|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz politikája / politikai vonala (célkitűzések megvalósítási módszere) 1990. április 27.Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)] Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.] 1990. szeptember 7.Iliescu elnök búcsúlátogatáson fogadta Szűcs Pál, távozó m. nagykövetet. Iliescu kijelentette, hogy lépéseket kell tenni a két ország közötti feszültségek kiküszöbölésére, ezért kész találkozni Göncz Árpád köztársasági elnökkel. (→ 1990.10.15)Szőcs Géza-interjút közölt a Valóság. A szenátor szerint Király Károly inkább a FSN-hez közelítő politikát folytat, úgy véli, hogy részt kell venni az állam vezetésében, de az RMDSz – látva a kialakított körülményeket – erre nem hajlandó. Király Károlynak joga van Nemzetiségi Ligát alapítani (→ 1990.07.31), de ezt nem lehet egyedüli szervezési formának tekinteni. 1990. november 29.Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.Szakács B. László ismertette az RMCsSz alapítása (→ 1990.09.05) körüli bonyodalmakat. A cserkészszövetség Hargita megyei szervezetét csak hosszas utánajárással sikerült bejegyeztetni Csíkszeredában (→ 1990.02.00), az országos szövetség legalizálását júniusban kezdeményezték. Most bírósági idézést kaptak, mert a hatóság militarista párt fedőszervének véli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28) 1991. október 14.A parlamentben ismét hevesen támadták a m. érdekszövetséget, az RMDSz képviselői és szenátorai közös nyilatkozatban tiltakoztak a támadások ellen. A Nyilatkozat 2. pontja kimondta, hogy az RMDSz csakis parlamentáris eszközökkel, törvényes keretek között tartja elképzelhetőnek az autonómiáról való tárgyalást. Az 5. és 6. pont rögzítette, hogy az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) „az RMDSz országos vagy helyi testületeinek egyikétől sem rendelkezik mandátummal arra nézve, hogy az RMDSz nevében lépjen föl”, ezért a parlamenti csoport „nem vállalja azokat a bírálatokat sem, amelyek egy illegitim csoportra szórt tisztázatlan vádak ürügyén az RMDSz ellen irányulnak és láthatólag boszorkányüldözéssé fajulnak.”1993. május 26.Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23) Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.] Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.] Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.] 1994. március 2.Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.] 1996. április 6.Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]1996. december 20.Az RMDSz bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott a vezetőség. Markó Béla elmondta: az RMDSz jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni a döntések meghozatalában és kivitelezésében. Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak a szövetség fő célkitűzései is. A kormányban való részvétel elfogadható lépésnek tűnt a közvélemény és a partnerek számára, de a prefektusok kérdésében nagy ellenkezés mutatkozik. Az RMDSZ-nek – a választási eredmények alapján – öt prefektusi hely járna, de a szövetség belátta, hogy nem rendelkezik kellő reprezentativitással, ezért csak hármat kért; a jelek szerint egyeseknek ez is sok. – Az RMDSz nem változtat politikájának irányultságán, továbbra is a kisebbségi kérdések megoldását tartja elsődleges feladatának, ugyanakkor keresi a megoldásokat a társadalom általános gondjaira is. [Táj., dec. 20.]A VR kiadott nyilatkozatban tiltakozott a m. prefektusok tervezett kinevezése ellen. [Szabadság, dec. 20.] Mester Zsolt átadta a SIRF rektori teendőit Kovács László professzornak, akinek a munkáját Méder Zsolt gazdasági ig., Tolnay István tanácsos és Pálfi József, a bentlakás vezetője segíti. [BN, dec. 21.] 