Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tőkés András

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1999. február 13.

Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]

Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.]

2003. január 13.

Az RMDSz szövetségi elnöke leszögezte: nem tudnánk belelegyezni abba, hogy csonkuljanak a státustörvény által nyújtott kedvezmények; a korábban rögzített lényegi elemekhez ragaszkodni kell. [Szabadság, jan. 13.]

Az utóbbi időben – Tőkés András szervezőmunkája nyomán – felélénkült a Mo.-i mintára szerveződő polgári körök mozgalma [Krónika, jan. 13.] (→ 2003.01.25)

2003. október 9.

Erdőszentgyörgyön bekísérték a rendőrőrsre Fodor Imrét, mert – úgymond – az SzNT toborzó plakátjait szállította az autójában. Rövid kérdezősködés után vádemelés nélkül szabadon engedték. Marosvásárhelyen és Szovátán hasonló vegzálásnak vetették alá Andrássy Árpádot, Márton Lajost és Tőkés Andrást. [Népújság, okt. 10.] (→ 2003.11.06)

Hámos László (HHRF) írásos dokumentumot nyújtott be az AEÁ Helsinki Bizottságához, amelyben a Szabadság-szobor példáján bizonyította a ro. hatóságok sorozatos időhúzását és az ígéretek megszegését. Egyúttal az Agache-per vádlottjainak meghurcolásáról is szót ejtett. [Szabadság, okt. 9.]

Október közepéig használhatják még a kishatár-átlépőket a ro.–m. határ két oldalán. (→ 2003.05.27). [RMSz, okt. 9.]

2004. január 5.

Újévi üzenetében Ion Iliescu a reformok fenntartott ütemű folytatását szorgalmazta. Mihály király a korrupció és az inkompetencia elleni harc szükségességéről szólt. Markó Béla – újévi beszédében – az RMDSz választási sikerében reménykedett. [Szabadság, jan. 5.]

Várhatóan még az uniós csatlakozás előtt hatálytalanítják a Szlovákia határain kívül élő szlovákok anyaországi státusáról szóló törvényt, mert a jelenlegi jogszabály az EU részéről elfogadhatatlan – mondta a h. t. szlovákok kormánybiztosa. [Szabadság, jan. 5.]

Az MPSz saját polgármester-jelöltet kíván állítani Marosvásárhelyen, jelentette be Tőkés András. [Krónika, jan. 5.] (→ 2004.01.23)

2004. szeptember 27.

Székelyudvarhelyen tartotta 2. kongresszuást a 8 hónappal ezelőtt megalakult MPSz. 12 területi (zömmel székelyföldi) szervezet részéről 153 küldött vett részt a munkálatokon. Ellenjelölt nélkül újraválasztották Szász Jenő elnököt. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt; aleln.: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond, Orbán Mihály. [Szabadság, szept. 27., szept. 30.] – Szász Jenő szerint az RMDSz a ro. hatalom cinkosságával testvérháborút folytat és szembeszáll a m. közösség akaratával; Takács Csaba válaszában rámutatott: „az RMDSz teljes nyitottságról tett tanúbizonyságot, amikor az MPSz tagjainak és vezetőinek felkínálta a megmérettetés és a politikai képviselet lehetőségét.” [RMSz, szept. 27.] – Kovács László levélben üdvözölte a kongresszust, ezzel elismerte az MPSz létét. [Krónika, szept. 28.]


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998