|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz radikális szárny, radikálisok / RMDSz radikalizálódó politikája / radikalizálódás 1993. január 23.Az RMDSz Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, a városi tanácsosok tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. [Szabadság, jan. 26.] (→ 1993.02.09)Nicolae Manolescu, a PAC elnöke értetlenségének adott hangot: nem érti, mit akar Gh. Funar, azok után, hogy az RMDSz radikálisai háttérbe kerültek a brassói kongresszuson; fölösleges nemzeti ellentéteket szítani. [Szabadság, jan. 23.] 1994. április 1.A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.] A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.] 1995. április 5.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi, listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor bírálta az idegen államok jelvényeinek Ro. területén történő használatát és az ország gyalázását érintő új Btk.-rendelkezéseket. Az RMDSz az „országgyalázás” bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a nemzeti kisebbségek gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. – Szabó Károly és Bárányi Ferenc az EDU-konferencia munkálatairól számolt be és elmondták, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az EU-n belüli határokat és megerősíti az Európai Unió körülieket. [RMSz, ápr. 5.]Székely Ervin képviselő az RMDSz önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását sürgette. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) tétje az volt, hogy a radikális szárny megszerezze az RMDSz ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot; megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Hibáztatta az autonómiastatútum tervezetét, mert politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat. [RMSz, ápr. 5.] 1995. június 10.Az ellenzéket tömörítő CDR 4 pártja elhatárolta magát az RMDSz-től, mert nem tartják megfelelőnek Markó Béla tájékoztatóját az autonómia-koncepcióról. Corneliu Coposu (PNTCD) úgy értékelte, hogy az RMDSz veszélyesen radikalizálódott. [Népszabadság, jún. 12.]1995. szeptember 12.Corneliu Coposu, hosszas gyógykezelés után, hazatért Németországból. Üdvözölte Iliescunak a m.–ro. megbékélésre tett javaslatát és elmarasztalta az RMDSz-t. Szerinte Domokos Géza idején tárgyalóképes volt a szövetség, mostanra azonban radikalizálódott. Coposu szerint reális a veszély, hogy Ro. visszakerül Moszkva uszályába. [MN, szept. 12.] (→ 1995.09.18)Moldovába érkezett az ukrán elnök megbízottja, hogy közvetítsen Chişinău és Tiraszpol között. Moldova hajlandó autonóm köztársasági státust biztosítani Transznisztriának, nyilatkozta Mircea Snegur moldovai elnök. [RMSz, szept. 14.] 1995. szeptember 18.Corneliu Coposu sajtóértekezletén élesen bírálta az RMDSz-t, amelyet szerinte „olyan radikálisok vezetnek, akikkel nem lehet vitatkozni”. Pártja elismeri a kisebbségek nyelvhasználati jogát a közigazgatási szervek, a bíróságok előtt, a saját iskola jogát minden szinten, de az autonómiaigényre utalva leszögezte: nem fogadható el, hogy több joggal rendelkezzenek, mint a ro. többség. [Népszava, szept. 19.] (→ 1995.09.12)A Ifjúsági Karaván tagjai Strasbourgban átadták a memorandumot (→ 1995.09.11), majd találkoztak Habsburg Ottóval, a Páneurópai Unió elnökével. [Táj., szept. 19.] 1997. február 27.Tőkés László – arra hivatkozva, hogy az RMDSz, a kormányba lépéskor elmulasztotta írásban rögzíteni a szövetség követeléseit – 25 pontban foglalta össze azokat az igényeket és követeléseket, amelyek a „romániai m. közösség elvárásait fogalmazzák meg Ro. demokratikus kormánya iránt”. [A dokumentumot a Bihar megyei RMDSz ülésén (→ 1997.02.15) ismertette, a hazai m. sajtó most kapta meg közlésre.] Felsorolta az RMDSz programjában szereplő fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, amelyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSz által kidolgozott autonómia-törvény valamint a kisebbségi és a vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a közszolgálati m. ny. média autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás restitúcióját az 1948 előtti állapotnak megfelelően, az egyházi vagyon visszaadását, az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a közéletben, m. prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a ro.