1999. január 18.A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.] Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.] 1999. február 1.Göncz Árpád és Emil Constantinescu Aachenben rövid megbeszélést folytatott a két ország kapcsolatáról. [Szabadság, febr. 1.]Varujan Vosganian (PAR) kijelentette: az RMDSz komoly ellenkezésre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. [Szabadság, febr. 1.] Takács Csaba, a Hajdú Gábort ért támadásokról: az egészségügy nehéz és kritikus tárca, emiatt már 9 miniszter cserélődött, a támadások folyamatosak; az RMDSz-nek alapvető érdeke, hogy a reformintézkedéseket következetesen végrehajtsa, ezért nem szabad megfutamodni. [Szabadság, febr. 1.] 1999. május 2.RMDSz-politika és értelmiségi felelősség c. fórumot rendezett a Kolozs megyei RMDSz, amelyet az alsócsernátoni folyamat folytatásának szántak, melyen az ÜE is képviseltette magát. Takács Csaba a felvetésekre elmondta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. [Szabadság, máj. 3.]A tanügyminiszter határozata értelmében a kolozsvári hajdani róm. kat. főgimnázium fölveheti az alapító, Báthory István nevét. Az épületen emléktáblát avattak; az avatáson Tőkés László (maga is az iskola végzettje) azt mondta: arra kell vigyázzunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. [Szabadság, máj. 3.] 1999. május 14.Radu Vasile budapesti látogatásának egyik eredménye: Aradon tárgyalt a Szabadság-szobor újbóli felállításáról az Óvári János vezette m. kormányküldöttség – egyelőre konkrét eredmény nélkül. [RMSz, máj. 14.]Csíkszeredában bejelentették: megnyílt a Csíki Játékszín, a város m. színháza. Bemutató csak ősszel lesz, jelenleg az intézményépítés folyik, önkormányzati támogatással. [Szabadság, máj. 31.] Tőkés László nyilatkozott a kongresszussal szemben támasztott elvárásairól. Azt várja, hogy az RMDSz „ne kösse meg magát egy olyan koalíció, ill. hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért. (…) A jelenlegi RMDSz védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti.” [!?] [RMSz, máj. 15.] Borbély Zsolt Attila Kincses Előd mellett tört lándzsát, bízik abban, hogy az RMDSz kongresszusán „kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni”. [EN, máj. 25.] ● [Nota bene: a cikk a kongresszus után jelent meg!] 2001. január 31.Markó Béla elmondta: az RMDSz-nek mindig azzal a párttal kell partneri kapcsolatot kiépítenie, amely hajlandó jobbítani az erdélyi magyarság sorsán. [Szabadság, jan. 31.]Stúdiók létesítését tervezi a Duna Tévé a Kárpát-medence több városában, pl. Székelyudvarhelyen. [Szabadság, jan. 31.] Kolozsvárott, a Farkas utcai teplomban beiktatták Pap Gézát, az EREK 45. püspökét. [Szabadság, febr. 1.] (→ 2000.12.13) 2002. február 4.Az SzKT jóváhagyta az RMDSz és a PSD közötti egyezményt. Markó Béla elemzésében leszögezte: az RMDSz-en belül kétfajta koncepció vitázik egymással: a konfrontációs és a kooperatív stratégiai elképzelések (másképp: radikális–mérsékelt). Az egyezményt csak az utóbbi segítségével lehetett elérni. – A belső ellenzék képviselői támadták az egyezményt. Szilágyi Zsolt szerint a protokollum-politika legnagyobb hátránya az, hogy az RMDSz föladja saját külpolitikáját, azt üzenve Nyugatnak, hogy az erdélyi m. kisebbség sorsa megnyugtatóan rendeződött. Katona Ádám a szavazás bojkottjára szólította föl a belső ellenzéket. A dokumentumot végül 78:11 arányban hagyták jóvá. [Szabadság, febr. 4.]Tőkés László azzal fenyegette meg a szövetséget, hogy amennyiban az nem hajlandó az egyházakkal párbeszédet folytatni, akkor a KREK felülvizsgálja az RMDSz-hez fűződő viszonyát és a többi m. egyházat is erre fogja ösztönözni. [Szabadság, febr. 4.; RMSz, febr. 4., febr. 6.] 