|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 107 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 101-107 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Tudor, C. V. / Corneliu Vadim 1990. augusztus 14.Dicsőszentmártonban megalakult a Sipos Domokos Művelődési Egyesület.A Szabadság cikket közölt a România Mare c. hetilapról. A lap vezetői (Eugen Barbu igazgató és C. V. Tudor főszerk.) a Ceauşescu-rezsim hű alattvalói, most nacionalista uszításból kovácsolnak politikai tőkét. 1990. november 29.Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28) 1991. június 20.A szenátus után a képviselőház is elfogadta az állambiztonsági törvényt, amely az államellenes tettek közé sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmányellenes megfogalmazás ellen, mert ez lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. (→ 1991.06.26)A bukaresti cégbíróságon bejegyezték a Nagy-Románia Pártot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16) 1991. június 28.Király Károly és Demény Lajos levelet küldött a genfi kisebbségi tanácskozás résztvevőihez (→ 1991.07.01), a köv. 3 javaslattal: hozzanak létre: a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot; ENSz különbizottságot; minden, kisebbséggel rendelkező országban, a kisebbségek védelmével megbízott szerveket.Pillich László parlamenti képviselő Mihai Drăgoi megyei tanfelügyelővel és Mihai Tălpeanu polgármesterrel folytatott sikertelen tárgyalást a kolozsvári iskolák ügyében. Gheorghe Robu, volt főügyész, rágalmazásért perbe hívta C. V. Tudort. A bíróságon C. V. Tudor agresszíven viselkedett, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Aláírták a KGST megszűnéséről szóló okmányt. 1992. szeptember 7.Tőkés László sajtóértekezletett tartott, ahol bejelentette: egyelőre nem hagyja abba az éhségsztrájkot; nem kíván találkozni Iliescu elnökkel, mert az elnök a BBC által szept. 6-án sugárzott interjúban politikai diverzánsnak nevezte őt. [Népszabadság, szept. 8.]Az RMDSz OE bűnügyi feljelentést tett C. V. Tudor, a PRM elnöke ellen, mert a választási kampány során nemzeti gyűlöletet szított és háborús propagandát folytatott. [Népújság, szept. 16.] 1992. október 11.Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzött meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyert, 61,43: 38,57% arányban. Constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győzött, ezek mind erdélyi megyék voltak. Iliescu megválasztása szentesítette a parlamenti választások nyomán körvonalazódott balratolódást. Két kommentár az eseményről: vissza kell fogni a nemzetellenes reformokat, így aztán a románság méltó módon, saját uraként élhet hazájában (C. V. Tudor, PRM) – „a románság egy része megszokta a rosszat” (Corneliu Coposu, PNTCD). [MH, okt. 13.]1992. október 27.Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Külügymin. átirata ellen (→ 1992.10.09), amely arra kötelezi a kormány helyi intézményeit, hogy csak felsőbb jóváhagyással értintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az okmány alkotmányellenes, sérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Elfogadhatatlan az is, hogy megtiltották az Erdély név használatát. [Népújság, okt. 29.]A PUNR elítélte az RMDSz nyilatkozatát és az ünnepélyes templomi esküt. Funar javasolta az RMDSz betiltását. – C. V. Tudor (PRM), Ion Raţiu (PNTCD) egyaránt ellenzi a kollektív jogokat, Corneliu Coposu jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman is elítélte a belső önrendelkezést, szerinte az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. [Népszabadság, okt. 28.; Szabadság, okt. 31.] 1992. december 14.C. V. Tudor, parlamenti beszédében ismét az RMDSz és a Temesvár Társaság törvényen kívül helyezését követelte, mivel ez a két szervezet „államellenes tevékenységet folytat”. [RMSz, dec. 16.]A piacpárti reformokat bevezető orosz kormányfőt – Jegor Gajdart – a konzervatív Viktor Csernomirgyin váltotta föl. 1993. március 7.Kolozsvárott tárgyalt az RMDSz Politikai Egyeztető Kerekasztala. A résztvevők (a frakciók és platformok képviselői) konszenzusra törekedtek, működőképes testületet kívánnak létrehozni. [RMSz, márc. 12.]Bukarestben befejeződött a PRM kétnapos kongresszusa. A párt az RMDSz betiltását és Tőkés Lászlónak az országból való kiutasítását követelte. A küldöttek nyílt szavazással újraválasztották az elnöki tisztségbe C. V. Tudort. [MH, márc. 8.] 1993. június 4.C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.] Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.] 1993. október 22.Slobozián Antonescu-szobrot állítottak. Az avatáson egy belügyi államtikár és C. V. Tudor (PRM) mondott beszédet. [Népszabadság, okt. 25.] (→ 1994.11.12)Allen Kassoff igazgató ismertette a PER tevékenységét és a kerekasztal-beszélgetések (1992. jan., jún.; 1993. febr., júl.) történetét [Neptun-ügy; ]930717, 930731]. Kassoff úgy véli: egyesek félreértették a megbeszélések szándékát; remélhetőleg az újabb találkozók pozitív visszhangot váltanak ki. [RMSz, okt. 23.] Az RMDSz Bihar megyei elnöksége bejelentette, hogy anyagi gondok miatt időlegesen beszüntetik a munkát; egyúttal felkérték a tagságot, hogy fizessék ki tagdíj-hátralékukat. [BN, okt. 22.] (→ 1993.11.04) 1994. február 21.A kormány szélsőséges támogatói közül két párt (PRM, PSM) bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát a korrupt elemektől. C. V. Tudor felrótta Iliescunak, hogy felkarolja a kisebbségeket: az „arcátlan RMDSz-t”, a „szemtelen zsidókat” és a „bűnöző cigányokat”. [MH, febr. 21.]1994. február 25.A hadsereg katonai tanácsa visszautasította C. V. Tudor N. Spiroiu védelmi miniszter elleni vádjait. [MH, febr. 25.] (→ 1994.03.06)1994. március 6.A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.] 1994. március 11.Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. március 25.Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, közöttük az RKP KB VB 7 póttagjának, valamint az oroszhegyi és zetelaki elítéltek közül azoknak, akiket 10 év fölötti börtönbüntetésre ítéltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Ilyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass Kis Előd büntetését. [Szabadság, márc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.] Marosvásárhelyen újabb diákújságíró-képzést tartott a DUMA. (→ 1993.11.24) 1994. október 19.C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.] A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.] 1994. november 1.Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.] A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17) 1995. január 20.Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.] A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02) Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.] 1995. február 17.Az atlantai küldöttség tagjai hazaérkezésük után, az RMDSz székházában sajtótájékoztatón értékelték a megbeszélés eredményeit. Elmondták: a magyarság sohasem nyúlt erőszakos eszközökhöz jogos követeléseinek megvalósításáért, mindig is a párbeszéd, a békés megoldások híve volt. Takács Csaba hozzátette: Atlantában nyíltan lehetett beszélni az autonómiáról, a gazdasági diszkriminációról. [Táj., febr. 20.] – C. V. Tudor „román–horthysta szemináriumnak” nevezte a találkozót, javasolta, hogy az RMDSz vezetőket ne engedjék be az országba, hanem irányítsák Budapestre őket. [MN, febr. 18.]Ro. külföldi adóssága 1994 végén 4,417 milliárd $ (1992: 2,3; 1993: 3,36). [Szabadság, febr. 17.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
