Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Székely Ervin

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1994. november 10.

A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]

Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16)

Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.]

Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.]

1995. április 5.

Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]

Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1999. június 8.

Székely Ervin a ro.–m. labdarúgó-mérkőzés utáni atrocitásokról beszélt a képviselőházban. – Kerekes Károly pol. nyilatkozatban foglalt állást az elnök marosvásárhelyi beszédéről, meglepőnek minősítve Emil Constantinescu megállapításait. (→ 1999.06.07) [Táj., jún. 8.]

1999. augusztus 24.

Az államosított házak restitúciójáról szóló törvény vitáján Székely Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását; ez súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. [Táj., aug. 24.]

Vida Gyula, Szilágy megyei képviselő a Szilágyság lapjain cikkezett a megyében tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások ellen. Elutasították a szilágycsehi régi m. utcanevek helyreállítását; Szilágysomlyón a Bem-emlékhely kialakítása ellen folyt komoly sajtókampány; Szilágynagyfaluban a PRM uszító röpcéit terjesztették. [RMSz, aug. 24.]

1999. október 14.

„Mo. megszakítja kapcsolatait Ro.-val, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér” – azt az állítólagos ’titkos tervet’ hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a PDSR alelnöke, a Képviselőház védelmi biz. vezetője. A történet nagyon hasonlít az Adrian Năstase által korábban vázolt figyelmeztetéshez (→ 1999.07.14), de egyiknek sincs valós alapja. [Népújság, okt. 14.] (→ 1999.11.03)

Nistor Bădiceanu (PNTCD) ismét kezdeményezte, hogy vonják meg C. V. Tudor mentelmi jogát, mert a korábbi megvonás (→ 1999.03.23, 1999.05.28) még mindig nem vált hatályossá. [BN, okt. 14.]

A képviselőházban elkezdődött az állampolgárok törvénykezdeményezési jogának a szabályozásáról szóló törvénytervezet vitája. Székely Ervin azt javasolta, hogy törvénykezdeményezés lehessen bármilyen javaslat, amelyet 250 ezer állampolgár támogat az aláírásával. [Táj., okt. 14.]

Jean-Claude Perriset, pápai nuncius befejezte látogatását a szatmári egyházmegyében. Az ’államvallás’ kérdéséről azt mondta: „Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait!” A csángók m. ny. miséjéről nem nyilatkozott, mondván, hogy még nem tudott tapasztalatokat szerezni a csángó falvakról, de előbb-utóbb ellátogat hozzájuk. [RMSz, okt. 14.]

2000. szeptember 4.

Marosvásárhelyen a volt Ref. Kollégium diákjai Bolyai Világtalálkozón vettek részt. [RMSz, szept. 4.]

A Bihari Napló 3000. lapszáma megjelenésének ünnepén Markó Béla kifejtette: a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldás-keresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. – A PDSR nem mutat föl olyan programot, amelynek alapján elképzelhető lenne az együttműködés. „A közös kormányzás lehetőségét nem zárom ki, de körvonalazódni sem látom.” [BN, szept. 4.]

Tőkés László főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert a napilap nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnöksége és a Nagyváradi Presbiteri Szövetség által az RMDSz-nek küldött állásfoglalást. A szerkesztőség tk. a zárómondat („Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat.”) miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. – A BN részéről Szilágyi Aladár (a KREK volt főgondnoka, jelenleg a lap szerkesztője) válaszolt Tőkésnek. [BN, szept. 4.]

Bihar megye jelöltjei a novemberi választásra: szenátor: Pete István; képviselők: Szilágyi Zsolt, Fazakas László, Székely Ervin. A 4. helyen végző Csapó I. József tudomásul vette a rangsorolást és kérte, hogy töröljék a választási listáról. [BN, szept. 4.]

2000. november 7.

A Szatmár megyei bíróság helyt adott az RMDSz óvásának, mivel az RMSzdP több megyében is ugyanazt az összetételű jelöltlistát tette le. [SzFÚ, nov. 7.]

A képviselőház megvitatja az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló, egyeztetett törvénytervezetet. A törvény nem felel meg az RMDSz elvárásainak, de ennél jobbat nem lehetett kiharcolni – mondta Székely Ervin. Ennek alapján a volt tulajdonosok mintegy 80-90%-a részesülhet kárpótlásban. [Szabadság, nov. 7.]

Ion Iliescu kilátásba helyezte, hogy elnökké választása esetén elnöki kegyelemben részesíti Miron Cozma bányászvezért, a bányászjárások börtönbüntetésre ítélt vezetőjét. A sajtó szerint maga Iliescu hívta Bukarestbe a bányászokat a diákok ellen (→ 1990.06.13), majd Petre Roman megbuktatása érdekében (→ 1991.09.25) is. [Szabadság, nov. 7.] (→ 2001.02.14)

Somai József, az RMKT új elnöke beszélt a társaság munkájáról: 10 év alatt erős anyagi hátteret építettek ki: székházuk van, könyvtárral; negyedévi közlönyt (Közgazdász Fórum) adnak ki, sokan jelentkeznek továbbképzésre. [RMSz, nov. 7.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. január 17.

