Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Snegur, Mircea

1991. február 11.

Iliescu elnök meghívására Bukarestbe érkezett Mircea Snegur, moldovai elnök. A két testvérközösség államfőinek első találkozóján a kapcsolatok építésének módjait vették számba. Ro. 80 moldovai pap képzését vállalta. Snegur beszédet mondott a parlamentben, s a képviselők megéljenezték, amikor közölte: arról álmodik, hogy Moldova konföderációba tömörül Ro.-val.

Petre Roman Antall Józsefhez intézett levelében jelezte Ro. érdeklődését a magyar–csehszlovák–lengyel tanácskozáson való részvétel iránt. Antall József válaszában azt közölte, hogy az ún. Visegrádi Hármak nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Ro.-val, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. [Adevărul, febr. 22.]

1991. május 30.

II. János Pál bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár gör. kat. püspökét (beiktatása: 1991. júl. 24.).

George Stancov, Ion Antonescu kivégzésének 45. évfordulóján egyperces felállásra szólította föl képviselőtársait. Az RMDSz-képviselők nem álltak föl, ezzel tiltakozván a háborús bűnös rehabilitációja ellen.

A moldovai parlament bizalmatlanságot szavazott meg Mircea Druc miniszterelnök 362 napos kormányzása ellen. Mircea Snegur javaslatára Valeriu Muravschi lett az új kormányfő.

1991. augusztus 26.

Mircea Snegur moldovai elnök a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Moldova független állam lesz. Olyan feltételeket kívánnak teremteni, hogy a két országban élő románok ne érezzék, hogy határ választja el őket egymástól.

1991. szeptember 28.

Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]

Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.]

1991. november 14.

Mircea Snegur, moldovai államfő, a Komszomolszkaja Pravda számára adott interjúban elmondta: Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülnének Ro.-val. [MTI] (→ 1992.01.09)

1991. december 7.

Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)

Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03)

Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.]

1992. január 9.

Mircea Snegur, moldovai államfő, egy interjúban így nyilatkozott: „Ro.-val való egyesülésünkről szó sem lehet.” [MTI] (→ 1991.11.14)

1992. január 25.

Ungheni mellett találkozott Ro. és Moldova elnöke (Iliescu és Mircea Snegur). A megbeszélésen együttműködési keretszerződés kidolgozásában egyeztek meg. [RMSz, jan. 28.]

A szervezet marosvásárhelyi ülése elfogadta működési szabályzatát: az SzfK konzultatív tanácsadó testületként havonta ülésezik. [RMSz, jan. 30.] (→ 1991.09.23, 1991.11.30)

1992. március 20.

Mircea Snegur köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet.

1992. március 29.

Bukarestben véget ért a FSN 3. kongresszusa. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy újabb csoport kivált a pártból és Vasile Văcaru vezetésével egy Iliescut támogató politikai alakulatot hozott létre. [Ez a párt kezdetben „FSN – Dec. 22”, ápr. 29-től FDSN néven szerepelt, végül a PDSR elnevezésnél horgonyzott le; ]930710.] (→ 1992.05.19)

Moldovában kihirdették a rendkívüli állapotot. Snegur elnök és egy 15-tagú tanács vette kézbe az ország irányítását. A törvénytelen alakulatokat fegyverletételre kötelezték. Iliescu elnök támogatásáról biztosította a hivatalos vezetést.

1992. április 6.

Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)

Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30)

1992. május 12.

Mircea Snegur táviratban követelte Jelcin elnöktől a Dnyeszter mentén állomásozó 14. hadsereg kivonását Moldovából. [MTI] (→ 1992.05.20)

1992. május 20.

Mircea Snegur újabb táviratot küldött Jelcin elnöknek, azt nehezményezve, hogy a 14. hadsereg a Dnyeszter menti szakadárok oldalára állt. [RMSz, máj. 22.] (→ 1992.05.12)

1992. június 1.

