|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 62 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-62 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz belső választások / előválasztások 1993. április 16.Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.] Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.] A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22) 1994. július 10.Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)1994. október 5.Takács Csaba a felmerült gondokról nyilatkozott: tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Folytatni kell a konzultációt az új m. kormánnyal, ui. nem eléggé tisztázott a támogatások kérdése. [EN, okt. 5.]1995. április 8.Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.] (→ 1995.04.13)Varga Gábor ismertette a Bihar megyei választmány döntését: nem tudják vállalni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokat támogatják. A szórványban a hatalom olyan légkört teremtett, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni; a tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség. [RMSz, ápr. 8.] 1995. május 28.Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. – Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. – Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. – Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (226 szavazat), Kónya-Hamar Sándor (57), Borbély Imre (51). Megválasztották az SzKT 21 tagját. A kongresszus visszavonta Nagy Benedek alsóbb szinten eldöntött kizárását (→ 1995.03.06); büntetésként megfosztották minden tisztségétől (ám ez nem érinti képviselői mandátumát). [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]1995. június 7.Varga Gábor az elmúlt 5 év történéseit elemezte: a kivándorlás következtében leszűkült a közösségi megbízatást tisztességgel elvállalni tudó, önálló gondolkodású értelmiségiek tábora; milyen eredményességgel valósítják meg a háromszintű autonómiát, ha sok helyen a tanácsüléseket sem tudják lebonyolítani. Józan helyzetfelmérésre van szükség és nem hőzöngésre. „Gazdasági megerősödésről beszélünk, s közben – a Székelyföldet leszámítva – szinte teljesen kimaradunk a privatizációból.” Nem életképtelen kezdeményezéseket (belső választás) kellene szorgalmazni, hanem működőképes intézményrendszereket fölállítani. Az autonómiáról nem értekezni kell, hanem meg kell valósítani: lépésről lépésre – nem megalkudva, hanem elfogadva az ésszerű kompromisszumokat. [EN, jún. 7.]Roland Vasilievici (→ 1995.04.22) a Timişoara c. lapban folytatásokban ismertette Ceauşescu kisebbségfelszámoló programját. 1970 után 12 ilyen program született a Securitate keretein belül. 1976-ban készült el a Tiszta Ro. program, amely célul tűzte ki, hogy a veszélyforrásnak vélt 5 nemzetiség (m., német, cigány, zsidó, török) 20 év leforgása alatt hagyja el az országot, vagy olvadjon be. A programot éves bontásban készítették el és évenként elemezték a végrehajtást. Minden téren (a mezőgazdaságtól az igazságszolgáltatásig) nyomást kellett gyakorolni a kisebbségekre, oly módon, hogy ők maguk kérjék a kitelepedést az országból. A németek kivándorlását éves kontingensekben határozták meg: a nagy tömegű kivándorlást nem tudták volna időben pótolni. Egy-egy kitelepült család helyére azonnal ro. családot telepítettek, akik letelepedési segélyt és munkahelyet kaptak. A nyomásgyakorlás olyan szinteket is elért, mint a földművelésügy (előbb a ro. vidékek mezőgazdaságát támogatták, s csak másodsorban a m., szász vidékeket) vagy a vallásügy (nem támogatták a templomok restaurálását). Vasilievici azért szánta el magát a terv feltárására, mert meglátása szerint a folyamat nem állt meg. Már többször megfenyegették, az Amnesty International viszont a védelmébe vette. [EN, jún. 7.] 1996. március 10.Az SzKT csíkszeredai ülésén elfogadták a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de az időpontról nem határoztak. Az ülésen Tőkés–Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy „ki akarja őt szorítani” az RMDSz életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy csak egy, meghatározott irányzatot támogat és gyakran nem egyezteti a lépéseit. [Szabadság, márc. 11., márc. 12.]1996. szeptember 6.A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)1997. szeptember 20.Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.] Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.] 1997. október 4.Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.] 1997. október 15.Borbély Zsolt Attila felidézte a kongresszuson (→ 1997.10.04) történteket: azt javasolta a kongresszusnak, hogy ne fogadják el Markó Béla jelentését, mert az RMDSz vezetése folyamatosan elszabotálja a központi célkitűzésként szereplő belső választások megtartását és a Székelyföld területi autonómiáját. [RMSz, okt. 15.]1998. november 13.Takács Csaba összehívta a TEKT ülését, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a dec. SzKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. (1997-ben, a dévai SzKT-ra is javasolták a belső választások kiírását, ezt azonban akkor elvetették.) [Szabadság, nov. 14.]1999. február 27.Sabin Ghermant – a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján – a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]Az SzKT munkálatai előtt Kónya-Hamar Sándor elmondta: az alsócsernátoni dokumentumok mindmáig az SzKT asztalán hevernek; a belső választások kérdésköre még nem tisztázott: jobb lenne, ha nemcsak a szigorúan vett RMDSz-tagok, hanem az egész erdélyi magyarság szavazhatna. [Szabadság, febr. 27.] 1999. március 6.Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.] Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.] Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.] 1999. április 26.