2002. március 12.Szovátán – mintegy 60 ifjúsági képviselő jelenlétében – megtartották a MIÉRT (→ 2001.12.10) alakuló ülését; elnöke Kovács Péter lett. [Szabadság, márc. 12.; NyJ, márc. 13.] – A MIT nyilatkozata szerint a MIÉRT-et azért hozták létre, hogy az önszerveződő ifjúsági szervezeteket ellehetetlenítsék. [EN, márc. 12.] – Erre a vádra válaszolt Markó Béla: a MIÉRT nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre; van olyan ifjúsági szervezet, amelyik nem ért egyet az RMDSz politikájával és ezért nem lehet velük együttműködni; a MIT állandó ellenzéki állásfoglalása nem vezethet eredményre. [Népújság, márc. 12.]2002. szeptember 6.Kovács László elmondta: Budapest továbbra is támogatja az erdélyi magyarságot, a támogatás azonban átláthatóbb módon történik majd; minél jobb a két kormány közötti viszony, annál több eredményt lehet elérni. Kijelentette: „Mi nagyra értékeljük az RMDSz politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye sincs.” [Szabadság, szept. 6.]Az RMDSz nem mond le az alkotmány első paragrafusának módosításáról; az eddigi „Románia – nemzetállam” helyett javasolt szöveg: „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam”; az „egységes állam” csak a föderatív berendezkedést zárja ki – mondta Eckstein-Kovács Péter. [Krónika, szept. 6.] Egy találkozó megszervezésével akarnak megemlékezni a Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) 10. évfordulójáról – mondotta Tőkés László. A fórum az erdélyi magyarság kérdéseivel kíván foglalkozni, pl. az RMDSz eredeti programjához való visszatérés, a belső választások és a belkörű népszámlálás megszervezése. [Szabadság, szept. 6.] (→ 2002.10.26) 14 országból mintegy 180 professzor érkezett Nagyváradra, a M. Professzorok Világtalálkozójára. [Szabadság, szept. 7.] – A záróülésen arra kérték a m. kormányt, hogy teremtse meg a jogi és anyagi feltételeket a h. t. m. felsőoktatás támogatása érdekében: biztosítsanak tananyagokat, oktatási segédleteket minden szakhoz és azok jussanak el mielőbb az oktatási intézményekhez. [NyJ, szept. 9.] 2003. március 3.Puskás Attila szerint a tagság joggal követel határozottabb kiállást az RMDSz részéről, amely akár az egyezség felbontásáig is eljuthatna. A ro. társadalom ellenállása miatt messze állunk az autonómiától, viszont az önállóság az önkormányzatiság teljes megvalósításával is elérhető. [RMSz, márc. 3.]Ismét Kuncze Gábort választották az SzDSz elnökévé. [Szabadság, márc. 3.] Sike Lajos a „m. nyugdíj-bizniszről” cikkezett. A Partiumból egyre nagyobb számban települnek át Mo.-ra a nyugdíjasok, mert az ottani nyugdíj az itteninek a többszöröse; az érdekeltek bankszámlára utaltatják a nyugdíjat, s időnként átutaznak, hogy fölvegyék azt; a pénzből kényelmesen élnek – itthon. [RMSz, márc. 3.] Balogh Barnabás (ReMeK) szerint törvénytelen volt a KREK Szatmárnémetibe összehívott közgyűlése (→ 2003.02.01), mert a meghívót a napirenddel együtt egy hónappal korábban ki kellett volna küldeni. [RMSz, márc. 3.] 2004. március 20.Varga Attila alkotmányjogász szerint a benyújtott autonómia-tervezet (→ 2004.01.19, 2004.02.26, 2004.03.16) szakmailag megalapozatlan: a dokumentumban olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyekhez semmiképpen sem lennének csatolhatók (pl. egészségügy, bányászat). A tervezet csak a Székelyföldre vonatkozik, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet – mondta Varga. Baklövésnek tartja azt is, hogy a tervezetet választási évben nyújtották be. Eredményt csak kitartó párbeszéd után lehet elérni. [RMSz, márc. 20.]Markó Attila megvédte a sokak által szidott, tárgyalásokon alapuló politikát. Akik elvetik a ’kis lépések’ módszerét, azok a Marosvásárhely típusú nyílt konfrontációt hirdetik [utalás 1990. márc. 20-ra]. [RMSz, márc. 20.] lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
