Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Theodorescu, Răzvan

1990. február 9.

Aurel Dragoş Munteanu lemondott az RTV elnöki posztjáról, utóda: Răzvan Theodorescu.

1990. december 11.

A ro. parlament kulturális biz. tagjai az RTV szakszervezeti képviselőivel tárgyaltak, akik Răzvan Theodorescu tévéelnök lemondását követelték.

1991. február 3.

Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke közölte, hogy febr. 18-tól csökkentik a nemzetiségi műsorok adásidejét és megszüntetik az ellenzék részére biztosított rendszeres műsort. – Az intézkedés ellen az RMDSz és az RMÚE egyaránt tiltakozott. (→ 1991.02.13)

1991. február 21.

Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.

A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot.

A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08)

1991. március 8.

Moses Rosen főrabbi nyilatkozata szerint Romániában igen nagy a fasizálódás veszélye. [RMSz, márc. 8.]

A Mo.-ra menekült Kincses Előd nyilatkozott a marosvásárhelyi jelentés hiányosságairól. [Szabadság, márc. 8.]

Paul Philippi képviselő visszautasította Răzvan Theodorescu (→ 1991.02.21) kisebbségellenes parlamenti beszédét. [RMSz, márc. 8.] (→ 1991.03.11)

Genfben befejeződött az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésszaka, melyen arról döntöttek, hogy egy évvel meghosszabbítják a romániai helyzet megfigyelését. [MTI]

1992. január 3.

A CD képviselői megbeszélést folytattak Th. Stolojannal a választási kampány finanszírozásáról. Az ellenzékiek semleges és objektív tévét kértek, valamint Răzvan Theodorescu tévéelnök menesztését. [RMSz, jan. 7.]

2000. december 12.

Adrian Năstase ismertette a kabinet összetételét: Mircea Geoană (külügy); Hildegard Puwak (EU-integráció); Mihai Tănăsescu (pénzügy); Ioan Rus (belügy); Ioan Mircea Pascu (honvédelem); Rodica Stănoiu (igazságügy); Dan Ioan Popescu (ipar); Ilie Sârbu (mezőgazd.); Ecaterina Andronescu (tanügy); Răzvan Theodorescu (művelődés); Daniela Bartoş (egészségügy) stb. [Szabadság, dec. 12.]

Megtartotta első ülését a parlament. Az RMDSz korábbi frakcióvezetői (Kelemen Atilla és Verestóy Attila) megmaradtak frakcióvezetői tisztségükben. [Szabadság, dec. 12.]

2001. május 12.

Újabb magyarellenes kirohanást tett a PNL elnöke; Kónya-Hamar Sándor szerint azért lendültek ismét támadásba a liberálisok, mert az RMDSz nem támogatja a PNL és a PD által javasolt bizalmatlansági indítványt. Markó Béla szerint már nem lehet pol. tőkét kovácsolni a magyarellenességből. [Szabadság, máj. 12.]

Răzvan Theodorescu (műv. min.), kolozsvári szemléje után úgy nyilatkozott, hogy nem támogatja a főtéri ásatási helyszín betemetését. [Szabadság, máj. 12.] ● [Az egyik gödröt csak Gh. Funar leváltása után néhány hónappal, 2005 márciusában temették be.]

Răzvan Theodorescu ellenzi a Batthyaneum visszaadását. Bárhogyan dönt a bíróság a restitúciót illetően, egyetlen könyvet vagy iratot sem lehet onnan elköltöztetni, mert azok a „nemzeti vagyon részei”. [Krónika, máj. 12.]

2002. március 23.

Nem ismerték el a PKE tanítóképzős végzőseinek oklevelét, mert a PKE nem kapta meg az akkreditációt erre a szakra. Az oktatási minisztérium megvonta a pedagógusképzés jogát a felsőfokú magánoktatási intézményektől, ezért helyi szinten a m. ny. tanítóképzés a nagyváradi állami egyetem előjoga lesz. [SzFÚ, márc. 23.] (→ 2002.04.08)

Răzvan Theodorescu kijelentette: a művelődési minisztérium anyagilag támogatni fogja Mátyás király szobrának felújítását, de a munkálatok elkezdéséről a helyi önkormányzatnak kell döntenie. [Szabadság, márc. 23.]