A képviselőház elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Márton Árpád felszólalásában kifejtette: az RMDSz megszavazza a törvényt, noha az hiányos, mivel nem rendezi az egyházi és közösségi javak helyzetét (ez utóbbiak visszaadását külön törvény rendezi majd). Székely Ervin bízik abban, hogy rövidesen sikerül újabb fejezetekkel bővíteni a törvényt. [Szabadság, jan. 17.]

A képviselőház szakaszonként folytatja a közigazgatási törvény vitáját. A szenátus már korábban elfogadta a nemzetiségi nyelvhasználat 20%-os küszöbét. [Szabadság, jan. 17.]

Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy törvényes volt az a sürgősségi kormányrendelet, melynek alapján visszajuttatták a gyulafehérvári Batthyaneumot és a temesvári Piarista Gimnáziumot. Ennek ellenére a pereskedés helyi szinten folytatódik. [Krónika, jan. 17.; Vasárnap, febr. 4.]

A MIT tanácskozásán úgy döntöttek a résztvevő küldöttségek (OMDSz, MISzSz, ODFIE, UFF) vezetői, hogy nem vonulnak ki a politikai színtérről. Felelősebbé kívánják tenni képviseletüket ezen a téren és hangsúlyt fektetnek a belső építkezésre. [Krónika, jan. 17.]

2001. április 19.

A m. történelmi egyházak püspökei a m. miniszterelnökkel találkoztak, hogy segítségét kérjék az erdélyi magánegyetem ügyében. Tonk Sándor elmondta: a találkozó lezárta az egyetemalapítás első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. Véglegesítették, hogy az egyetemnek négy városban (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda) lesznek fakultásai; megindultak az ingatlan-beruházások. [Krónika, ápr. 19.; Szabadság, ápr. 20.]

Jóváhagyta a kormány a ro.–m. munkáscsere-egyezményt. Ennek értelmében évente 8000 idénymunkás és 700 szakmai gyakornok vállalhat munkát a másik országban. A megállapodás 3 évre szól, de meghosszabbítható. [Szabadság, ápr. 19.]

Ro. kétoldalú egyezmény-tervezetet terjesztett Moldova kormánya elé, amelyben útlevél bevezetését kezdeményezi a szomszédos ország polgárai számára; ugyanakkor javasolja a kettős állampolgárság bevezetését is. Székely Ervin szerint meglepő fejleménnyel állunk szemben, ui. a kormány eddig elvetette az ilyen irányú kezdeményezéseket. [Szabadság, ápr. 19.]

Emlékülést terveznek az EMT megalakulásának 10. évfordulójára. [Szabadság, ápr. 19.]

Magyarországi segítséggel vezetik be a földgázt a Székelyföldre. A Hargita Gaz Rt. az ABN AMRO Bank 25 millió $-os kedvezményes hitelű kölcsönével fog neki a munkálatoknak. [Szabadság, ápr. 19.]

2001. december 8.

A parlament ünnepi ülésén a 10 éve megszavazott alkotmányra emlékeztek. Székely Ervin hozzászólásában kifejtette: idejétmúlt fogalom a nemzetállam, s nem felel meg az integrációs törekvéseknek. Az RMDSz, a PD és a PNL az alkotmány módosítását sürgette. [Szabadság, dec. 8.]

Az EU belügy- és igazságügy-minisztereinek tanácsa egyhangúlag úgy döntött, hogy 2002. jan. 1-jétől eltörli a ro. állampolgárok vízummentességét. [Szabadság, dec. 8.] (→ 2001.12.29)

Továbbra sincs béke a temesvári M. Ház körül: miután a Timpress Rt. elvesztette a Heti Új Szó elleni ingatlanpert, most az RMDSz kilakoltatását szeretné peres úton elérni. [RMSz, dec. 8.]

2004. április 27.

Markó Béla köszönetét fejezte ki a m. kormánynak azért a támogatásért, amit a szoborcsoport visszaállítása érdekében tett. A szobor a 2 kormány és az RMDSz hathatós munkája nélkül nem került volna vissza Arad egyik közterére. [RMSz, ápr. 27.]

Székely Ervin törvénytervezet nyújtott be, melynek lényege: egy ro. állampolgár ne lehessen egyidejűleg tagja egyazon nemzeti kisebbség két vagy több olyan szervezetének, amelyek jelölteket állítanak a választásokon. [Szabadság, ápr. 27.]



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998