|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 28 találat | lapozás: 1-20 | 21-28 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz sikerek / eredmények 1996. május 29.Az RMDSz parlamenti csoportja összefoglalót adott arról, hogy mit sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit végeztek a bizottságokban. Tk. sikerült kiharcolniuk, hogy az ET-raportőrök minden romániai útjukon találkozzanak az erdélyi m. püspökökkel. [RMSz, máj. 30.]1997. május 25.Göncz Árpád a M. Köztársaság elnöke – Constantinescu elnök meghívására – Bukarestbe érkezett. A hivatalos látogatás 3 napján a m. elnök megbeszéléseket folytat az elnökkel és kormányfővel, a parlament két házának vezetőjével, pártok elnökeivel, 26-án felavatja Snagovon Nagy Imre és társai emlékművét, beszédet mond a parlamentben, majd látogatást tesz Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. – Az RMDSz székházában folytatott megbeszélés során a m. elnök gratulált a Szövetség felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt kért a kormányzásban. [Táj., máj. 26.]A megyei prefektus tilalma ellenére (→ 1997.05.23) Gh. Funar gyűlést tartott a városban. A megmozdulást a rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá a gyülekezési tilalom. [RMSz, máj. 27.] 1997. november 11.Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.] Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.] 1997. november 15.Markó Béla a koalíciós válsággal kapcsolatban elmondta: „Ha akár Tőkés László, akár mások úgy fogalmaznak, hogy az RMDSz egy éve úgy telt el, hogy folyamatosan engedményeket tettünk, akkor ezt a logikát nem értem. Én ugyanis úgy látom, hogy kitűztünk magunk elé bizonyos célokat, amelyeknek egy részét elértük. Lehet, hogy a kisebbik részét, de az 1996-os novemberi állapothoz képest kimutathatóan haladtunk előre a gazdaságban, a közéletben és igen, az oktatásban is, a most előállt helyzet dacára. Nem olyan sok, de nagyon fontos amit elértünk. Ezt föl lehet adni, de tudunk-e alternatívát, egy jobb eszközt kínálni?” Nem vitatéma az anyanyelvű oktatáshoz való jog, hanem az, hogy mit tudunk érvényesíteni. Jogaink érvényesítéséhez, a küzdelemhez viszont teljes összefogás kellene. [Népújság, nov. 15.]1998. február 1.Az 1996 óta eltelt időszakban a ro. pol. erők „egyfelől semlegesítették az RMDSz-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Ro.-ról” – fejtette ki Tőkés László – ehhez képest még mindig eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, amelyek „még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek”. Az „RMDSz szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és a ro.–m. viszony alakításába.” [RMSz, febr. 3.]Hatályba lépett az ET nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 157. számot viselő keretegyezménye. Ez az első nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. A Keretegyezmény csak elveket és nem jogokat fogalmaz meg, s így az államok számára tág teret biztosít az elvek megvalósításához. A Keretegyezményt az ET tagállamai részére 1995 februárjában nyitották meg aláírásra, az első nap 21 állam írta alá, utóbb további 9 ország képviselői. A rendelkezések szerint az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha 12 tagállam kifejezte egyetértését, hogy kötelezőnek tekinti azt magára nézve. A ratifikáció hosszadalmas volt, ezért csak 3 év múlva jutottak odáig, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A preambulum szerint a részes államok elhatározták, hogy „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a kisebbségek védelme az európai béke és stabilitás eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. Az egyezmény kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Explicite nem szerepelnek kollektív jogok, de a szöveg egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A részes államok a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítására, hatékony védelmük előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Alapelvek: egyenlőség a törvény előtt és a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben; az asszimiláció tilalma, a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Továbbá: a kisebbségi nyelv használatának joga a mindennapi életben, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok valamint helység- és utcanevek elhelyezésének a joga. Az egyezmény biztosítja a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, a tanárképzést, tankönyvekhez való jutást, az esélyegyenlőség biztosítását stb. [RMSz, febr. 4.] 