2002. április 9.

Az országgyűlési választások első fordulójának eredményei szerint az MSzP alakíthat kormányt. Medgyessy Péter a kormányfő-jelölt. Kovács László leendő külügyminiszter megígérte: továbbra is támogatják a Sapientiát és folytatják a m. igazolványok kiadását. [Krónika, ápr. 9.; Szabadság, ápr. 9.] (→ 2002.04.21)

Eckstein-Kovács Péter pol. nyilatkozatban szólt Gh. Funar néhány kirívó megnyilatkozásáról: fasiszta jelképnek nevezte a m. zászlót és le akarta vétetni a főkonzulátus épületéről, miközben a városháza épületében Ion Antonescu szobrának makettje előtt avatta díszpolgárrá Răzvan Theodorescut. [Táj., ápr. 9.]

2002. június 29.

Távolítsák el Antonescu képmását a Viktória palotából és a még létező szobrokat az ország területéről – kérik az amerikai biztonsági és európai együttműködési biz. tagjai a ro. kormánytól. [Szabadság, jún. 29.] – Răzvan Theodorescu tájékozatlansággal vádolta a bizottságot, mondván, hogy a felsorolt helyekről már eltávolították a szobrokat. A kormány épületében kitett arcképről azt mondta: az nem tekinthető közszemlére kitett kultusztárgynak [!]. [Krónika, júl. 1.]

2003. április 22.

Răzvan Theodorescu kulturális miniszter – azok után, hogy az érsekség minden szinten megnyerte a visszaszolgáltatási pert – kijelentette, hogy Ro. számára elfogadhatatlan lenne, hogy egy kisebbségi magyar egyházé legyen a Batthyaneum. [Népújság, ápr. 22.] ● [Furcsa érvelés, ui. a dolog lényegét tekintve nem „egy kisebbségi magyar egyházról” van szó, hanem a korábbi tulajdonosról.]

2003. május 14.

Răzvan Theodorescu tk. a Gozsdu-hagyatékról és a Szabadság-szobor felállításáról tárgyalt Budapesten. Elvi egyezség nem született, de a résztvevők kiemelték a tárgyaló felek nézetazonosságát. [Szabadság, máj. 14.; Krónika, máj. 14.]

A nemzetbiztonsági törvény vitáján Frunda György javasolni fogja a titkosszolgálatokat felügyelő szaktárca létrehozását és a belföldi titkosszolgálatok számának csökkentését. [Népújság, máj. 14.]

Kovászna megyében állóurnás szavazáson döntöttek az SzKT megyei képviselőinek személyéről. Felső-Háromszéken csak 40%-os volt a részvétel, Alsó-Háromszéken pedig mindössze 12%-os (az alsó határ 30%, tehát itt megismétlik a választást). [Szabadság, máj. 14.; EN, máj. 14.]

Marius Diaconescu, a kolozsvári csángó-konferencián megdöntötte a csángók ro. származásának mítoszát: eredeti dokumentumokkal igazolta, hogy azt a moldvai kat. egyház találta ki annak idején, hogy megvédje híveit az Antonescu-rezsim atrocitásaitól; a ro. tudósok egy része már az eredetmítosz megalkotásakor tudta, hogy az koholmány. [Háromszék, máj. 14.]

2003. augusztus 21.

Elmaradhat a Szabadság-szobor köztéri felállítása, mert a művelődési tárca nem hagyta jóvá az RMDSz kezdeményezését. Răzvan Theodorescu min. szerint a szobor esztétikailag nem felel meg a mai követelményeknek, másrészt a szaktárca csak a ro. történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi. – Ezek nevetséges indokok: az 1848-as tábornokok egyike sem harcolt a románok ellen, a szobor pedig a brüsszeli világkiállításon díjat nyert – mondotta Vekov Károly képviselő. – Bognár Levente, aradi alpolgármester kijelentette: a városházához semmilyen tiltó irat nem érkezett, folytatják a munkát. [Szabadság, aug. 21., aug. 22.; RMSz, aug. 21.] – A kérdés 3 éve van napirenden, 1999-ben még Radu Vasile kormányfő tette az első ígéretet a szoborállításra. A lap időrendben felsorolta az engedélyeztetés fontosabb állomásait. [Krónika, aug. 21.] (→ 2003.08.26) – Dávid Ibolya reményét fejezte ki, hogy a művelődési szaktárca rövidesen felülbírálja azt a bizottsági véleményt, amely ellenzi a szoborállítást. [Szabadság, aug. 23.]