–m. kerekasztal megszervezését. [Szabadság, febr. 27.] – A ro. sajtó már a nagyváradi közzététel után vehemensen reagált a tb. elnök követeléseire. Az EvZ úgy tudja, hogy a tb. elnök eljárása szövetségbeli elszigetelésének az eredménye, melyet állandó ellenzékiségével vívott ki magának. [Sajtóf., febr. 24.] – Kepecs Ferenc – Kiszorulnak a radikálisok c. cikkében – párhuzamot vont Gh. Funar leváltása (→ 1997.02.22) és Tőkés László vélt marginalizálása között. Kettejüket nem lehet egy napon emlegetni, de „helyzetük egyben mégiscsak hasonló: mindketten kezdenek kiszorulni a politika centrumából.” [Népszava, febr. 25.]Az egyetem-vita kapcsán Juhász Tamás teol. tanár a Ref. Teol. példáját hozta föl arra, hogy szerény kezdetből is ki lehet fejleszteni egy önálló egyetemet. [Szabadság, febr. 27.] Asztalos Ferenc hozzászólásának foglalata: a m. állami egyetem visszaállításának pol. legitimitása vitathatatlan, hiszen azt tartalmazza az RMDSz programja; az alapszerződés is pozitívan viszonyul a kérdéshez. [UH, febr. 27.] Emil Constantinescu bejelentésére – miszerint fogadja az országba látogató Mihály volt királyt – a két nacionalista párt hisztérikusan reagált: PRM: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé; PUNR: az elnök a király látogatásának engedélyezésével „vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért”. [Szabadság, febr. 27.] 2000. január 8.Kolozsvárott (RMDSz – hogyan tovább? címmel) vitafórumot tartottak. Tőkés László kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSz a forradalom ’gyermeke’ lenne, mert nem vállalja a forradalom radikalizmusát; a szövetség a megalkuvás útjára lépett. Patrubány Miklós szerint nem sikerült elérni az alapvető célkitűzéseket sem. Katona Ádám szerint az RMDSz csúcsvezetése tudatosan jár a bűnös úton. [Szabadság, jan. 10.]Szilágyi Pál elmondta: a BBTE-n működő 18 karból, ami 40 szakot jelent, m. ny. oktatás is folyik. Az egyetem készen áll arra, hogy további 10 szakon is beindítsák a m. oktatást. [Szabadság, jan. 8.] 2000. július 15.Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.] Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.] Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.] Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.] 2001. szeptember 28.Adrian Năstase sajtóértekezletén tk. azt is elmondta, miért került elő ismét a m. egyetem alapításának kérdése: a ro.–m. megbeszéléseken a magyar fél a m. ny. egyetem ügyét is szóba hozta, de az kizárólag a ro. kormány feladata, hogy az ország polgárainak állami oktatásáról gondoskodjon – a magánegyetem alapítása más kérdés. – A kormányfő nyugtalanítónak tartja az RMDSz belső ellenzékének radikalizálódását. A nyelvtörvénnyel egy gond van: nem ragaszkodnak minden tévéműsor szövegének feliratozásához, de a pol. műsoroknál elvárható lenne. Elismerte, hogy a kétnyelvű helységnév-táblák ügye lemaradt a kívánalmakhoz képest. [RMSz, szept. 28.]2004. január 23.Arie Oostlander az EP külügyi bizottságának ülésén kérte, hogy az EU függessze föl a Ro.-val folyó csatlakozási tárgyalásokat. Catherine Lalumière, aki dicsérte Bukarestnek az utóbbi időszakban elért makrogazdasági eredményeit, megjegyezte: Ro. ’még mindig beteg’ a kommunizmus után, de nem tartja helyes megoldásnak a tárgyalási folyamat felfüggesztését, helyette intenzívebbé kellene tenni a Bukaresttel folytatott párbeszédet. [Szabadság, jan. 23.] (→ 2004.02.04)Kovács László méltánytalannak találja, hogy a komoly eredményeket felmutató RMDSz mellett 3 új m. szervezet jelenjen meg a MÁÉRT-en, teljes szavazati joggal, mert ezzel kvázi elismerné a radikális szervezetek egységbontó törekvéseit. – „Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alapján csak olyan autonómiát tartunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalások útján hoz létre, egy megállapodás alapján” – jelentette ki a külügyminiszter, majd az erőszakos cselekedetektől próbálta óvni az erdélyi magyarokat, mondván, hogy a radikális megmozdulások bizalmatlanná teszik a többségieket a kisebbségi üggyel szemben, s az európai közvélemény is elfordul a h. t. magyarság ügyétől. [Szabadság, jan. 23.] (→ 2004.02.05) Marosvásárhelyen, 16 polgári kör közel száz képviselője titkos szavazáson Donáth Adél személyében nevesítette az MPSz polgármester-jelöltjét. [Népújság, jan. 23.] (→ 2004.01.05, 2004.05.03) lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
