|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Stolojan, Theodor 1990. június 20.Az elnöki hivatalába beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormányfőnek. A kormány összetételét az RMSz jún. 30-án közölte: külügymin. Adrian Năstase; védelmi min. Victor Stănculescu; belügymin. Doru Viorel Ursu (őt már jún. 14-én kinevezték, a menesztett Mihai Chiţac helyett); pénzügymin. Theodor Stolojan stb.Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) okmányt fogadott el arról, hogy a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásúak, ill. azonos a kultúrájuk és/vagy a vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. 1991. március 23.Lemondott Anton Vătăşescu kereskedelmi és ipari, valamint Theodor Stolojan pénzügymin., mert a kormány nem akarta elfogadni az általuk javasolt keményebb árliberalizációt. Petre Roman nem fogadta el a miniszterek lemondását.Bukaresti tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. 1991. október 1.Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.] A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07). 1991. október 3.Az RMDSz küldöttsége (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Csapó I. József) Bukarestben Th. Stolojannal tárgyalt a kormányalakításról. Az RMDSz igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a min. posztra, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol egy-egy államtitkári posztra. Stolojan (a választásokig hátralevő időben) nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi min. létrehozását. [RMSz, okt. 5.]A Szabadság hírt adott a Romániai Magyar Írók PEN Klubja üléséről. A Bécsben megalakult Klub (→ 1990.10.15) tagjai 1991. szept. 25-én a Korunk szerkesztőségében üléseztek. Új tagok fölvételéről döntöttek és megválasztották a vezetőséget (tb. eln.: Sütő András, eln.: Gálfalvi Zsolt, titkár: Markó Béla). Tőkés László és Tempfli József közös levéllel fordult a Bihar megyei gyülekezetek népéhez, annak kapcsán, hogy az RMDSz megyei szervezetében súlyos bizalmi válság mutatkozott. (Nagy Béla megyei elnök szept. 14-én lemondott és nyílt levelet tett közzé a sajtóban.) Hangoztatták: mindenkit kérnek, személyes részvételükkel járuljanak hozzá a gondok megoldásához; szükség van az egységre, nincs helye a haragnak és az indulatnak. (BN, okt. 3.) (→ 1991.10.19) 1991. október 8.Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] 1991. október 9.A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.] Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen. Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.] 1991. október 16.Hivatalba lépett Theodor Stolojan kormánya, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta a kabinet tagjainak névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látta. [Szabadság, okt. 17.] (→ 1991.10.01)1991. december 2.Horn Gyulának, a m. külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a ro. parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök és Năstase külügymin., Horn Gyulát pedig Iliescu elnök. [RMSz, dec. 6., 7.] A m. fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. A látogatást záró sajtótájékoztatón Horn Gyula kifejtette, hogy a Har–Kov-jelentés „kárt okoz az itteni magyarság, a M. Köztársaság és Ro. kapcsolataiban”. [Háromszék, dec. 7.]1991. december 28.Huşi városában – Stolojan és Muravschi vezetésével – találkozott a ro. és a moldovai kormánydelegáció. Főleg gazdasági jellegű megbeszélésekre került sor; a moldovai fél kijelentette: úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés.Tőkés László karácsonyi üzenetében az RMDSz megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. „Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon.” Veszélyeztető erő a visszarendeződő hatalom, de ártalmas a bizalmatlanság, a vádaskodás. Bizalmat kell előlegezni egymásnak. (RMSz, dec. 28.) 1992. január 3.A CD képviselői megbeszélést folytattak Th. Stolojannal a választási kampány finanszírozásáról. Az ellenzékiek semleges és objektív tévét kértek, valamint Răzvan Theodorescu tévéelnök menesztését. [RMSz, jan. 7.]1992. január 14.Iliescu elnök és Stolojan kormányfő fogadta a PUNR küldöttségét. A küldöttség az RMDSz „népszámlálási manővereiről és visszaéléseiről” számolt be, vizsgálatot követelve. A legképtelenebb vádjuk az volt, hogy Magyarországról ezreket „importáltak” és őket nyilvántartásba vették. [Rompres; ÚM, jan. 16.]Frunda György a hírszerzők tevékenységét szabályozó törvénytervezet vitáján megmagyarázta, hogy miért alkotmányellenes az, hogy az államtisztviselők kinevezésekor ki kellene kérni a SRI véleményét. [RMSz, jan. 14.] 1992. január 17.Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia. 1992. július 24.Stolojan kormányfő sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a prefektusok kinevezése a kormány hatáskörébe tartozik és nem képezheti vita tárgyát. [Népszabadság, júl. 25.]A konstancai m. kolónia mintegy 1500 tagja új ref. templom építésébe fogott. [BL, júl. 24.] 