Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-20 | 21-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz OpT (Operatív Tanács)

1993. március 10.

Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27)

Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik.

1995. január 5.

Marosvásárhelyen az RMDSz OpT megvitatta a Tőkés Lászlót ért vádakat (→ 1995.01.04). A kiadott közlemény megállapította: „az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSz-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek”, megakadályozzák az autonómia-politika érvényesítését; a Tőkés ellen irányuló, a ro. sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúaknak tekintik. A képviselőházban terjesztett, Nagy Benedek által fogalmazott röpirat (→ 1995.01.06) ügyét az RMDSz Etikai Bizottsága elé utalják. [Szabadság, jan. 7.] (→ 1995.01.08)

A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a marosvásárhelyi tanács köteles kiadni az Antonescu-szobor fölállítására az engedélyt. [RMSz, jan. 5.]

1995. július 18.

Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]

Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]

1996. március 21.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]

Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.]

Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

1996. augusztus 29.

Iliescu elnök megbeszélte az alapszerződést a ro. pol. pártok képviselőivel. Az RMDSz képviselői ismertették az Operatív Tanács álláspontját (→ 1996.08.16); a vita végén az elnök megállapította, hogy a pártok zöme egyetért az alapszerződéssel. [RMSz, aug. 30.]

A RomLib közölte az alapszerződés teljes szövegét (= RMSz, szept. 3., szept. 4.) – a m. külügymin. illetékesei súlyos indiszkréciónak értékelték a ro. lépést. [Népszabadság, aug. 30.]

1997. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]

Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.]

Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.]

1997. október 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1997. november 11.

Az RMDSz OpT elégedetlenségét fejezte ki a kisebbségi és egyházi ügyekben elért eredmények iránt. Felhatalmazta a koalíciós tárgyaló küldöttséget, hogy szorgalmazza az RMDSz nagyobb szerepvállalását a reformfolyamatban, határozottan lépjen föl a kormányprogram betartásáért, támogassa a privatizációs struktúra átalakítását, ösztönözze egy koherens stratégia kidolgozását a kormányprogram kisebbségpolitikai tételeinek végrehajtására, kérje a kormány elhatárolódását a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásoktól. [Táj., nov. 11.]

A képviselőházban az ellenzék által benyújtott egyszerű indítványt (→ 1997.11.06) vitatták. Az RMDSz álláspontját Antal István mutatta be. A plénum 173:99 arányban elvetette az indítványt. [Táj., nov. 11.]

Árkoson tartotta 6. kongresszusát a MISzSz, ahol 14 tagszervezet képviselői jelentek meg. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál lett. [BN, nov. 11.]

1997. november 13.

Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]

1998. március 11.

Az RMDSz és a PNL vezetői a kormánykoalíció-beli együttműködésről tárgyaltak. Megállapították, hogy a két párt gazdaságpolitikájában sok a közös elem. A PNL továbbra is támogatja a kisebbségek sajátos kérdéseit. [Táj., márc. 11.]

Az RMDSz ÜE javaslatára az OpT Varga Gábort, az RMDSz bihari elnökét jelölte az Állami Találmányi és Védjegyügyi Hivatal (OSIM) államtitkári rangú vezérigazgatói tisztségébe. [Táj., márc. 11.]

Gödöllőn megkezdődött a M. Polgármesterek 2. Világtalálkozója, amelyen 9 országból 863-an vesznek részt. A háromnapos rendezvénysorozaton két szekcióban gazdasági, kulturális, oktatási kérdésről tanácskoznak, megvitatják az együttműködés bővítésének lehetőségét. – A zárónyilatkozat leszögezte: a résztvevők egyetértenek abban, hogy közös érdekük a kelet-közép-európai térség felzárkózásának elősegítése. Az önkormányzatok érdekeltek abban, hogy részesei legyenek a térségi, valamint a határokon átívelő regionális kapcsolatoknak. [MTI]

1998. április 28.

A Képviselőház elfogadta Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. [Táj., ápr. 28.]

Az RMPSz nyílt levelet intézett az RMDSz OpT-hez, amelyben megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az új kerettanterv-javaslat teljesen figyelmen kívül hagyja a kisebbségek nyelvén folyó oktatást. Az RMPSz azt kéri, hogy az OpT vonja le a konzekvenciákat, amennyiben nem sikerül megjavítani az RMDSz oktatási államtitkárával való együttműködést. [EN, ápr. 28.]

1998. május 6.

