Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDE (Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete)

1991. május 16.

Megalakult a Nagy-Románia Párt (Partidul România Mare = PRM). A párt célja, hogy a „románok otthon érezzék magukat hazájukban, s nem akarják, hogy továbbra is megalázzák őket az idegenek”. A párt célul tűzte ki, hogy visszaverje az ország szétdarabolására szövetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, máj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akárcsak a PUNR, olyan párt, amelynek nincs ideológiája. Programja a nacionalista uszítás. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbe kapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenréteg tagjai. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes a FSN, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. Írja az EN, 1996. márc. 6.]

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.]

1991. október 5.

Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]

Nagy Károly, az RMDE Kezdeményező Biz. szóvivője levélben kérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy tolmácsolja követeléseiket a kormánynak: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a munkanélküliek számát; a munkanélküli segély összege ne legyen kisebb a minimálbérnél, s folyósítsák legalább 12 hónapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15)

1991. november 15.

Nicolae Spiroiu, védelmi min. fogadta az RMDSz küldöttségét (Domokos Géza, Borbély László, Tokay György), amely kifogásolta a m. vidékeken tartott hadgyakorlatokat és a Pro Patria tévéműsor magyarellenességét. A miniszter ígéretet tett a helyzet normalizálására. [BL, nov. 15.]

Eckstein-Kovács Péter válaszolt az RMDE levelére (→ 1991.10.05), melyben közölte, hogy a kormány már letett egy törvénytervezetet, amely a dolgozók életszínvonalának emelését célozza.

1993. április 24.

A budapesti Munkásakadémia Alapítvány konferenciájára meghívták az RMDE képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSz egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly szóvivő (Nagy István munkásíró fia) elmondta, hogy az RMDSz lojális ellenzékét alkotják, szocdem platformmá kívánnak válni. [MH, ápr. 26.] (→ 1993.06.17)

1993. május 26.

Romulus Pop, oktatási államtitkár körlevélben értesítette a megyei tanfelügyelőségeket, hogy vezető beosztású tanügyi káderek csak a minisztérium engedélyével utazhatnak külföldre. A hivatkozási alap egy 1969-es törvény volt. Az intézkedés ellentmond az alkotmánynak, mely szavatolja a mozgásszabadságot. [Népújság, máj. 26.] (→ 1993.06.11)

Lemondott tisztségéről Király Károly, az RMDSz háromszéki elnöke. A prefektus-ügy kapcsán kiéleződött ellentétek vezettek szakításhoz (→ 1993.04.30). Király szerint az RMDSz politikáját a lemondás és a túlzott kompromisszumkészség jellemzi. [PH, máj. 26., jún. 19.] (→ 1993.06.23)

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDE tanácsa. Az egyesület megkapta a jogi személyi státust és fölvették az RMDSz tagszervezetei közé. Az új elnökség: Becze Géza (eln.); Nagy Károly (aleln., szóvivő). Az elnökség tagjai: Bitay Ödön, György Ilona. Tb. eln.: Dáné Tibor. [Szabadság, máj. 26.]

Illyefalván befejeződött a RMPR 2. találkozója. [RMSz, máj. 28.]

Nicu Ceauşescu, akit az 1989 decemberi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, szabadon bocsátását (→ 1992.11.24) követően régi életmódját folytatja. [Népszava, máj. 27.]

1993. június 22.

Közzétették a szocdem-újbaloldali platform (→ 1993.06.17) programját. Szoros együttműködésre törekednek az RMDE-vel. Egyetértenek az RMDSz-szel; a vegyes tulajdonú szociális piacgazdaság hívei. [RMSz, jún. 22.]

1993. december 31.

Kolozsvárott megalakult a Szociáldemokrata Újbaloldali Tömörülés (SzÚT); eln.: Dáné Tibor, aleln.: Bitay Ödön, titkár: Nagy Károly. A vegyes tulajdonra épülő szociális piacgazdaság hívei. Az RMDE politikai elképzeléseit támogatják az RMDSz-ben. [Népszabadság, dec. 31.] (→ 1993.06.17, 1994.10.25, 1994.11.17)

1995. október 5.

Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]

Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07)

Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.]

Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.]

Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30)

1996. május 9.

Az RMDSz ÜE elfogadta a m. nemzeti közösség autonóm jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a m. nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. A törvénytervezet Csapó I. József munkáját vette alapul, melyet egy szakértő csoport véglegesített és a parlamenti frakció jogászai véleményezték. Az elnökség javasolta, hogy amennyiben a tervezetek megszerzik az SzKT jóváhagyását is, akkor a parlamenti frakció terjessze a törvényhozás elé azokat. [Táj., máj. 13.]