1992. augusztus 3.Th. Stolojan Sepsiszentgyörgyön tárgyalt Hargita és Kovászna megye képviselőivel és az RMDSz-megbízottakkal a prefektusok leváltásának ügyéről. Arra a tervre, hogy a magyarok fehér kokárdát tűzzenek ki elégedetlenségük jeléül, Stolojan megjegyezte, ehhez joguk van, a ro. fél is kitűzhet két fehér kokárdát. [MN, aug. 5.] (→ 1992.07.25, 1992.08.05)2000. augusztus 4.A legújabb közvélemény-kutatások szerint előretört az őszi választásokon induló Stolojan (elnök) – Isărescu (kormányfő) páros; a megkérdezettek 44%-a szavazna rájuk, az Iliescu–Năstase-tandem esélye csupán 30%. A pártok közül a legnépszerűbb a PDSR (42%). [Szabadság, aug. 4.]Eckstein-Kovács Péter szerint az erdélyi magyarság támogatja azt az ötletet, hogy RMDSz a PDSR-vel és Iliescuval lépjen koalícióra. Eckstein ezt egy amerikai felmérés alapján jelentette ki, ui. 52% támogatást élvez az az elv, hogy a kormányzásban mindenképpen részt kell venni (lehetőleg a demokrata pártok oldalán). [Szabadság, aug. 4.] 2000. augusztus 11.A két független politikus (Theodor Stolojan és Mugur Isărescu) „politikai árfolyamának” hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Ro.-ban az elmúlt 10 év alatt nem alakult ki artikulált politikai élet – mondta Markó Béla. A független kormányfő sikere a pártharcok visszahúzó erejével magyarázható. [Szabadság, aug. 11.]Tonk Sándor (Sapientia Alapítvány) elmondta: az egyetemnek szánt összeget a m. kormány ismét előirányozza a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán. [RMSz, aug. 11.] Csíksomlyón fölszentelték a Csíksomlyó Ágacskája nevet viselő klarissza kolostort. [RMSz, aug. 14.] Kincses Előd nem ért egyet az SzKT határozatával (→ 2000.07.24), miszerint a korábbi választásokon függetlenként induló személyek nem jelölhetők újabb tisztségre. Azt is sérelmezte, hogy az SzKT kimondta: a szövetségi elnöknek biztos bejutó szenátori hely dukál, abban a megyében, amelyikben kívánja (Markó Béla Maros megyét választotta), ezzel – úgymond – a választókat kész tények elé állították. [RMSz, aug. 11.] C. V. Tudor államfői jelölése érdekében már 180 ezer aláírás összegyűlt; Iliescunak már 250 ezer aláírása van meg a szükséges 300 ezerből. [NyJ, aug. 11.] 2000. szeptember 8.Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.] A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.] Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.] Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.] 2000. szeptember 29.Theodor Stolojan, a PNL államfőjelöltje, egy csíkszeredai beszédében üdvösnek és hasznosnak tartotta azt, hogy a székelyföldi megyékben lakó románok megtanuljanak magyarul. A nacionalista sajtó felzúdulása nyomán magyarázkodásra kényszerült. Hasonló eset fordult elő erdélyi kampánykörútjának egy másik állomásán, ahol a m. ny. egyetem létesítéséről nyilatkozott elfogadólag. Az MTI kommentárja szerint az államfőjelöltek számára nehéz lecke lesz a „magyar kérdés”. A magyarokat és az RMDSz-t meg kell nyerni – ezt minden politikus és párt tudomásul vette. [Szabadság, szept. 29.]Az Academia Civică Alapítvány névsort kíván összeállítani a komm. áldozatairól, ezért a m. szervezetek segítségét kérte az adatbázis kiegészítéséhez. [HN, szept. 29.] 2000. október 28.Az EP Ro.-ról szóló jelentése az állam gazdasági tehetetlenségére, a lakosság rossz alkalmazkodó képességére és az állami intézmények korrupciójára is utal. A jelentés tk. kitér arra is, hogy a vízumkényszer feloldásának egyik feltétele a határok megerősítése; a kataszteri nyilvántartás nem megfelelő; a helyi közigazgatás reformja lassúnak mondható; gyorsítani kell a gazdasági reformot és módosítani kell az ország alkotmányát. [Szabadság, okt. 28.]A központi választási irodában 13 elnökjelöltet jegyeztek be, köztük van: Theodor Stolojan (PNL), Ion Iliescu (PDSR), Petre Roman (PD), Frunda György (RMDSz), C. V. Tudor (PRM), Teodor Meleşcanu (ApR), Mugur Isărescu (független). Egy felmérés szerint a legnagyobb eséllyel Iliescu kezdi a kampányt. [Szabadság, okt. 28.] Hargita megyében teljes listát indít az RMSzdP, a képviselőházi jelölteknél Kiss Kálmán pártelnök vezeti a listát. [HN, okt. 28.] 2000. november 29.A választáson győztes PDSR kijelölte a miniszterelnököt Adrian Năstase személyében. A kormány összetételéről még vita van. [Krónika, nov. 29.]Az államelnökjelöltek rangsora: Iliescu (36,6%); C. V. Tudor (28,4); Th. Stolojan (11,8); Mugur Isărescu (9,4); Frunda György (5,8); Petre Roman (3); T. Meleşcanu (1,9). Frunda vezet a m. többségű megyékben, az erdélyi megyék többségében C. V. Tudor lett az első. Iliescu Munténiában és Moldvában győzött. – A parlamenti pártok rangsora: PDSR (képviselőház + szenátus átlaga: 37%); PRM (20%); PD (7,3%); PNL (7,2%); RMDSz (6,4%). [RMSz, nov. 29.] A PRM Bákó megyei listáján bejutott a parlamentbe Ilie Ilaşcu, akit Moldovában fogolyként tartanak fogva; bár megkapta a ro. állampolgárságot, a moldovairól való lemondását még nem fogadták el, tehát törvény szerint nem lenne választható. [RMSz, nov. 29.] lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