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]1999. augusztus 19.Az RMDSz ÖT elnöksége Szovátán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSz kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet szeptemberben terjesztenek az SzKT elé. A kompakt m. közösségekben (pl. Székelyföld) előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. [Szabadság, aug. 19.]Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.] Budapesten Orbán Viktor nyitotta meg a HTMH új székházát. Ünnepi beszédében a kormányfő hangsúlyozta: „Mo. polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet.” [RMSz, aug. 21.] – A m. kormány fontos feladatának tekinti a SIRF támogatását, melyet a PKE-re is kiterjesztenek majd. [Szabadság, aug. 23.] 1999. szeptember 3.Folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, számuk elérte az 5,91 milliót, szemben a 4,76 millió fizetett alkalmazottal. [SzFÚ, szept. 3.]A Műv. Min. határozata értelmében közel száz kulturális intézményt utaltak át a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Kelemen Hunor kérésére a KÁMSz és a KÁMO megmaradt a Min. felügyelete alatt és finanszírozásában. [Szabadság, szept. 3.] A TEKT kolozsvári ülésén a nov. 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. A felszólalók nehezményezték, hogy a szövetségnek nincs napra kész tagsági nyilvántartása. Kónya-Hamar Sándor nem értett egyet az elektoros választással, mert ez a választójog megsértését jelenti. [Szabadság, szept. 4.] – Kincses Előd azt javasolta, hogy az SzKT megválasztását kössék össze az önkormányzati előválasztással. [RMSz, szept. 6.] 1999. szeptember 18.A m. főkonzulátus kolozsvári épületére 16-án este táblát helyeztek el „Itt található a m. kémfészek” felirattal. A durva provokáció hátterében Gh. Funar állt. Takács Csaba telefonon hívta föl a belügyminisztert és jelezte a diplomáciai konfliktus lehetőségét. Buchwald Péter alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte föl az intézkedésre. Reggelre eltűnt a tábla. [RMSz, szept. 18.]A marosvásárhelyi SzKT-n elhalasztották a belső választás megtartását: azokat 2000-ben kell majd megtartani, a helyhatósági választások előtt. A területi szervezetek saját hatáskörben döntenek a nyílt vagy elektoros választás mellett. – Katona Ádám amellett kardoskodott, hogy az SzKT tűzze napirendre a Csapó I. József által összeállított erdélyi autonómia statútum-tervezetét. [RMSz, szept. 20.] A 105. sz. kormányrendelet kiegészíti és módosítja a háborús kárpótlás korábbi (118/1990. sz.) törvényét. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek, akik a 2. vh. idején etnikai vagy faji okokból üldöztek vagy deportáltak. Kerekes Károly emlékezetetett arra, hogy 1944. aug. 23. után ezrével hurcolták a magyar embereket különféle internáló táborokba (pl. Földvárra); minél több személyes vallomásra és dokumentumra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt m. emberek kárpótlásának ügyét. [Szabadság, szept. 18.] Szatmárnémetiben mintegy 200 résztvevővel tartották meg az RMKT vándorgyűlését. [SzFÚ, szept. 20.] A 2800 lélekszámú róm. kat. közösség számára igazi ünnep volt Kaplony új templomának fölszentelése. Az alapkőletétel 1997 májusában volt, az elkészült épületet Reizer Pál püspök szentelte föl. A helyiek bíznak abban, hogy a gyarapodó Kaplony nem jut a környékbeli m. falvak sorsára, ahol megcsappant az életkedv, nagy az el- és az ellenkező irányú bevándorlás. [RMSz, szept. 19.] 1999. december 4.Marosvásárhelyen, az SzKT–SzET együttes ülésén nyilatkozatot adtak ki az 1989-es forradalom 10. évfordulóján. Kegyelettel emlékeztek meg a mártírokról, akik életükkel fizettek a szabadságért. Tőkés László következetes szembeszállása a diktatúrát fenntartó elnyomó gépezettel szikrája volt az általános elégedetlenség forradalmi mozgalommá válásának. – Új rendszert dolgoztak ki az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának kinevezésére. Eddig az RMDSz ÜE jelölte ki a szaktestületek tagságát, mostantól a SzET szakbizottságai teszik ezt. – Az RMKdM állásfoglalás-tervezete felszólította Tőkés Lászlót, hogy vonja vissza nyilatkozatát (→ 1999.11.02), amelyben az RMDSz-t komm. típusú pártnak minősítette, vagy fontolja meg, hogy tagja akar-e még maradni e ’párt’ vezetőségének. Az SzKT, az 1989-es események évfordulójához méltatlannak tartotta az állásfoglalást és levették a napirendről. [Szabadság, dec. 6.] – Elemző összefoglalójában Markó Béla az elmúlt 10 esztendő legfontosabb pol. értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSz megmaradt egységes szervezetnek. – Az SzKT arról döntött, hogy az országos parlamenti és önkormányzati voksolások előtt előválasztásokon méretkezzenek meg a jelöltek; a sokszor ellentmondó javaslatok láttán, a testület úgy döntött, hogy az előválasztások milyenségét (elektoros vagy urnás) és megszervezését a helyi szervezetek hatáskörébe utalja. – Takács Csaba kifejtette, hogy anyagi okokból nem lehet belső választásokat tartani. – A MIT képviselője elégedetlenségét fejezte ki az RMDSz ifj. politikája ellen. [BN, dec. 6.; SzFÚ, dec. 6.; Népújság, dec. 7.]2000. január 6.Szabó Tibor (HTMH) elmondta: továbbra is biztosítják a MÁÉRT működési feltételeit, valamint a szakértői bizottságok érdemi munkáját. Elkezdődött a h. t. m. jogállását szabályozó törvény előkészítése. [RMSz, jan. 6.]Takács Csaba elmondta: az SzKT legközelebbi ülésének egyetlen napirendi pontja: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Ez ügyben az ÜE átfogó dokumentációt küld a program- és szabályzat-felügyelő bizottsághoz. [Szabadság, jan. 6.] Az IKA erdélyi alkuratóriumának kolozsvári ülésén megvitatták a SzET által tett javaslatokat (→ 1999.12.04) az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. [Szabadság, jan. 7.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