Ismét hallat magáról Kiss Kálmán: R. M. Szabadelvű Szövetség néven kívánja bejegyeztetni fantompártját, állítása szerint a támogató aláírások száma eléri a 20 ezret. [Népújság, aug. 21.]

2003. szeptember 19.

Ro. is kivette a részét a holokausztból, amely az ország történelmének tragikus fejezetét alkotja, s ezt nem lehet elhallgatni az ifjú nemzedék előtt – mondta Răzvan Theodorescu azon a könyvbemutatón, ahol az ET kiadásában kiadott 150 oldalas kézikönyvet mutatták be. A kiadványt ingyen osztanák ki a ro. középiskolákban, hogy a fiatalok megismerjék a vészkorszak valóságát. [SzFÚ, szept. 19.]

2003. szeptember 22.

Kolozsvárott a regionalizáció témájával foglalkozott a kétnapos Közép-Európa Fórum; a rendezvény ötletgazdája Sabin Gherman volt. [Szabadság, szept. 22.]

Aradra látogatott Răzvan Theodorescu és kísérete, hogy a helyszínen tárgyaljon a Szabadság-szobor ügyében. A miniszter a megbékélési szoborpark változatához ragaszkodik, de az csak 2004-re készülhet el. [NyJ, szept. 22.; Szabadság, szept. 23.]

Kolozsvárott az MKT tagjai ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát. [Szabadság, szept. 22.]

Szilágysomlyón tartotta 5. fórumát az EMNT KT (→ 2003.02.01, 2003.02.22, 2003.03.14, 2003.04.26, 2003.05.31), ahol a résztvevők azt javasolták a Ro.-i m.-oknak, hogy az alkotmánymódosításra nemmel szavazzanak. Tőkés László szerint azért voltak kevesebben (200-an), mint a korábbi rendezvényeken (500–700), mert az RMDSz megfélemlítette [?!] a mozgalommal szimpatizálókat. [Szabadság, szept. 22., szept. 23.; Krónika, szept. 22.] – Makkai János kommentárja egy sorba állítja az EMNT KT vezetőjét a PRM-vel, mert mindketten ellenzik az új alkotmányt. [Népújság, szept. 23.]

2004. április 14.

A feltámadási körmenetre szólalt meg ismét a Szent Miklós plébániatemplom harangja. A harangot a 2. világháborúban Gyergyószentmiklósról Nagytéténybe vitték, hadi célokra, de ott végül nem használták föl. Nagytétény 2003 decemberében visszaadta a harangot (helyette a m. kormány költségén újat öntettek), mely virágvasárnapig volt a templom udvarán közszemlére téve. [RMSz, ápr. 14.]

2004. április 25.

Aradon, a Tűzoltó téren – népes asszisztencia előtt – fölavatták az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot, Zala György alkotását. A tizenhárom vértanú szobrát csak hosszas lobbizás után sikerült ismét fölállítani (tk. ]030528, 030909, 030911). A szoborral szemben, a Megbékélési Park részeként, fölállították a ro. emlékmű makettjét is [eredetijét csak 2005-ben avatták föl]. A m. kormányt Medgyessy Péter képviselte, a ro. kormány részéről Răzvan Theodorescu mondott beszédet. A Fidesz részéről Martonyi János és Schmitt Pál volt jelen. – A szobrot Dessewffy Sándor, Markó Béla, Medgyessy Péter, Răzvan Theodorescu és Dorel Popa (Arad polgármestere) leplezte le. Az ünnepséget 25 főnyi román nacionalista hangoskodó zavarta meg. – Kányádi Sándor szerint a szobor annak a jelképe, hogy amit nagyon akar, amit egységesen kér, követel az erdélyi magyarság, az előbb vagy utóbb megadatik. [Népújság, ápr. 26.; Szabadság, ápr. 26.]


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998