1998. március 3.Emil Constantinescu hosszasan tárgyalt az RMDSz küldöttségével. Az államfő elismerően szólt az RMDSz munkájáról, a koalíciós szereplésről és arról, hogy a szövetség a pártérdekek fölé helyezte az ország érdekeit, kivette részét a gazdasági és társadalmi problémák kezeléséből. Az RMDSz vezetői vállalták, hogy a parlamentben támogatni fogják a költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az elnököt a magyarság jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. [Táj., márc. 4.]Budapesten, a Magyarok Házában tartott vitafórumon, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány képviselői azt sürgették: újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló m. egyetemet. [MTI] 1998. március 21.Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.] Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. július 11.A parlament külügyi bizottsága nem fogadta el Smaranda Enache (a „magyar szélsőségesek barátja”) finnországi nagykövetté való kinevezését, adta hírül az Adevărul. [RMSz, júl. 11.]Az Udvarhelyszéki RMDSz a szövetség sikereként könyvelte el Hajdú Gábor kinevezését az egészségügyi tárca élére, Kozsokár Gábor megválasztását az Alkotmánybíróságba, Gálfalvi Zsolt beválasztását az RTV igazgatótanácsába valamint a kisebbségeknek visszaadandó 17 ingatlanról szóló határozatot és a 22-es kormányrendelet alapján elhelyezett kétnyelvű helynévtáblákat. [Táj., júl. 13.] 1999. október 20.A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.] Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.] Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.] 2001. január 20.Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.] 2001. március 14.A képviselőház megszavazta a helyi közigazgatási törvényről szóló bizottsági jelentést és a törvény egyeztetett szövegét. A törvény számos kedvezményt nyújt a kisebbségeknek az anyanyelv használata terén. – Markó Béla az RMDSz sikereként könyvelte el az oktatási és a közigazgatási törvény elfogadtatását. A PRM korábban az Alkotmánybíróságnál támadta meg a törvényt, s akkor fölfüggesztették a törvény alkalmazását. Hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni a módosított törvényt, de ismét fönnáll a veszélye, hogy a PRM megtámadja azt. [Szabadság, márc. 14.; RMSz, márc. 15.] (→ 2001.03.16)Garda Dezső a képviselőházban emlékezett az 1848-as szabadságharcra. Beszédében hangsúlyozta, mennyire túlzottak azok az adatok, amelyeket egyes ro. körök terjesztenek a forradalom ro. áldozatairól. [Szabadság, márc. 14.] – A PRM tiltakozott az 1848-as ünnepségek miatt. [NyJ, márc. 14.] Adrian Năstase szerint módosítani kell a titkosszolgálati aktákhoz való hozzáférés törvényét; szűkíteni kellene a hozzáférés lehetőségét, beláthatatlan következményekkel járna, ha minden állampolgár hozzáférhetne az aktákhoz. Az egyházi vezetők átvilágítását sem támogatja: mégcsak az hiányozna, hogy az egyház is elveszítse a hitelét. [Szabadság, márc. 14.] Asztalos Ferenc jogfosztónak tartja az akkreditációs törvény PRM által javasolt módosítását. Ha elfogadják a javaslatokat, akkor nem lesz lehetőség m. ny. egyetemet nyitni, csak úgy, ha az intézményben egy ro. ny. kart is nyitnak. [RMSz, márc. 14.] 2001. március 29.Nem szavatartó a PDSR – állapította meg Sógor Csaba. Az akkreditációs bizottságban egy hónapon belül kétféleképpen szavaztak a kormány képviselői. [Háromszék, márc. 29.] – Tonk Sándor kimondottan magyarellenesnek tartja azokat a nehezítő kitételeket, amelyeket a szenátus okt. bizottsága vitt be az egyetemi akkreditációs törvénybe. [Krónika, márc. 29.]Magánszemélyek is betekinthetnek a dossziéjukba. A komm. idején mintegy 700 ezer fős besúgói hálózat működtetett a Securitate, az irattárban kb. 125 millió akta őrzi a megfigyelésekről szóló jelentéseket. Eugen Jurcă, ortodox pap, temesvári egyetemi tanár bevallotta kollaboránsi múltját és közzétett nyilatkozatában azt hangoztatta: „Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is.” [Szabadság, márc. 29.] A PDSR–RMDSz egyezmény megvalósulásait elemezte a két párt vezetősége. Markó Béla a pozitívumok között a helyhatósági törvény elfogadását, az államosított ingatlanok helyzetének rendeződését, a pol. hangnemváltást, a kormányfő hozzáállását említette, külön kiemelve Năstase Március 15-i üzenetét. A negatívumok: a területi szervezetek közötti rossz viszony; a Păunescu–Solcanu-páros által képviselt vonal (a ro. oktatás bevezetése a m. ny. magánegyetemeken); gond van a földtörvény és az erdőgazdálkodási törvény alkalmazásával is. Az RMDSz határozottabb támogatást vár el a kis- és középvállalatok, a helyi fejlesztési régiók számára. [Háromszék, márc. 29.] 