Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz Memorandum (ET-csatlakozással kapcsolatban)

1993. augusztus 26.

Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)

Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03)

A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.]

Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.]

1993. szeptember 3.

Az ET jogi és emberi jogi biz. párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Ro. ET-be való felvételét illetően. A holland küldött azt javasolta, halasszák el a felvételt, amíg az ország teljesíti a belépés feltételeit. A javaslatot elvetették. [RMSz, szept. 4.] – Másnap a biz. jóváhagyta a felvételi kérelmet. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására. Félévenkénti ellenőrzést ígértek. [RMSz, szept. 7.]

Catherine Lalumière az RMDSz Memorandumáról (→ 1993.08.26) kifejtette, hogy az ET garanciákat kér a ro. kormánytól, de nem ellenzi Ro. felvételét. [RMSz, szept. 4.]

Traian Chebeleu az RMDSz kilépését a CMN-ből (→ 1993.08.31) úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a tanács tovább folytatja a munkát. [MH, szept. 4.]

1993. szeptember 6.

A ro. parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSz Memoranduma kapcsán. Még Corneliu Coposu is elítélően nyilatkozott, mondván: az RMDSz téved, amikor elutasítja Ro. nemzetállam jellegét és előjogokat követel magának. A sajtó is elutasító hangon kommentálta a dokumentumot. [MN, szept. 6.; Népszabadság, szept. 7.]

1993. szeptember 8.

Markó Béla kifejtette: az ET-hez eljuttatott Memorandum semmi újat nem tartalmaz az RMDSz programjához képest; eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarná az ET normái szerint. [TÚSz, szept. 10.]

Az EurId közölte a Nemzetiségi Statútum (86/1945. sz. törvény) szövegét, mely egy 1991-es jogi tankönyv szerint még mindig érvényben van. [EurId, szept. 8.]

1993. szeptember 9.

A képviselőházban megvitatták (és elítélték) az RMDSz ET-nek elküldött Memorandumát (→ 1993.08.26). Takács Csaba kifejtette: még nem volt példa, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. [MH, szept. 10.]

Az RTV-ben – a Memorandum ürügyén – vitát szerveztek a politikai lojalitásról. A vitán az ellenzéki pártokat (köztük az RMDSz-t is) tömörítő CD is támadta a dokumentumot, noha annak tartalmáról idejében tájékoztatták a koalíció tagjait. A cikkíró megjegyezte: újra rá kell döbbenni arra: hiú ábránd, hogy a ro. ellenzékben valaha is partnerre lelhetünk kisebbségi jogainkért folytatott harcunkban. [Szabadság, szept. 9.] (→ 1993.09.13)

Az inflációs ráta 1992-ben 210% volt, 1993-ra 190% várható. Az ország gazdaságának 67%-át állami vállalatok képezték, termelésük 1992-hez képest 9-10%-kal, a GDP 7-8%-kal csökkent. Az IMF-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. [Szabadság, szept. 9.] ● [Ellentmond a korábbi közlés adatainak! Vesd össze: 930819.]

1993 nyarán végzett az első, Mo.-n képesítést szerzett tanító-generáció. Kevesen tértek haza Erdélybe, s azoknak is gondjaik voltak oklevelük elismertetése körül.

1993. szeptember 13.

Annak ellenére, hogy a CD pártjai elítélték az RMDSz Memorandumát (→ 1993.09.09), az ellenzék egységes marad, nem kívánja felbontani a koalíciós egyezséget. Emil Constantinescu véleménye: „Az RMDSz-ről lemondva a CD egymillió szavazatot veszítene, de valószínű, hogy ugyanakkor hárommilliót nyerne. Mégis jobbnak látjuk politikailag megítélni az ügyet és nem önző választási szempont szerint.” [ÚM, szept. 14.]

A parlamentben folyó SRI-vita újabb fejezetében Virgil Măgureanu románellenes nemzetközi összeesküvés fenyegetettségével riogatott. – Nyolc ellenzéki párt nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt a SRI élére. Megengedhetetlen, hogy Măgureanu kinevezését még nem hagyta jóvá a parlament és az igazgató nem tette le az esküt. [MH, szept. 14., szept. 15.]

1993. szeptember 15.

Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.

Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.]

1993. szeptember 18.

