|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 68 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-68 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács László (MSzP) 1994. július 20.Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02) A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.] Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.] 1994. augusztus 19.Az aug. 13-án elhunyt Manfred Wörner volt NATO-főtitkár temetése alkalmával Kovács László m. külügymin. Brüsszelben találkozott (tk.) ro. kollégájával. Kovács László kifejtette, hogy amennyiben a két új miniszter valóban technokrata (ahogy Meleşcanu állította), akkor néhány hónapon belül megmutatkozik a véghez vitt változás előjele. [RMSz, aug. 25.]1994. augusztus 29.Kovács László fogadta az RMDSz küldöttségét (Bodó Barna, Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László). A megbeszélés Meleşcanu budapesti látogatásával (→ 1994.09.05) kapcsolatos. A küldöttek átadták a dokumentumcsomagot, amely az alapszerződésre vonatkozó szempontokat összegezi. Elmondták, hogy a garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a ro. törvénytárba alkotmányos jogként kerülnek be az elvárások – egy politikai nyilatkozat még nem garancia. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSz dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. Takács Csaba elmondta, hogy a háború előtt a m. kormány a költségvetés 0,4%-ával támogatta a h. t. magyarokat, mára ez a szám 0,2%-ra csökkent. [Népszabadság, aug. 30.; BN, aug. 31.]Ion Diaconescu aggasztónak mondta, hogy a kormánypárt tárgyalni kezdett a kormányzásban való részvételről a PRM és PSM szélsőséges pártokkal. (→ 1994.08.23) [ÚM, aug. 29.] 1994. szeptember 3.Kovács László m. külügymin. elmondta: a m. kormány nem akar a kisebbségek feje felett dönteni, ezért rendszeresen konzultál a h. t. magyarság képviselőivel, de nem kívánnak vétójogot biztosítani senkinek sem. Meleşcanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Konzultálnak a kisebbségekkel, de azok nem vehetnek részt az alapszerződés tárgyalásán, mert ezek kormányszintű tárgyalások. Horn Gyula elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a m.–ro. államközi viszony. [RMSz, szept. 3.] – Meleşcanu nem érti, milyen kisebbségi garanciákat kellene rögzíteni az alapszerződésben, hiszen az alkotmány biztosíték, a kisebbségi szervezetek az állami költségvetésből kapnak támogatást. Ro. elkötelezte ugyan magát a koppenhágai egyezmény mellett (→ 1990.06.27), de a dokumentum nem szól a kollektív jogokról. [MH, szept. 3.]A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztották a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, az egyik titkár Kozsokár Gábor maradt. [RMSz, szept. 3.] 1994. szeptember 5.Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12) Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.] 1994. szeptember 21.Iliescu elnök a rádióban kifejtette: az RMDSz követelései a m. kisebbség és a ro. állam közötti kapcsolatba tartoznak, nem a ro.–m. alapszerződés hatáskörébe. [RMSz, szept. 22.]Kovács László kifejtette: Mo. az alapszerződéssel nem mond le a határok békés megváltoztatásának lehetőségéről. Mo. ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződés tartalmazza a kölcsönös kötelezettségvállalást a nemzeti kisebbségek jogainak elismerésére, garantálására és gyakorlati érvényesítésére. [RMSz, szept. 23.] 1994. november 29.A m. kormány kész elismerni a szlovák, ill. a ro. alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügymin. [RMSz, nov. 29.]Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezete Székelyudvarhely és környéke militarizálása ellen tiltakozott; a többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást Barkóczy István elnök és Katona Ádám alelnök írta alá. [RMSz, dec. 6.] 1995. március 1.Budapesten megbeszélésen vettek részt a h. t. m. szervezetek képviselői. A külügymin. tájékoztatta a meghívottakat a m.–ro. és a m.–szlovák alapszerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Kovács László a BBC-nek elmondta: „Az alapszerződéseket a m. kormány köti a szomszédos országokkal, nem a m. parlament, nem is a m. ellenzéki pártok és nem a h. t. magyarság.” [EN, márc. 8.] (→ 1995.03.03)Verestóy Attila Viorel Hrebenciuc-kal találkozott. