Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 99 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-99
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Orbán Viktor

1991. január 22.

Orbán Viktor vezetésével Fidesz-küldöttség érkezett Bukarestbe. A négynapos látogatás célja: kapcsolatteremtés a romániai pártokkal és szervezetekkel.

Az RMSz folytatásokban kezdte közölni a marosvásárhelyi eseményekről (1990. márc. 19–20.) összeállított parlamenti jelentést.

Nagybányán újabb tárgyalást tartottak a marosvásárhelyi események miatt perbe fogott m. és cigány vádlottak ügyében. A nagyernyei Csipor Antalt halálra gázoló ro. sofőr ellen az ügyészség nem emelt vádat. [RMSz, jan. 26.]

1993. június 14.

Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]

A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom.

1993. július 20.

Bálványosfüreden, a MISzSz, a Fidesz és a PAC rendezésében megnyílt a 4. nyári ifj. tábor és szabadegyetem, ahol 5 napon át aktuális kérdésekről vitatkoztak a meghívott politikusok (pl. Horia Rusu, Octavian Buracu, Orbán Viktor, Tőkés László). A rendezők részéről Németh Zsolt és Toró T. Tibor köszöntötte a résztvevőket. [Bővebben lásd a korabeli m. és ro. napisajtót.] – Markó Béla kifejtette: az RMDSz-nek érdeke, hogy együttműködjék a demokratikus ellenzékkel, de programjából nem enged; az RMDSz autonómia-igénye hangsúlyos. [Népszabadság, júl. 24.]

Tempfli József elmondta: sikerült visszakapniuk a nagyváradi Vártemplomot és perrel visszaigényelte a Kanonoksort. [Világszövetség, júl. 20.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1995. január 9.

Több ro. lap ismertette a Mediafax hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos (MDF) Kolozsvárott kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a ro. fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, „miért ne foglalhatnánk bele”. [Népszabadság, jan. 10.]

1995. március 14.

T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]

Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.

A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)

Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1996. február 16.

Tőkés László Budapesten a Fidesz külpolitikai klubjának vendégeként kifejtette: szükség lenne egy kerekasztal-értekezletre, ahol a hat m. párt és a h. t. magyarok képviselői konszenzusra jutnának az autonómia fogalmát illetően. – Orbán Viktor támogatásáról biztosította az ötletet. [RMSz, febr. 19.] (→ 1996.02.21)

Váratlanul lemondott Ion Pitulescu tábornok, a rendőrség vezetője. Az indoklás: a bíróságok nem a rendőrséget, hanem a bűnözőket támogatják; a bűnözők megvásárolják vagy megfélemlítik a magas rangú tisztviselőket. [BL, febr. 16.]

1996. március 20.

A Fidesz vezetőinek erdélyi körútja után Orbán Viktor nyilatkozott a sajtónak, s tk. elmondta: az alapszerződést csak az RMDSz jóváhagyása után lehet aláírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az egyházi ingatlanok visszaadását, biztosítania kell az autonómiát, az anyanyelvű oktatást (beleértve a BTE-t), vissza kell vonni az oktatási törvényt és nem utolsósorban megszüntetni az RMDSz fenyegetettségét. [EN, márc. 20.]

1996. július 22.

Az RMDSz nyilatkozatban állt ki a ref. világtalálkozó mellett, elutasítva a betiltásra vonatkozó kísérleteket. [Táj., júl. 22.]

Nagyvárad polgármestere és a városi rendőrfőnök találkozott a KREK vezetőivel és segítségüket ajánlották fel a ref. világtalálkozó ügyében. [RMSz, júl. 25.]

Hetedik alkalommal nyílt meg a bálványosfüredi nyári szabadegyetem, amelyet az RT, a Pro Europa Liga és a Fidesz szervezett. Az első nap száznál több fiatal hallgatta az előadókat: Orbán Viktort, Horia Mircea Rusut (PL’93), Adrian Severint (PD), Markó Bélát. [Háromszék, júl. 23.] (→ 1996.07.27)

Marosvásárhelyen tartották a VR orsz. értekezletét, ahol Zeno Opriş, a szervezet elnöke RMDSz-ellenes összefogásra szólította fel az elnökséget, a kormányt, az ortodox egyházat, a hadsereget és a belügyet. [RMSz, júl. 23.]

1996. szeptember 4.

Pápán Markó Béla megnyitotta az újabb m.–m. találkozót, ahol az ellenzéki pártok képviselői a h. t. m. szervezetek vezetőivel tanácskoztak. A résztvevők között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül c. állásfoglalását, amelyben a tb. eln. kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Orbán Viktor emlékeztetett: a korábbi találkozó (→ 1996.07.05) nyilatkozata leszögezte, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a h. t. kisebbségek identitás-megőrzési feltételének, tehát az alapszerződés aláírása szerződésszegést jelent. A kiadott közlemény szerint szakértői munkacsoportokat hoznak létre, az autonómiakoncepciók egyeztetése érdekében. [RMSz, szept. 6.]

