Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bitay Ödön

1990. február 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03)

Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. április 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1993. április 24.

A budapesti Munkásakadémia Alapítvány konferenciájára meghívták az RMDE képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSz egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly szóvivő (Nagy István munkásíró fia) elmondta, hogy az RMDSz lojális ellenzékét alkotják, szocdem platformmá kívánnak válni. [MH, ápr. 26.] (→ 1993.06.17)

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 17.

Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]

Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]

Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31)

1993. december 31.

Kolozsvárott megalakult a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés (SzÚT); eln.: Dáné Tibor, aleln.: Bitay Ödön, titkár: Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDE politikai elképzeléseit támogatják az RMDSz-ben. [Népszabadság, dec. 31.] (→ 1993.06.17, 1994.10.25, 1994.11.17)

1994. október 25.

Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának fölavatásán. [RMSz, okt. 27.]

Elutazott a Szocialista Internacionálé küldöttsége. Philippe Bousquin belga szocialistával az élen azért jöttek Ro.-ba, hogy megvizsgálják a szocdem pártok (PDSR, PD, PSDR) tevékenységét. Mindhárom párt csatlakozni szeretne az Internacionáléhoz. [RMSz, okt. 27.]

Bitay Ödön, a SzÚT (→ 1993.12.31) alelnöke elmondta, hogy Erdélyi M. Szociáldemokrata Párt néven új pártot kívánnak létrehozni. Azért döntöttek így, mert az RMDSz mellőzi a szocdem platformot. [MH, okt. 25.] Dáné Tibor, a platform elnöke nem támogatta a különválást: amennyiben Bitayék a párttá alakulást szorgalmazzák, ő kilép a tömörülésből. [RMSz, okt. 27.] (→ 1994.10.28, 1994.11.01, 1994.11.17)

Nicolae Văcăroiu hazatért kétnapos prágai látogatásáról. Tárgyalt a cseh elnökkel és aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást. Václav Klaus kormányfő nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Ro. kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. [RMSz, okt. 27.]

1994. október 28.

Dáné Tibor kijelentette: még nem tudott kapcsolatba lépni Bitay Ödönnel, de ha Bitay valóban önálló magyar pártot akar létrehozni (→ 1994.10.25), akkor diverzáns, a ro. hatalom ügynöke. [RMSz, okt. 28.] – Takács Csaba elmondta, hogy a következő SzKT-n tisztázzák a szocdem tömörüléssel kapcsolatos problémákat. [RMSz, okt. 29.]

1994. november 1.

Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]

A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.]

A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17)

1994. november 17.

Bukarestben kétnapos szakértői tárgyalás folyt a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatban. A felek egyetértettek a határátkelők számának növelésében, a konzuli hálózat kiterjesztésében, az aradi emlékmű helyreállításának lehetőségében, a diplomák kölcsönös elismerésének kérdésében. Mindkét fél új szövegjavaslatot nyújtott át. A ro. fél nem zárkózik el olyan kisebbségvédelmi előirányzatok alapszerződésbe foglalásától, amelyeket nem írt alá Ro. [RMSz, nov. 18.]

Bitay Ödön nyilatkozatából kiderült: azért lépett fel keményebben (→ 1994.10.25), mert 10 hónap várakozás után (→ 1993.12.31) sem ismerte el az RMDSz a szocdem platformot. [RMSz, nov. 17.] (→ 1994.11.01)

A budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben (Nagyvárad, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy). Levelező tagozatokról van szó, hetente tartanak konzultációt. [RMSz, nov. 17.]

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1999. május 13.

A tanügyi sürgősségi kormányrendelet vitájában elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. [Szabadság, máj. 13.]

Szatmárnémetiben fölavatták Hám János püspök szobrát (Lakatos Pál alkotása). [RMSz, máj. 17.]

Bitay Ödön nyílt levélben azt javasolta a kongresszusnak, hogy az RMDSz alakuljon át néppárttá. [Szabadság, máj. 13.]

1999. szeptember 17.

Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]

A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.]

Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.]

A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.]

2003. március 19.

A Maros megyei RMDSz operatív tanácsának a nyilatkozata – az 1990-es márciusi eseményekre emlékezve – leszögezte: „szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg.” [Népújság, márc. 19.]

Bitay Ödön 1990-ben Bukarestben dolgozott az államelnök sajtóosztályán, a most közzétett naplórészletekből érdekes fejleményeket lehet megtudni a márciusi eseményekről. [Háromszék, márc. 20.] (→ 2003.04.04)

2003. április 4.

Romano Prodi, az EB elnöke az előcsatlakozási folyamat finanszírozásáról tárgyalt Adrian Năstaseval; az EU Ro. számára a legnagyobb összegű támogatást ajánlotta föl: 2006-ig 3 milliárd €-t kap az ország. [Háromszék, ápr. 4.]

Nagyváradon vallásos fiatalok kis csoportja gyertyagyújtással emlékezett meg az iraki háború első áldozatairól. Nem szimpatizálnak Szaddám Huszeinnel, csupán a békéért szállnak síkra. [Krónika, ápr. 4.] (→ 2003.04.10)

A nagyváradi tanács elfogadta a város magyarságának régóta dédelgetett tervét: szobrot állítanak Bethlen Gábornak (Kós András munkája). [RMSz, ápr. 4.] (→ 2003.05.11)

Király Károly cikke részben cáfolja Bitay Ödön (→ 2003.03.19) állításait. [Háromszék, ápr. 4.]



lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998