Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-20 | 21-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz OE (Országos Elnökség)

1990. április 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [korábbi szekustiszt!] egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. [Háromszék, ápr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1991. július 6.

Kolozsvárott tartotta alakuló ülését a Küldöttek Országos Tanácsa (KOT). [A KOT a kongresszusok közötti időszakban a legfelső döntéshozó testület, melynek tagjait a megyei vagy széki szervezetek és a MISzSz delegálta. Hivatalból tagjai még a parlamenti csoportok frakcióvezetői, az OE tagjai és a tagszervezetek (pl. RMKdP) elnökei. Utóbb az SzKT vette át a KOT szerepét.] A KOT felhívást intézett a ro. kormányhoz, a FSN-hez és az ellenzéki pártokhoz, interetnikai kérdéseket tárgyaló kerekasztal létrehozására (→ 1991.08.07), és üzenetet küldött az EBEÉ genfi konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. – Somai Józsefet kinevezték az RMDSz orsz. titkárának. [RMSz, júl. 10., 11.]

1991. július 26.

Az RMDSz Elnöksége közleményt adott ki a Bálványosfüreden tartott tanácskozásról. Üdvözölték az AC állásfoglalását (→ 1991.07.05) és ismételten síkraszálltak azért, hogy az Okt. Min.-ban alakítsák meg a kisebbségi államtitkárságot.

1991. augusztus 30.

A RMEEÁÉ és az RMDSz Orsz. Elnöksége első közös tanácskozását tartotta Nagyváradon. Megegyeztek a helyhatósági választásokon történő együttműködésben. Az egyházak ismételten kérték az RMDSz vezetőségét, hogy határozottan lépjen fel a vallásügyi törvény tárgyalása érdekében. – Az értekezlet résztvevői kegyelmi kérvényt intéztek Iliescu elnökhöz a zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi elítéltek ügyében. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)

1991. szeptember 28.

Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]

Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.]

1991. október 8.

Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]

1991. október 21.

A Csíkszéki RMDSz állásfoglalásban tiltakozott a Har–Kov-jelentés ellen. Az RMDSz OE a parlamentben maradás időszerűségéről tárgyalt. [RMSz, okt. 23.]

Tokay György a parlament két házának együttes ülésén a Har–Kov-jelentés egyoldalú szemléletéről, elfogultságáról és magyarellenességéről beszélt. – Tőkés László Tokay parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. [RMSz, nov. 9.]

Ioan Robu az RTV-nek nyilatkozott. Elmarasztalóan mondta, hogy Erdélyben nem biztosítanak ro. ny. istentiszteletet és elvitatta a csángók jogát a m. ny. misére.

1991. október 25.

Az RMDSz OE ülésének nyilatkozata leszögezte: az RMDSz nem fogadhatja el a területi autonómia gondolatát az ún. SzPCs (→ 1991.10.02) megfogalmazásában. Továbbá visszautasította a Har–Kov-jelentés nyomán megélénkült magyarellenes támadásokat, melyekben a rádió és a tévé játszotta a főszerepet. [RMSz, nov. 2.]

1991. november 24.

Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. A csoport képviselőinek jelenlétében megvitatták az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) tevékenységének politikai következményeit. Az OE tudomásul vette a bejelentést, miszerint a csoport feloszlatta önmagát. – Az OE elítélte a Tőkés László elleni alaptalan vádaskodásokat. (→ 1991.11.22)

1991. november 25.

Az RMDSz OE részt vett a kolozsvári zsinagógában tartott holokauszt-megemlékezésen és az ezt követő (a Szent Mihály-templomban tartott) ökumenikus istentiszteleten, ahol az RMDSz szónoka az erdélyi magyarság nevében bocsánatot kért a vidék zsidóságától az 1940 és 1944 közötti atrocitásokért. [RMSz, nov. 28.; Szőcs Géza beszédét lásd: RMSz, 1992. febr. 1.]

Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására Nicolae Spiroiu védelmi min. vezetésével katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. [RMSz, nov. 27.]

1991. december 6.

Az RMDSz OE arra kérte a szövetség tagjait, hogy mindenki saját belátása és lelkiismerete szerint voksoljon dec. 8-án az új alkotmány elfogadásával kapcsolatos népszavazáson. [RMSz, dec. 6.]