Az államtitkárok száma: PNTCD = 20; PD = 13; PNL = 10; RMDSz = 10; PSD = 3; PAR = 1. Az RMDSz OpT hat államtitkári javaslatot véglegesített: Bara Gyula (munkaügy); Birtalan József (szállításügy); Borbély László (területrendezés); Erős Viktor (privatizáció); Kelemen Hunor (műv. min.); Lányi Szabolcs (ipar és keresk.). [Táj., máj. 6.] (→ 1998.05.07, 1998.11.20)

Kormányhatározat rögzíti a Vallásügyi Államtitkárság feladatkörét és működését. [RMSz, máj. 6.]

A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.]

Andrei Pleşu köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, mert a m. külügymin. elvetette azt az osztrák javaslatot, amely vízumkényszert kért Ro. állampolgárai számára. [Szabadság, máj. 6.]

Moldovában a márc. 22-i választások óta húzódott a vita a kormányalakításról. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok közel ⅓-ának megszerzésével. Végül Petre Lucinschi államfő Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával. [MTI]

1998. május 7.

Újabb 3 államtitkárt véglegesített az OpT: Niculescu Tóni (európai integráció); Pete István (mezőgazd.); Kötő József (oktatás). [Szabadság, máj. 7.] (→ 1998.05.14, 1998.11.20)

Hollanda Dénes professzor, a helyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen a m. egyetem, ezért alapítványt hoztak létre, amelynek feladata az anyagi alap biztosítása. [Szabadság, máj. 7.] – Hollanda kezdetben tagja volt a Bolyai Társaságnak (és tudomása volt az Aranka György Egyetem terveiről is), de amikor látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, akkor úgy döntött: neki kell fogni egy önálló egyetem felépítésének. [RMSz, máj. 13.] (→ 1998.05.08)

A SRI becslése szerint a fekete gazdaság a GDP 40%-át tette ki 1996-ban, de 1997-ben sem süllyedt 30% alá. [Szabadság, máj. 7.]

Az államtanácsosnak kinevezett Kolumbán Gábor nem mond le Hargita megyei tanácselnöki tisztségéről. [RMSz, máj. 7.]

Béres András ismertette az okt. min. rendeletét: azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen érettségiztek a diákok; a BBTE jogi fakultásán 30-40 hely lesz elkülönítve azok számára, akik magyarul érettségiztek. – A közelmúltban megbeszélést folytattak a ro. és m. oklevelek kölcsönös elismeréséről. [RMSz, máj. 7.]

Az első és legfontosabb bizalomerősítő lépés a kisebbségek ügyében az volt, hogy a külügymin. bocsánatot kért a német kisebbséget ért igazságtalanságokért, a deportálásért, valamint a szászok és svábok ’kiárusításáért’. [RMSz, máj. 7.]

1998. június 19.

Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]

Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.]

A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.]

1998. július 3.

Az RMDSz OpT Hajdú Gábort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile elfogadta a javaslatot. [Szabadság, júl. 6.]

Amennyiben nem jön létre a m. ny. egyetem, akkor visszafelé bomlik le az egész iskolahálózat, amit jól mutat, hogy csaknem 125 ezren járnak általános iskolába, a középfokú oktatásban már csak 30 ezren vesznek részt, s mindössze 10 ezer m. diák tanul a felsőfokú tanintézetekben, ebből csak 4000-en az anyanyelvükön – mondta el Kötő József, oktatási államtitkár. [MTI; A Hét, aug. 6.]

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1999. január 28.

Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]

Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.]

H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.]

1999. április 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]

1999. december 15.

Emil Constantinescu úgy döntött: visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt. Ideiglenes kormányfővé Alexandru Athanasiut nevezte ki, aki a feloszlatott kormány munkaügyi minisztere volt. Radu Vasile fellebbezett, szerinte őt csak a parlament válthatja le. [Szabadság, dec. 15.]

Megtartotta első ülését az átmeneti kormány. Alexandru Athanasiu kijelentette, hogy megbízatása csak a folyó ügyek intézésére szól, sem törvényjavaslatot, sem kormányrendeletet nem ad ki. [RMSz, dec. 15.]

Az RMDSz OpT megvárja a PNTCD döntését a kormányfő-cserét illetően, csak azután tesz újabb lépést. [Szabadság, dec. 15.]

A képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottsága elfogadta az RMDSz-nek a 105/1999. sz. kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatát, miszerint részesüljenek kárpótlásban mindazok a személyek, akiket etnikai okokból üldöztek az 1940. szept. 4.–1945. márc. 6. közötti időszakban. [RMSz, dec. 15.] (→ 1999.12.08)

Temesvárott ökumenikus istentisztelet zárta a forradalomra való emlékezés hetét. [RMSz, dec. 17.]



lapozás: 1-20 | 21-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998