Mircea Snegur a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonta a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. [MTI]

Entz Gézát fölmentették politikai államtitkári tisztségéből és kinevezték a HTMT helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) élére.

Elkezdték a privatizációs kuponok (ingyenes vagyonjegyek) kiosztását. Az Országos Privatizációs Ügynökség (Agenţia Naţională de Privatizare = ANP) programja alapján az állami vállalatok 70%-át magánberuházóknak adják el (ezt az Állami Vagyonalap tartja kézben), a fennmaradó 30%-ot pedig kuponok formájában osztják szét a felnőtt állampolgárok között (ezt a vagyonrészt a Magántulajdoni Alap kezeli). [RMSz, jún. 3.]

1992. július 21.

Jelcin, orosz és Mircea Snegur, moldovai elnök megállapodásával véget értek a moldovai fegyveres harcok.

1993. január 22.

Nyilvánosságra hozták az RMDSz kongresszusának határozatait. Pl.: elfogadták az RMDSz módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSz tisztségviselőit és a Képviselők Tanácsát (tagjai: Csiha Tamás, Bodó Barna, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándor, Béres András, Tőkés András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fülöp-Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Pillich László, Bányai Péter, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Méder Zsolt, Borsos Géza; ]930220); gazdasági tanács létrehozásáról döntöttek. Indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban m. kisebbségi fórumot szervezzenek. Ro.–m. kerekasztal összehívását sürgették. Kifejezték az iránti igényüket, hogy az RMDSz részt vehessen a ro.–m. államközi szerződés előkészítésében; javasolták, hogy Ro. írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Népújság, jan. 22.]

A Le Monde-nak nyilatkozott Teodor Meleşcanu: a ro.–m. alapszerződés 80%-ban véglegesnek mondható, csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Az egyetemről azt mondta, hogy amennyiben a közösség szükségét érzi, hogy m. ny. egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítania és akcióba lépnie [!]. A kolozsvári konzulátusnak nincs elvi akadálya. [MH, jan. 22] ● [A külföldnek szóló nyilatkozat nem a valóságos helyzetet ábrázolja!]

A moldovai parlament leszavazta Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön a Ro.-val való egyesülésről. [MH, jan. 22]

1993. július 24.

A neptunfürdői tanácskozáson (→ 1993.07.17) V. Hrebenciuc az első napon zsarolásnak nevezte a magyarok követeléseit (kisebbségi törvény, anyanyelvű oktatás, kétnyelvű feliratok), másnapra azonban elfogadott mindent. Bizonyára jelzést kapott, hiszen a tárgyalás az egykori Ceauşescu-villában volt, annak pedig közvetlen kapcsolata volt Bukaresttel. [Szabadság, júl. 24.] (→ 1993.07.29)

Mircea Snegur moldovai elnök a parlament hozzájárulását kérte a FÁK-hoz való társulás ratifikálására. A Ro. és Moldova egyesülését támogató politikusok ezt gyalázatos árulásnak nevezték. [Népújság, júl. 24.] (→ 1993.09.28)

1993. augusztus 4.

Moldovában a parlament elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök és Andrei Sangheli kormányfő is támogatta, és az elnök 1991-ben aláírta a csatlakozást. [MN, aug. 7.] (→ 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23, 1993.09.28)

1993. augusztus 9.

Mircea Snegurnak – mivel népszavazás kiírására nincs esélye – két lehetősége maradt, hogy elérje célját, Moldovának a FÁK-hoz való csatlakozását (→ 1993.08.04): a parlament feloszlatásával vagy elnöki diktatúra bevezetésével. [MN, aug. 9.] (→ 1993.08.12)

1994. február 8.

A ro. lapok elítélték a moldovai vezetés bejelentését, hogy leveszik a napirendről a két ro. állam egyesítését. Ezt Mircea Snegur elnök jelentette be az AC összejövetelén. [MN, febr. 8.]


lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998