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Megyei Tanácselnökök Egyesülete és az RMDSz képviselői közötti találkozóról kiadott közleményt, miszerint az ÖT az RMDSz belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy leállítják a folyamatban lévő eljárását. [Táj., márc. 2.] Borbély Ernő, az RMDSz Csíki Területi Szervezete nevében nyilatkozott: helyesen jártak el, amikor alapszinten kizárták Nagy Benedeket, döntésüket igazolta az Etikai Biz. és az SzKT határozata is. [RMSz, márc. 1.] (→ 1995.02.25, 1995.03.06) 1995. június 30.Kovács László elmondta, hogy a Horn–Iliescu találkozón (→ 1995.06.27) egyetértés volt abban, hogy javítani kell a két ország viszonyát. Iliescu elnök nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Nyitott kérdés maradt az anyanyelv használatának ügye, valamint az etnikai alapú párt alapításának joga. Ez utóbbitól elzárkózik a ro. fél – mondta Kovács László –, azzal érvelve, hogy ez nem tartozik az alapszerződésbe. A m. fél azért tartja szükségesnek, mert a PUNR (a PDSR koalíciós partnere) szinte hetente követeli az RMDSz betiltását. A ro. fél azt sem akarja elfogadni, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyesbizottság ellenőrizze. [Népszabadság, jún. 30.]Bukarestben megkezdődött a 11 országot magába foglaló BSEC (→ 1992.06.25) 2. csúcsértekezlete, ahol elhatározták, hogy külügyminiszteri szinten kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. [RMSz, júl. 1., júl. 3.] (→ 1996.04.28) 1995. július 11.Horn Gyula egy korábbi bejelentésére reagálva Markó Béla elmondta: a vízumkényszer újbóli bevezetése Ro. (valamint Ukrajna és Kis-Jugoszlávia) állampolgárai számára nagyon megnehezítené az itteni magyarság helyzetét. [RMSz, júl. 12.] – A vízumkényszer mögött a ro. sajtó Budapest konzulátus-nyitási szándékát sejti. [MN, júl. 13.]Kovács László külügymin. kifejtette: az alapszerződéssel kapcsolatban 4 kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alapítási joga és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. [Népszava, júl. 12.] 1995. július 19.Kovács László Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon ro. kollégájával az alapszerződésről. Kovács elmondta, hogy egy nappal korábban kapták meg a ro. fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek azt Meleşcanu – korábbi nyilatkozatában – feltüntette. [Népszabadság, júl. 20.]A hírlapok ismertették az 55/1995. sz., a privatizációt gyorsító törvény előírásait. Az Orsz. Privatizációs Ügynökség munkáját az EU, az AEÁ és Németország támogatta jelentős összegekkel. Minden nagykorú állampolgár egymillió lejt érő privatizációs kupont kap, amelyet dec. 31-ig valamelyik privatizációs társaságnál lehet befektetni. Ily módon a kereskedelmi társaságok részvényeinek 60%-át ruházzák át a lakosságra, a maradék 40%-ra a külföldi tőkét várják. [EN, júl. 19.] 1995. július 20.A PDSR közleménye szerint az RMDSz, azzal, hogy az oktatási törvényt támadja, ismét kihívást intézett az ország törvényhozása ellen; ez „az alapszerződés megkötésének aláaknázására irányuló, előre megfontolt akció”. [RMSz, júl. 21.]Kovács László befejezte bukaresti tárgyalásait, de nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. A m. külügyminisztert fogadta a ro. elnök, a szenátus elnöke és a miniszterelnök is. Kovács László az RMDSz székházában a szövetségi elnökkel és 3 képviselővel találkozott. [RMSz, júl. 22.] 1995. szeptember 13.Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest hajlandó aláírni az Iliescu elnök által javasolt megbékélési nyilatkozatot (→ 1995.08.30), de az nem helyettesítheti az alapszerződést. [MN, szept. 14.]A ro. igazságügymin. bejelentette, hogy az RMDSz betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményeznie azt az Alkotmánybíróságnál. [MN, szept. 15.] 1995. szeptember 24.Gyergyószentmiklóson ülésezett az SzKT. Tamás László ifjúsági alelnök helyét Nagy Zsolt vette át. Döntés született arról, hogy a tanügyi válság-bizottság folytassa a munkáját, noha a tanügyi törvény elleni akciókról kiderült: helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktusba keveredni ro. társaikkal, a tanárok pedig állásukat féltik. [EN, szept. 