro.–m. alapszerződés, az ET 1201-es ajánlása stb. [Szabadság, júl. 16.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998