Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Nagy Károly (az író fia)

1991. október 5.

Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]

Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15)

1993. április 24.

A budapesti Munkásakadémia Alapítvány konferenciájára meghívták az RMDE képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSz egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly szóvivő (Nagy István munkásíró fia) elmondta, hogy az RMDSz lojális ellenzékét alkotják, szocdem platformmá kívánnak válni. [MH, ápr. 26.] (→ 1993.06.17)

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 17.

Kormányzási paktumot kötött a 6 legjelentősebb ellenzéki párt (köztük: PNTCD, RMDSz, PAC, PL). A koalíció 47%-kal rendelkezik a parlamentben a kormánypárt 34%-ához képest. [MH, jún. 19.]

Kolozsvári ülésén az RMDSz ÜE a kultusztörvény tervezetét bírálta. [RMSz, jún. 22.]

Alakulóban az RMDSz szocdem-újbaloldali platformja (a későbbi SzÚT). A kezdeményezők: Lakatos István (szocdem veterán), Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, Pálfalvi Attila, Csucsuja István, Ferencz Imre, Péter György, Zsoldos Árpád. [RMSz, jún. 17.] (→ 1993.04.24, 1993.07.01, 1993.12.31)

1993. december 31.

Kolozsvárott megalakult a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés (SzÚT); eln.: Dáné Tibor, aleln.: Bitay Ödön, titkár: Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDE politikai elképzeléseit támogatják az RMDSz-ben. [Népszabadság, dec. 31.] (→ 1993.06.17, 1994.10.25, 1994.11.17)

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1999. szeptember 17.

Gh. Funar tiltakozó utcai menettel kívánja fogadni Alföldi László kolozsvári főkonzult (→ 1999.09.08). Horváth Gábor m. külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Funar korábban is nagy előszeretettel szervezte meg a m. főkonzulátus elleni provokációkat, de ezek nem tudták megzavarni a m.–ro. együttműködési folyamatot. [Népújság, szept. 17.]

A SzET ülésén Markó Béla azoknak válaszolt, akik úgy ítélték meg, hogy a szövetségi elnök sikertörténetként tartja számon a tanügyi törvényt. Markó biztosította a jelenlevőket: saját maga sincs megelégedve a törvénnyel; a feladat: minél jobban kihasználni a törvény adta kereteket. Veszélyesnek nevezte azt, hogy néhányan állandóan pocskondiázzák az elért (valóban soványka) eredményeket, ismételten a ’nemzethalál’ víziójával fenyegetnek. [Szabadság, szept. 18.]

Öt alapító tag (Bitay Ödön, Nagy Károly, Csucsuja István, Pálfalvi Attila és Péter György) kilépett a Szocdem Tömörülésből. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt ötük és az akkori vezetés között. [Szabadság, szept. 17.]

A legveszélyeztettebb történelmi műemlékek nemzetközi, százas listájáról levették a gelencei templomot (mert ott állagmegóvási munkákat végeztek az utóbbi időben), helyette fölvették a bonchidai Bánffy-kastélyt. [Háromszék, szept. 17.]

2002. augusztus 27.

Pap Géza elmondta: visszakapják a ref. teol. melletti ingatlant, amely egykor az egyház tulajdona volt; az ingatlanban lévő hivatalok számára a prefektúra fog új székhelyet kijelölni. [Szabadság, aug. 27.]

Az RMSz szept. 2-tól sorozatban közli Nagy István hátrahagyott emlékiratainak részleteit, és az író fia (Nagy Károly) emlékezését. [RMSz, aug. 27.]

2003. január 24.

Nincs szó arról, hogy a m. közösség lemondott volna az önálló m. egyetemről (→ 2003.01.22) – mondotta Borbély László, aki a PSD-vel kötendő egyezmény főbb tételeit ismertette a sajtó képviselőivel. [Szabadság, jan. 24.]

A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért – áll Nagy Károly és Neményi József Nándor nyilatkozatában. [Szabadság, jan. 24.]

Markó Béla és Adrian Năstase közös sajtótájékoztatót tartott a két párt közötti együttműködést elemző találkozójuk után; mindketten elégedettek az elért eredményekkel. Az egyezség egyik elmaradt kérdése a m. egyetem, amelyre még az idén meg kell találni a megoldást. Az RMDSz ragaszkodik az alkotmány első szakaszának („Románia nemzetállam”) megváltoztatásához. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2003.06.25)

A gyulafehérvári Táblabíróság is a róm. kat. egyháznak adott igazat a Batthyaneum-perben. Jakubinyi érsek elmondotta: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. [Krónika, jan. 25.] (→ 2002.11.06)

Az RMKdM kongresszusán Bárányi Ferenc rámutatott: az RMDSz-szel felhőtlen a viszony, elfogadják az RT-t is, de tiltakoznak minden egységbontó kísérlet ellen. [Krónika, jan. 25.]

Az Arad megyei párt-protokollum egyik pontja a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz – nyilatkozta Király András, megyei elnök. [Krónika, jan. 25.]



lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998