27.]Tőkés László levelet intézett az SzKT-hoz, amelyben a m. kormány magatartását bírálta (nem ért egyet Kovács Lászlóval, hogy Ro.-val szemben nem használhatók „olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása”) és felszólította az RMDSz-t, adja értésére a m. kormánynak, hogy határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A m. fél megengedő, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista ro. hatalom alá. [RMSz, szept. 26.] Markó Béla meglátogatta Kozma Szilárd csíkszeredai költőt a kórházban, aki 10. napja folytat éhségsztrájkot a tanügyi törvény ellen és arra kérte, hogy függessze föl az egészségét veszélyeztető tiltakozást. [Táj., szept. 25.] – Kozma Szilárd 26-án felfüggesztette az éhségsztrájkot és nyilatkozatban tudatta a közvéleménnyel, hogy továbbra is ellenzi a tanügyi törvényt. Elítélte a m. kormány és az RMDSz vezetőinek megalkuvó (tkp. tárgyalási hajlandóságot mutató) politikáját. Szeretné elérni, hogy a következő választásokon olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik – úgymond – nem a hatalommal való egyezkedést keresik. [Táj., szept. 27.] 1995. szeptember 27.Kovács László New Yorkban találkozott ro. kollégájával. A találkozó témája az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélés volt. A m. külügymin. szerint a m. kormány kedvezően fogadta az eszmét, ám a megbékélés a megoldatlan problémák rendezését feltételezi; a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. [RMSz, szept. 29.]Iliescu elnök programjából törölték az összes sajtótájékoztatót, ui. az amerikai románok komoly tüntetéseire lehetett számítani. [RMSz, szept. 27.] 1995. október 3.Borbély László, napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta föl a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Tk. azt is szóba hozta, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára. [Táj., okt. 3.]Az illyefalvi LAM Alapítvány közvetítésével háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhattak. Hazatérve mezőgazdasági gépeket hoztak, a ro. határon a vámosok nem engedélyezték a kirakodást, közel két hétig, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek vámmentesek. Az újabb eset (→ 1995.09.04) azt igazolja, hogy az állam nem nézi jó szemmel az alapítvány gyarapodását. [RMSz, okt. 3.] Kovács László a m. külpolitika korábbi és jelenlegi irányvonaláról nyilatkozott: eltérés van a célok megvalósításának módjában; a nyomásgyakorlás nem célravezető; néhány ellenzéki politikus az egész m. külpolitikát a h. t. magyarság támogatásának próbálja alárendelni. [168 Óra, okt. 3.] 1995. november 1.T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.] Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.] 1996. január 5.A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.] Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.] 1996. május 27.Salzburgban Kovács László négyszemközti megbeszélést folytatott T. Meleşcanuval. A ro. külügymin. elismerését fejezte ki amiatt, hogy Mo. a nemzetközi fórumokon állást foglalt Ro. euroatlanti integrációja mellett. Kovács László elmondta, hogy Mo. ragaszkodik a kisebbségre vonatkozó nemzetközi dokumentumok szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. [Szabadság, máj. 27.]1996. július 17.Smaranda Enache nyilatkozatban közölte: csak a sajtóból értesült arról, hogy őt az RMDSz államelnök-jelöltként kezelte (→ 1996.07.14), őt erről senki sem kérdezte. [RMSz, júl. 17.] – Borbély Imre nyilatkozatban tisztázta: az SzKT-n ő javasolta, hogy az RMDSz jelöltje Smaranda Enache legyen, miután megnyerte a jelölt szóbeli beleegyezését. [RMSz, júl. 18.]A PDSR közleménye elítélte a budapesti m.–m. tanácskozáson (→ 1996.07.05) elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a m. kormány közvetlen kapcsolatot létesített más államok polgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: „a történtek azt mutatják, hogy Mo. nem ismeri el a ro. állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás.” Kovács Lászlót is támadták azért a kijelentéséért, hogy a m. kormány támogatni kívánja a h. t. magyarság autonómia-koncepcióinak kidolgozását. [MH, júl. 18.] (→ 1996.07.18) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