Markó Béla elmondta: az RMDSz politikai súlyának növekedését mutatja az EDU-ba történt felvétel. A Memorandummal kapcsolatos pártközi viták nyomán azt javasolta a CD-nek, hogy tárgyalják újra az egyezséget. Kitért a kollektív jogoknak helyet adó Balladur-tervre, mely kétoldalú tárgyalásokat kíván. A Szövetségen belüli nézeteltérésekkel kapcsolatban leszögezte: a viták legyenek közvetlenek, ne a sajtóban üzengessenek egymásnak a felek. Nem ért egyet azokkal, akik szerint az igények kimondása elriasztja a partnereket. Sokkal hasznosabb, ha nyíltan megfogalmazzuk a közösség, a szövetség akaratát. [RMSz, szept. 18.]

1993. szeptember 25.

Borbély Imre összegezte a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nyomán keletkezett vitát és elemezte az RMDSz politikáját. Szerinte a kisebbségi politizálás célja késleltetni az asszimilációt; e vonal méltó képviselője Domokos Géza, aki a politikai tevékenység egyetlen színterévé a parlamentet kívánta tenni. Borbély Imre szerint ez eredménytelen, mert engedményekből soha nem lesz jog. – Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. [RMSz, szept. 25.] ● [Egy nappal előbb Bányai Péter megírta: Borbély Imre (az SzKT alelnöke) Horthy Miklóst tisztességes m. embernek nevezte, aki összetartotta a nemzetet. Bányai úgy érzi: nem maradhat egy szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkodnak. (RMSz, szept. 24.)]

Jeszenszky Géza nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek. Tk. elmondta: nem érti, hogy az RMDSz Memoranduma (→ 1993.08.26) miért váltott ki olyan heves kritikákat. Lehetetlennek érzi, hogy a ro. kormány ki akarja zárni a tárgyalásokból a m. kisebbséget, holott a két ország viszonyának rendezése csak egymás kisebbségeinek konzultálásával képzelhető el. [RMSz, szept. 25.]

1993. szeptember 30.

Az RMDSz után – a hadrévi eseményekre hivatkozva (→ 1993.09.20) – a cigányság képviselői is kiléptek a CMN-ből. [MH, szept. 30.]

Az RMDSz megelégedéssel nyugtázta Ro. felvételét az ET-ba (→ 1993.09.28). A nyilatkozat leszögezte: ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdések rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. A többpontos feltételrendszer nagyjából megegyezik az RMDSz Memorandumának kitételeivel. [MH, szept. 30.]

1994. január 4.

A bukaresti bíróság – jó magaviselete jutalmaképp – szabadlábra helyezte Iulian Vladot, a Securitate volt vezetőjét, akit 12 év börtönre ítéltek. [MN, jan. 5.]

Markó Béla elmondta: a brassói kongresszus fordulatot jelentett a szövetség életében – beindultak az új testületek, átfogóbb és konkrétabb munkára nyílt alkalom. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye az RMDSz Memorandumának (→ 1993.08.26) és kisebbségi törvénytervezetének (→ 1993.11.15) kidolgozása – ez utóbbi azt jelenti, hogy az RMDSz föladta örökös defenzíváját. Úgy vélte: az emberek valóban elfordulnak a politikától, az RMDSz-től, de ne feledjük: 1990 csak a politikáról szólt, most civil szerveződések is támogatják a közéleti kibontakozást. [RMSz, jan. 4.]

1994. február 1.

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]

A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]

Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. április 9.

Az RMDSz Feljegyzésének 6. sz. melléklete (→ 1994.04.07) az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990 decemberében elkészült tervezet tárgyalását az RMEEÁÉ képviselői többször sürgették (→ 1993.04.27, 1993.05.19, 1993.08.26, 1993.09.28), eredménytelenül. Az ET 8. sz. ajánlása felszólítja a ro. kormányt a teljes körű egyházi restitúcióra. [RMSz, ápr. 9.]

Kolozsvárott megalakult a m. könyvkiadók és könyvkereskedők orsz. szövetsége, a Romániai M. Könyves Céh (RMKC). Az elnökség: Király István, H. Szabó Gyula, Bencze Tibor, Dávid Gyula, Tonk István. [RMSz, ápr. 13.] – Ugyanott létrehozták a Romániai M. Lapkiadók Egyesületét (RMLE) is. Az elnökség: Králik Loránd, Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán, Torma Sándor. [RMSz, ápr. 14.]



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998