2001. április 13.A parlament elfogadta a költségvetési és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSz és a PRM szavazott, ellene a PD és a PNL. Markó Béla kijelentette: azért szavazták meg a költségvetést, mert az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös pol. célokra való felhasználását. Birtalan Ákos kiemelte, hogy krónikus deficittel küzd a kormány, a kevés pozitívum egyike a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSz javaslatainak. [Szabadság, ápr. 13.]A PNL parlamenti frakciója a PDSR-vel való együttműködési megállapodás felbontását fontolgatja. A liberálisok a szocdemeket a protokollum többszöri megszegésével vádolták. Adrian Năstase örül annak, hogy megszabadulhat a „kétszínű” liberálisoktól. [Szabadság, ápr. 13.] Traian Băsescu, Bukarest főpolgármestere bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a székelyföldi erdőket; szerinte a költégvetési törvény az ország maradék erőforrásainak kirablását jelenti. [Szabadság, ápr. 13.] Markó Béla visszautasította azt a föltevést, hogy az RMDSz koalícióra lépne a PDSR-vel és a PRM-vel; kijelentette: kizárt bármilyen közreműködés a PRM-vel, az RMDSz-t csupán egy egyezmény köti a PDSR-hez. [Szabadság, ápr. 13.] Az RMDSz elnöki hivatalának vendége volt lord Russel-Johnston, az EP Közgyűlésének elnöke. Markó Béla elmondta a kétmilliós m. közösséget képviselő RMDSz programjának fontosabb célkitűzéseit: Ro. EU-s csatlakozásának támogatása, a szükséges gazdasági, szociális és politikai reform véghezvitele, és a m. nemzeti közösség jogainak visszaállítása. [Szabadság, ápr. 13.] 2001. július 5.Gerhard Schröder lehűtötte Romániának a gyors EU-belépésre vonatkozó reményeit és újabb gazdasági erőfeszítésekre szólította föl Adrian Năstasét. A ro. kormányfő németországi látogatása során nagy összegű szerződéseket írt alá nagybefektetőkkel, akik elsősorban az energia-szektort és a vasúti szállítást kívánják fejleszteni. [Szabadság, júl. 5.]Az ortodox egyház tiltakozik az átvilágítás ellen; Varga Attila elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, hogy az egyházi tisztségviselőket vonják ki a vizsgálatból. [Szabadság, júl. 5.] A CURS felmérése szerint csökkent a kormánypárt népszerűsége, viszont nőtt az RMDSz és a Traian Băsescu vezette PD indexe. [RMSz, júl. 5.] Félixfürdőn megkezdődött az MRVSz jubileumi közgyűlése. Előbb összevont választmányi ülésen elemezték az eltelt idő megvalósításait, a különféle egyházkerületek, a zsinat és a m. állam kapcsolatát. Tőkés László beszédében kiemelte: az MRVSz főleg a m. költségvetésre van utalva. [BN, júl. 5.] Csíkszeredában megkezdődött a 18. Régizene Fesztivál. A négynapos rendezvényen mintegy 150 muzsikus szórakoztatja a közönséget. [UH, júl. 5.; HN, júl. 13.] 2001. december 7.Adrian Năstase elismeréssel nyilatkozott az RMDSz-szel való együttműködés eredményeiről, de az egyezmény meghosszabbításáról még nem tárgyaltak. [RMSz, dec. 7.]A SIE megerősítette a belügymin. vélekedését, mely szerint m. erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben. [RMSz, dec. 7.] Egy Mo.-i felmérés szerint nem enyhült az erdélyi magyarok ellen táplált ellenszenv; a felnőtt lakosság fele a munkahelyét félti az áttelepülőktől. [Szabadság, dec. 7.] 2002. január 18.Frunda György kifejtette: pozitív volt a PSD-vel való egyéves együttműködés (pl. közigazgatási törvény; több m. szak és csoport beindítása a BBTE-n; a közbirtokossági erdők restitúciója), ennek az eredményeit figyelembe véve állítják össze az új protokollumot. Az erről szóló döntést az OT hozza meg, s utólag tárgyalják meg az SzKT-n. [Népújság, jan. 18.]2002. március 9.Kormányrendelet rögzíti, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek használhatják saját nemzeti jelképeiket (zászló, himnusz) a különböző hivatalos rendezvényeken. [Szabadság, márc. 9.]Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét; a megbeszélésen az alkotmánymódosítási elvekről is szó esett, de konkrét ügyek megoldása is napirenden szerepelt (tk. Héjja Dezső kegyelmi kérvénye). [Szabadság, márc. 9.] (→ 2002.03.20) Zsombolyán Petőfi-mellszobrot avattak (Soltész Teophil és Varga Luigi István szobrászok alkotása). [NyJ, márc. 9.] (→ 2002.01.29) A bukaresti közszolgálati rádióban a német és a m. szerkesztőség önálló szervezeti egységgé vált. A m. szerkesztőség vezetője Vincze Lóránt. [Népújság, márc. 9.] Pár napra a m. nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta – ünnepségeket tartottak Arany János születésének 185. évfordulóján. [RMSz, márc. 9.] 2002. október 22.Tőkés László tisztázta, hogy „az alantas támadások tárgyát képező céltámogatást, a 242 millió forintot (→ 2002.08.28) a KREK az egész partiumi térség javára használta föl és szabályszerűen elszámolt az adományozónak”. [Szabadság, okt. 22.] (→ 2003.06.26, 2030.07.22)A ro. tisztviselők ujjonganak, mert már tudják: a prágai NATO-csúcson meghívják az országot, hogy csatlakozzék az észak-atlanti szervezethez; Nyugaton viszont Ro. betagolódását egy némileg kockázatos bővítés részének tekintik – így vélekedik a The Washington Post bukaresti tudósítója. [Népújság, okt. 22.] Az RMDSz hosszas közbenjárása eredményeként megalakult az országos oklevélhonosító iroda, amely a Mo.-n szerzett diplomák elismertetését (is) végzi. [Népújság, okt. 22.] Az Erdélyi M. Könyvklub 32 millió lejjel támogatta a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. [NyJ, okt. 22.] A Mo.-i önkormányzati választás (51,06%-os részvételi arány mellett) a kormánypártok (MSzP–SzDSz) előretörését hozta. [Szabadság, okt. 22.] 2002. november 2.Ro. és az EU közös parlamenti bizottság félévenként ülésezik, tagjait az EP jelöltjei és a ro. parlament integrációs bizottság képviselői alkotják, köztük Szilágyi Zsolt is, aki elmondta: a ro. kollégák többször is elodázták az egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését, végül az ő erélyes fellépése nyomán a következő ülésen ez mégis napirendre kerül. [Szabadság, nov. 2.] – A bukaresti ülés zárónyilatkozata a restitúció meggyorsítását szorgalmazta. [Krónika, nov. 6.]Ro. és Moldova tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de a tárgyalások megszakadtak, mivel Moldova teljes listát kért azokról, akik megkapták a ro. állampolgárságot. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott az, hogy néhány éve a ro. kormány megkönnyítette a Pruton túli ro. anyanyelvűek kettős állampolgárságát. [Népújság, nov. 2.] Az RMKdM értekezletén tk. Bárányi Ferenc, Riedl Rudolf és Zsombori Vilmos olvasott föl az eredményeket elemző írásokat. [Népújság, nov. 2.] Fogaras m. lakossága a teljes beolvadás küszöbén: nem indult m. ny. első osztály. [Szabadság, nov. 2.] Földváron megemlékeztek az ottani lágerben 1944/45-ben elhunytakról. [Háromszék, nov. 4.] 2003. január 24.Nincs szó arról, hogy a m. közösség lemondott volna az önálló m. egyetemről (→ 2003.01.22) – mondotta Borbély László, aki a PSD-vel kötendő egyezmény főbb tételeit ismertette a sajtó képviselőivel. [Szabadság, jan. 24.]A Demokratikus Újbaloldal azt keresi, mit lehet tenni a nagyon rossz szociális helyzet javításáért – áll Nagy Károly és Neményi József Nándor nyilatkozatában. [Szabadság, jan. 24.] Markó Béla és Adrian Năstase közös sajtótájékoztatót tartott a két párt közötti együttműködést elemző találkozójuk után; mindketten elégedettek az elért eredményekkel. Az egyezség egyik elmaradt kérdése a m. egyetem, amelyre még az idén meg kell találni a megoldást. Az RMDSz ragaszkodik az alkotmány első szakaszának („Románia nemzetállam”) megváltoztatásához. [Szabadság, jan. 25.] (→ 2003.06.25) A gyulafehérvári Táblabíróság is a róm. kat. egyháznak adott igazat a Batthyaneum-perben. Jakubinyi érsek elmondotta: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. [Krónika, jan. 25.] (→ 2002.11.06) Az RMKdM kongresszusán Bárányi Ferenc rámutatott: az RMDSz-szel felhőtlen a viszony, elfogadják az RT-t is, de tiltakoznak minden egységbontó kísérlet ellen. [Krónika, jan. 25.] Az Arad megyei párt-protokollum egyik pontja a Szabadság-szobor helyzetének rendezése lesz – nyilatkozta Király András, megyei elnök. [Krónika, jan. 25.] lapozás: 1-20 | 21-28
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
