Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Somai József

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1993. március 10.

Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27)

Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik.

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1995. július 1.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)

1996. június 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz területi szervezeteinek művelődési és egyházügyi alelnökei, jogászok, gazdasági szakértők. Napirenden szerepelt a 136/1996. sz. kormányrendelet alkalmazásának megvitatása, amely lehetővé teszi a jogtalanul elkobzott közösségi javak tulajdonjogát bizonyító dokumentumok beszerzését. Megállapodtak abban, hogy létrehozzák a területi koordinációs bizottságokat, amelyek felkutatják és településenként listázzák az egykori közösségi javakat és év végig elkészítik a katasztereket. [Táj., jún. 14.]

Mózes Edit interjút kért Adrian Năstasetól. Arra a kérdésre, hogy miért nem szakítanak Gh. Funarral, a PDSR elnöke azt válaszolta, hogy a PUNR nem ellenzi az euroatlanti integrációt, az RMDSz soraiban viszont szélsőséges, románellenes csoportosulások is vannak: „nem én találtam ki Katona Ádámot és az EMK-t”; a PUNR-vel való kapcsolatot az érdekek mentén határozzák meg, nem az RMDSz kedve szerint. Nem látja az RMDSz-szel való együttműködés esélyét addig, amíg Csapó szenátor autonómia-programja a téma. Năstase szerint az RMDSz nem mutat perspektívát, elszigetelődött, mert etnikai politikát folytat. [RMSz, jún. 11.]

Első ülését tartotta meg az Iskola Alapítvány (→ 1996.04.25) kuratóriuma. Kinevezték az alapítvány ügyvezetőjét és titkárát Somai József, ill. Ferenczi Rita személyében. Az alapítvány elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád. [Szabadság, jún. 14.]

1997. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen, az RMKT 6. közgazdász vándorgyűlésének témája: A ro. gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tisztújítás során újraválasztották Kerekes Jenőt (eln.); az alelnökök: Colţea Tibor, Kelemen Emőke, Somai József, Szécsi Kálmán. [Szabadság, szept. 30.]

Ismeretlen személyek ledöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helynévtábláját, amelyen előzőleg a lefestették a m. nevet. Tódor Albert a város polgármestere úgy döntött, hogy a táblákat lefestve hagyják, „hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni”. [Szabadság, okt. 1.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

2000. szeptember 18.

A komm. rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a ro. parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét. A szövetség szerint előbb egy kormányrendeletet kellene hozni, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését; szeretnék, ha uniós szakemberek ellenőriznék a visszaadási folyamatokat. [Krónika, szept. 18.]

A kolozsvári szenátorlistára Eckstein-Kovács Péter került föl elsőnek, a képviselőjelölteknél a sorrend: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Mátis Jenő, Szedilek Lenke. [RMSz, szept. 18.]

Az Udvarhelyszéki RMDSz-szervezetben Verestóy Attila és Kolumbán Gábor versengett a szenátori helyért. A szavazatszámlálás után 185:184 volt az eredmény, úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették. [Szabadság, szept. 18.] (→ 2000.09.27)

Az RMKT Közgazdász Vándorgyűlésén ismét Somai Józsefet választották meg elnöknek, a négy alelnök: Lázár Anna, Colţea Tibor, Szécsi Kálmán, Szőke Erzsébet. [HN, szept. 18.]

2000. november 7.

A Szatmár megyei bíróság helyt adott az RMDSz óvásának, mivel az RMSzdP több megyében is ugyanazt az összetételű jelöltlistát tette le. [SzFÚ, nov. 7.]

A képviselőház megvitatja az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló, egyeztetett törvénytervezetet. A törvény nem felel meg az RMDSz elvárásainak, de ennél jobbat nem lehetett kiharcolni – mondta Székely Ervin. Ennek alapján a volt tulajdonosok mintegy 80-90%-a részesülhet kárpótlásban. [Szabadság, nov. 7.]

Ion Iliescu kilátásba helyezte, hogy elnökké választása esetén elnöki kegyelemben részesíti Miron Cozma bányászvezért, a bányászjárások börtönbüntetésre ítélt vezetőjét. A sajtó szerint maga Iliescu hívta Bukarestbe a bányászokat a diákok ellen (→ 1990.06.13), majd Petre Roman megbuktatása érdekében (→ 1991.09.25) is. [Szabadság, nov. 7.] (→ 2001.02.14)

Somai József, az RMKT új elnöke beszélt a társaság munkájáról: 10 év alatt erős anyagi hátteret építettek ki: székházuk van, könyvtárral; negyedévi közlönyt (Közgazdász Fórum) adnak ki, sokan jelentkeznek továbbképzésre. [RMSz, nov. 7.]

2002. május 7.

Az ErMaCiSzA Civil Fórumot szervezett Kolozsvárott, ahol közel 250 résztvevő az önépítkező intézményfejlesztésre összpontosított; egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási és szociális szekciókban folyt a vita. Somai József elmondta: kb. 1450 m. civil szervezet nyert jogi személyiséget, felénél több a művelődési egyesület. [Szabadság, máj. 7.; RMSz, máj. 7.; Krónika, máj. 10.] (→ 2002.05.17)

Kónya-Hamar Sándor elmondta: a Kolozs megyei pártközi protokollumot 2 újabb kéréssel egészítik ki: hozzanak létre m. ny. osztályt a dési Andrei Mureşanu Líceumban és Kolozsvárott állítsanak szobrot Márton Áronnak (→ 2002.02.16). [Szabadság, máj. 7.]

Az RMEEÁÉ nyilatkozatban rögzítette: a kormány nem az egyházak által benyújtott törvénytervezetet, hanem egy másik változatot továbbított a parlamentnek; az egyházak kérik az eredeti elképzelés szerinti tervezet tárgyalását és a restitúció felgyorsítását. [Szabadság, máj. 9.]

2003. május 9.

Az 5. Civil Fórum ülésén (→ 2003.05.03) gazdasági civil parlamentet hoztak létre; a létrehozott testület nem kap jogi személyiséget, csupán az érdeklődő civil szervezetek tevékenységének kíván szervezeti keretet biztosítani. Somai József szerint a hazai m. civil társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra. [Szabadság, máj. 9.]


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998