1997. február 24.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a ro. külügymin. olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést. Adrian Severin elégedetten nyugtázta, hogy a ro.–m. partnerség minden szinten fejlődik és minden m. politikai erő támogatását élvezi. [RMSz, febr. 26.]

Az MCsSz Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését. Ügyvezetőként Csicsó Antal vezeti a szövetséget, ui. Erőss Péter – családi okokra hivatkozva – lemondott az elnöki székről. Művelődési felelős Nyisztor Ilona, tanügyi megbízott a pusztinai Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét és ideiglenesen Gyimesbükkbe teszi át. [Háromszék, febr. 24.]

1997. június 2.

Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]

Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.]

Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.]

1997. július 21.

A bálványosfüredi nyári szabadegyetem Tusnádra helyezte át a székhelyét. A júl. 21–25. között tartandó rendezvény A posztkommunizmus nyomorúsága témát kívánja elemezni. Az előadók között ismét megtalálható Adrian Severin, Markó Béla, Orbán Viktor. [Táj., júl. 17., júl. 24.]

1997. augusztus 15.

Orbán Viktor az Erdélyi Naplónak adott interjúban (aug. 12.), arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Mo. EU-n belüli helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, azt válaszolta: „Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a m. nemzet érdekei iránt…” – Kovács László visszautasította a Fidesz elnökének meglátását, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. [RMSz, aug. 15.] (→ 1997.08.28)

1997. szeptember 13.

A marosvásárhelyi vártemplomban – Orbán Viktor és Németh Zsolt részvételével – polgári fórumot tartott Tőkés László; az ezt követő sajtótájékoztatón Tőkés az egyházi ingatlanok rendezetlen ügyét hozta szóba, sérelmezte, hogy Tokay György ez ügyben még nem konzultált az egyház képviselőivel. Nagy vonalakban egyetért Király Károly írásával (→ 1997.09.10). [RMSz, szept. 16.]

A KJNT és a KLMT szervezésében Zabolán találkoztak az erdélyi m. néprajzosok, muzeológusok és műemlékvédők, hogy megbeszéljék a néprajzi gyűjtemények helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Pozsony Ferenc vezetésével kataszterbe foglalták a létező gyűjteményeket. [Táj., szept. 13.]

1998. május 24.

Orbán Viktor sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat. Kérdésre válaszolva bejelentette: „a m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a m. nemzet része lesz”. [Népszabadság, máj. 25.]

Markó Béla gratulált a Fidesz és a választásokon jó eredményeket elérő pártok sikeréhez. A koalícióképes pártok eddigi politikája ismerős az RMDSz számára, a jelek szerint továbbra sem lesz kétséges Mo. politikájának irányvonala: európai integráció és a h. t. magyarok támogatása. Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSz-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSz nem önálló szervezet, márpedig a szövetség az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. [RMSz, máj. 26.]

1998. május 26.

Andrei Pleşu külügymin. kijelentette: még ha lesznek hangsúlybeli eltolódások, a dolgok lényegét tekintve nem lesz rossz irányú változás a ro.–m. kapcsolatokban, mivel „Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán fölötte gyors az alkalmazkodás.” – Ovidiu Şincai (PDSR) kifejtette: „A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a h. t. m. kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Mo. és szomszédai között.” [MTI]

Markó Béla – Orbán Viktor sokat kommentált kijelentésére utalva (→ 1998.05.24) – kijelentette: Ro. és Mo. tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival. A helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban élő testvéreinkre – magyarokra, románokra egyaránt. [MTI]

Tőkés László a párt székházában fölkereste Orbán Viktort és gratulált a választási győzelemhez. A püspök szerint a Fidesz győzelme az igazi rendszerváltozás folytatását jelenti. [MTI]

1998. június 18.

Radu Vasile lemondásra szólította föl Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, aki elismerte: fegyveres fenyegetés hatására 1961-ben kötelezvényt írt alá a Securitaténak. Bárányi hozzátette: senkit sem jelentett föl, nem tekinti magát vétkesnek, de ha bűnösnek találja őt akár a miniszterelnök, akár az RMDSz – minden további nélkül lemond a posztjáról. [RMSz, jún. 17.; Szabadság, jún. 18., jún. 19.]

Magyarországon összeült az új Országgyűlés. Göncz Árpád elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. [Szabadság, jún. 19.]

1998. június 24.

Radu Vasile egy sajtóértekezleten kijelentette: a ro. kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár – jegyezte meg – Orbán Viktor egyes kijelentései „aggodalmat” váltottak ki pol. körökben. A ro. kormányfő szeretné minél hamarabb Bukarestbe hívni Orbánt. [Szabadság, jún. 25.]


lapozás: 1-20 | 21-40 ... 81-99




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998