Az RMKdP küldöttsége Hollandiában részt vett az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) ülésén. [Népújság, 1994. márc. 22.]

1991. december 14.

Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]

Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort.

1991. december 27.

Az RMDSz OE nyílt levélben fordult a központi népszámláló bizottsághoz, hogy a januárban esedékes népszámlálás jegyzékeiből töröljék a székely nyelvre és nemzetiségre utaló kifejezéseket, mivel ezek nem léteznek. (→ 1992.01.04)

1992. január 4.

Az RMDSz OE a népszámláló bizottsághoz fordult és felhívta a figyelmet a közzétett szabályzat néhány olyan pontjára, amely utólagos manipulálást tesz lehetővé (pl. az anyanyelv és a nemzetiség rovatok kódolását nem a helyszínen végeznék, hanem utólag). (→ 1991.12.27) [RMSz, jan. 4.]

Ro. és Oroszország hosszú lejáratú keresk., gazd. és műszaki-tud. együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. [RMSz, jan. 4.]

1992. január 7.

Népszámlálás kezdődött Romániában. A jan. 14-ig tartó folyamat 3. napján az RMDSz OE nyilatkozatban hívta fel a lakosság figyelmét a tapasztalható szabálytalanságokra (ceruzával töltik ki a kérdőíveket, kitöltés előtt aláíratják a kérdőíveket, manipulatív kérdéseket tesznek föl az anyanyelvre és a vallásra vonatkozóan). Arra kérték a tagságot, hogy jelezze a visszaéléseket. [Számadatok: ]920530, 930318]

Madéfalván a Siculicidiumra emlékeztek. Beszédet mondott tk. Domokos Géza és Sylvester Lajos. A koszorúzást követő szentmisét Jakubinyi György celebrálta.

Tőkés László arról számolt be, hogy egyre több fenyegető hangú levelet kap, lakásán is zaklatják. [Szabadság, jan. 11.]

1992. január 12.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OE. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSz-vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek biztonsága érdekében; jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól való megfosztását (→ 1991.11.11). Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével (→ 1992.02.06), s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügy-minisztériumhoz fordult. [RMSz, jan. 14.]

1992. január 16.

Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)

Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett.

Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot.

1992. február 1.

Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]

A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27)

Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye.

1992. február 16.

Az RMDSz OE Brassóban tartott kétnapos tanácskozásán kiértékelték a helyhatósági választásokat. Az eredmények elmaradtak a várttól, de a szövetség így is az ország 2. legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezete. Országos szinten 2606 tanácsos és 191 polgármester jutott poszthoz az RMDSz színeiben. [Ştefănescu: 474.] – Az elnökség javasolta, hogy az RMDSz rendkívüli kongresszusát ápr. 24–26. között tartsák meg, Brassóban [a tervezett időpontot többször módosították, a végleges dátum (→ 1992.10.25): 1993. jan. 15–17.]. – Az RMDSz levélben jelezte az MVSz-nek, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó csatlakozni a szervezethez. [RMSz, febr. 20.] (→ 1992.03.05, 1992.07.05)

1992. február 29.

Nagyváradon tanácskozott az RMDSZ OE és a KOT. A rendkívüli kongresszus előkészítése érdekében létrehoztak egy-egy program- és alapszabály-módosító bizottságot Béres András, ill. Kolumbán Gábor vezetésével. Kiértékelték a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulóban már nagyjából etnikai harc folyt a tanácsosi helyekért. [Bővebben lásd: RMSz, márc. 5.]

Váratlanul lemondott Simion Pop, budapesti ro. nagykövet. A hivatalos indoklás szerint egészségi okok miatt kérte idő előtti felmentését. Sajtóértesülések szerint az áll a háttérben, hogy a nagykövetet sokat támadták állítólagos magyarbarátságáért. [Népszava, febr. 29.]

Alois Mock osztrák alkancellár és külügymin. befejezte kétnapos ro.-i látogatását.

A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevők 63%-a az ország függetlenségére voksoltak. (A szavazást a szerbek bojkottálták; Szarajevóban utcai zavargások voltak.) (→ 1992.03.27)



lapozás: 1-20 | 21-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998