|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 23 találat | lapozás: 1-20 | 21-23 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kolumbán Gábor 1990. április 21.Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.A kongresszus határozata felhívással fordult a CPUN-hez, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. A felhívás elítélte a VR akcióit és közölte, hogy fönntartja igényét a teljes körű m. ny. oktatásra. Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. 1991. március 27.Kolumbán Gábor, az udvarhelyszéki választmány elnöke a SzIF röplapját ismertette. Ebben az ifjak amiatt emeltek szót, hogy az RMDSz nem ismeri el a székely nemzetet és csak a szórványmagyarságot képviseli. „Meg kell alakítani a Székely Pártot” – vallották az ifjak. (→ 1991.07.24) [RMSz, márc. 27.]1991. május 24.Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 2. kongresszusa. A háromnapos rendezvény 271 szavazati joggal rendelkező küldött részvételével zajlott. Az elnöki beszámolót Domokos Géza tartotta. Tőkés László az erdélyi magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére a románság képviselőivel való tárgyalást javasolta és sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza a Borbély Imre ajánlotta fogalmat, a társnemzeti státus elismertetését javasolta és – nem hivatalos dokumentumként – nemzetiségi törvénytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elé. A részben megújított tisztikar: Domokos Géza (elnök); Szőcs Géza, Kolumbán Gábor (alelnökök); Tőkés László (tb. elnök). Az elnökség tagjai: Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Tokay György, Toró T. Tibor. – A kongresszus felhívást tett közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdek-összefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutattak rá. – Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéztek, kérve a m. kisebbség-politika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását. [RMSz, máj. 29.] (→ 1991.06.21)A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet. 1991. június 1.A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]Ara-Kovács Attila az RMDSz-ben fölfedezhető két vonulatról írt. Szerinte a lavírozó politikacsinálók alkotják az RMDSz bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A fontolva haladók [mérsékeltek] és az „erdélyi ellenzék” [radikálisok] programja egyként utópisztikus – vélte Ara-Kovács. A Szőcs Géza [és Borbély Imre]-féle társnemzeti kategória (→ 1991.05.24) populizmusnál alig több. A 2. kongresszus után egyértelművé vált, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal értelmiségi réteg, köztük: Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Zsigmond László. [Beszélő, jún. 1.] 1992. február 29.Nagyváradon tanácskozott az RMDSZ OE és a KOT. A rendkívüli kongresszus előkészítése érdekében létrehoztak egy-egy program- és alapszabály-módosító bizottságot Béres András, ill. Kolumbán Gábor vezetésével. Kiértékelték a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulóban már nagyjából etnikai harc folyt a tanácsosi helyekért. [Bővebben lásd: RMSz, márc. 5.]Váratlanul lemondott Simion Pop, budapesti ro. nagykövet. A hivatalos indoklás szerint egészségi okok miatt kérte idő előtti felmentését. Sajtóértesülések szerint az áll a háttérben, hogy a nagykövetet sokat támadták állítólagos magyarbarátságáért. [Népszava, febr. 29.] Alois Mock osztrák alkancellár és külügymin. befejezte kétnapos ro.-i látogatását. A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevők 63%-a az ország függetlenségére voksoltak. (A szavazást a szerbek bojkottálták; Szarajevóban utcai zavargások voltak.) (→ 1992.03.27) 1992. március 21.Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]1992. szeptember 2.Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.] 1992. október 25.Kolozsvárott ülésezett a KOT 307 tagja. Az ülésen szétosztották azt a 40 oldalas dokumentumot, amely az RMDSz Hargita megyei képviselői és szenátori jelöltlistájának összeállítása során (→ 1992.08.21, 1992.08.24, 1992.08.26) kialakult vitát, nyilatkozatokat és leveleket tartalmazza. Az Elnökség 8 tagja (Szőcs Géza, Tőkés László, Kolumbán Gábor, Borbély Imre, Csapó I. József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András) eljárást kezdeményezett az etikai bizottságnál a szövetségi elnök ellen, Szőcs Géza pedig lemondásra szólította föl Domokos Gézát (→ 1992.09.28), aki visszautasította a vádakat (→ 1992.09.30). [MTI; RMSz, okt. 28.; bővebben lásd: Domokos 3: 166–176.] (→ 1992.11.21)A KOT közleménye értékelte a választásokon elért eredményeket és döntöttek a 3. kongresszus helyéről és idejéről (Brassó, 1993. jan. 15–17.); vitára bocsátották a módosított alapszabály- és programtervezetet. [RMSz, okt. 28.] A kolozsvári Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében ünnepélyes fogadalmat tett az RMDSz 12 szenátora és 27 képviselője. „Én, …, Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére, választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általános érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk építését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés, és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!” [Szabadság, okt. 28.; EN, 2002. okt. 22.] Az RMDSz nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről (’Kolozsvári Nyilatkozat’). A romániai magyarság államalkotó tényező, a ro. nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: „Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban. – Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja.” A közösségi önkormányzat a demokrácia alapja. [RMSz, okt. 27.; RMDSz 1989–1999: 125.] 1993. március 27.Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10) 1993. április 17.Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány alapításáról (1992. okt.) és működéséről nyilatkozott. Az alapítvány célja a szakértői tanácsadás biztosítása (és: továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése) a települések önkormányzatai számára. [RMSz, ápr. 17.]A MÚRE marosvásárhelyi ülésén megválasztották a Spectator Alapítvány alapító kuratóriumát és tiltakozó levelet küldtek Iliescu elnöknek, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy ki akarják lakoltatni a Korunk (→ 1992.06.12) és a Helikon (→ 1993.04.10) szerkesztőségét. [Média, ápr. 29.] 1994. március 27.Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.] A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.] 1996. április 20.Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.] 1996. június 25.Hargita megye új tanácsának első ülésén várható volt, hogy a ro. tanácsosok inkább a liberális Kolumbán Gáborra szavaznak, mint az EMK színeiben is aktiváló Sántha Pál Vilmosra, ezért az előbbi lett a megyei elnök. A két alelnök: Minier Gábor és Zsombori Vilmos. [RMSz, jún. 25.]Fodor Sándor író – A legfontosabb: megújulni c. cikkében – úgy véli, hogy az RMDSz fokozatosan elvesztette népszerűségét, elsősorban a szervezeten belüli marakodás nyomán felfedett, azóta sem tisztázott anyagi visszaélések miatt. [HN, jún. 25.] 1997. június 2.Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.] Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.] 1998. április 27.Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak nevezte ki Radu Vasile. [RMSz, ápr. 29.]Kolozsvárott az MKT résztvevői a BTE létrehozásának fontosságát hangoztatták és arról döntöttek, hogy rendkívüli MKT-t hívnak össze, amelyre meghívják Markó Bélát is, hogy a kettős állampolgárság kérdését is megvitassák. Az MKT azt szeretné, ha az RMDSz az eddigi nyilatkozatot (→ 1998.04.06) magánvéleménynek tekintené, ui. az MKT megoldásként kezeli a kettős állampolgárságot. Markó Béla a felvetésre így reagált: nincs hivatalos javaslat a m. kormány részéről az állampolgárság megadására, így nem érheti vád az RMDSz-t, hogy bármit is visszautasított; mindössze egy javaslat volt az MVSz részéről, amelynek kivitelezhetőségéről még vita van a m. törvényhozásban. [Sajtóf., ápr. 27.; RMSz, ápr. 28.] 1998. május 7.Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08) A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.] Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.] Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.] Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.] 1999. október 11.Csíkszeredában megnyitották a BBTE kihelyezett informatika szakát. A főiskolai rangú intézmény ro.–m. tannyelvű szaka helyett eredetileg magyar tannyelvű közgazdasági és területfejlesztési főiskolai szak beindítását kérte a CsTKT, s a kész tények ismeretében nagy volt a felháborodás. A testület fenntartja, hogy Csíkszeredában csak m. tannyelvű főiskola alakulhat. [EN, okt. 19.] – Kolumbán Gábort elmarasztalták, mert elmulasztotta az egyeztetést a döntéshozatali szervekkel. [RMSz, okt. 20.] (→ 1999.10.20)Az őszi Gyöngykoszorú-találkozót – a környék hagyományőrző együttesei részvételével – Kibéden tartották, ahol még virágzik a népzene, a népi tánc. [Népújság, okt. 11.] Csíkszentdomokoson – Márton Áron szülőfalujában – ünnepséget tartottak a helyi oktatás 400. évfordulója alkalmából. A nagyközségben 654 gyerek jár iskolába, 277 pedig óvodába. [HN, okt. 11.] Mégis lesz emlékmű Földváron, ahol több száz magyar áldozata volt a 2. vh. utáni haláltábornak, ui. a Brassó megyei tanács jóváhagyta az emlékmű felállítását (→ 1999.07.17). [Háromszék, okt. 11.] 1999. október 20.A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.] Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.] Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.] 2000. szeptember 18.A komm. rezsim által jogtalanul elkobzott ingatlanok tulajdonosainak érdekvédelmi szövetsége a nemzetközi szervezetekhez kíván fordulni, amennyiben a ro. parlament jelenlegi formájában fogadja el az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezetét. A szövetség szerint előbb egy kormányrendeletet kellene hozni, amely megtiltaná az elkobzott ingatlanok elidegenítését; szeretnék, ha uniós szakemberek ellenőriznék a visszaadási folyamatokat. [Krónika, szept. 18.]A kolozsvári szenátorlistára Eckstein-Kovács Péter került föl elsőnek, a képviselőjelölteknél a sorrend: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly, Mátis Jenő, Szedilek Lenke. [RMSz, szept. 18.] Az Udvarhelyszéki RMDSz-szervezetben Verestóy Attila és Kolumbán Gábor versengett a szenátori helyért. A szavazatszámlálás után 185:184 volt az eredmény, úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették. [Szabadság, szept. 18.] (→ 2000.09.27) Az RMKT Közgazdász Vándorgyűlésén ismét Somai Józsefet választották meg elnöknek, a négy alelnök: Lázár Anna, Colţea Tibor, Szécsi Kálmán, Szőke Erzsébet. [HN, szept. 18.] 2000. szeptember 27.Az OpT bukaresti ülésén a jelöltállításokkal kapcsolatos tennivalókról és néhány óvásról döntöttek. Elutasították Kolumbán Gábor (→ 2000.09.18), Katona Ádám és Kincses Előd óvását. [Táj., szept. 27.]Markó Béla sajtóértekezleten elmondta: a szövetség minden megyében állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSz az egyetlen olyan pol. alakulat, amely a CNSAS elé terjesztette a jelöltek névsorát, hogy kiszűrjék a hajdani kollaboránsokat. – Markó ismertette az OpT azon döntését, amelyben felkérik a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. Az RMDSz orsz. vezetősége fontosnak tartja a státustörvény mielőbbi elfogadását és úgy véli, hogy ezt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. [Szabadság, szept. 28.] Kincses Előd független képviselőként szeretne indulni a választásokon, ezért felhívást tett közzé, amelyben támogatókat keres. [Népújság, szept. 27.] lapozás: 1-20 | 21-23
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