Az RMDE Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését. Az RMDE az RMDSz társszervezete, de támogatást eddig csak a szocdem platformtól kaptak. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi munkások kisebb számban voltak jelen, mint korábban. Az egyesület keveset teljesített vállalt feladataiból. Javasolták, hogy az RMDSz ÜE hozzon létre munkaügyi főosztályt. [Szabadság, máj. 9.]

1996. szeptember 19.

A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)

Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.]

1998. május 27.

Radu Vasile szerint amikor a Horn-kormány előtt a m. kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Reméli, hogy a m. pártok fölismerik: a két ország közötti viszony megromlása egyik országnak sem érdeke. [Szabadság, máj. 27.]

Az RMDE 4. közgyűlése sajnálattal állapította meg, hogy nem sikerült az RMDSz figyelmét ráirányítani a kisjövedelműek és munkanélküliek gondjaira és nem sikerült munkaügyi és szociális főosztályt alakítani a Szövetség keretében. A kiadott közlemény szerint az RMDE az RMDSz lojális ellenzékeként kíván működni. [RMSz, máj. 27.]

2000. május 21.

A Varadinum zárónapján a róm. kat. bazilika kertjében fölszentelték Szent László restaurált kőszobrát. A barokk korból, 1738-ból fennmaradt szobor évtizedekig a régi múzeum kertjének földjében várta a jobb időket, 1999-ben ásták ki, Jakobovits Miklós irányításával. A szobrot Kőrösi Antal restaurátor állította helyre. [BN, máj. 22.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az RMDE. Jó a kapcsolatuk az RMDSz Szocdem Platformjával. Az egyesületnek nincs tömegbázisa, sem anyagi alapja, ezért tevékenységüknek alig van látszatja. Újraválasztották az elnököt, Miklós György kutató-geológust. [Szabadság, máj. 22.]

Szatmárnémetiben, halálának 5. évfordulóján, Páskándi Géza drámaíróra emlékeztek. [SzFÚ, máj. 22.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) élesen bírálta az RMDSz „álegységre vonatkozó, megfélemlítő” politikáját. Állítása szerint 18 megyében 22 ezer tagjuk van. – A PUNR sajtótájékoztatóján elmondták, hogy együttműködésről tárgyalnak az RMSzdP-vel. [Krónika, máj. 22.]

Budapesten megnyílt a Magyarok 5. Világkongresszusa. Az MVSz akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás – mondta Csoóri Sándor. Az MVSz legfőbb megvalósításai között emlegette a Duna Tévé létrehozásának szorgalmazását és támogatását. [RMSz, máj. 22.]

2000. október 27.

Az RMDE nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy az RMDSz nem feledkezhet meg az elszegényedett magyarság érdekeiről sem; a szövetségnek szemléletváltásra van szüksége a gazdaságpolitikai és szociális irányvonal tekintetében. [Szabadság, okt. 27.]

2003. március 12.

Az RMDE megosztási kísérletnek tartja a Márciusi Fórumot, ezért nem támogatja azt – hangzik az elnökség állásfoglalása. [Szabadság, márc. 12.]

Meggyilkolták Zoran Djindjics szerb kormányfőt. [Krónika, márc. 13.]

2004. április 17.

Az RMDSz konzultáció-sorozatának keretében (→ 2004.03.26) a szövetség vezetői az EMKE, az RMDE és a MIT vezetőivel találkoztak. Az EMKE vezetői azt javasolták, hogy az RMDSz találjon minél átfogóbb támogatási rendszert a civil szervezetek számára, amely biztosítaná működésüket. [Szabadság, ápr. 17.]

Hosszú idő kell ahhoz, hogy elfogadják kéréseinket – hangsúlyozta Markó Attila. A kétnyelvű feliratok megjelenésekor a többségi sajtó hazaárulással vádolta a kormányt, ma már nem kelt indulatokat a látvány (kivételek természetesen vannak, de ezúttal nem érdemelnek tiszteletet); Ion Caramitru évekkel ezelőtt a nagyváradi püspöki palota visszaadásáról azt mondta: „csak a holttestemen át…” – ma a Körösvidéki Múzeum elismeri a restitúció jogosságát; a Szabadság-szobor újbóli felállítása 15 éve van terítéken, most egy hét választ el az eseménytől. [RMSz, ápr. 17.]

Halász Ferenc nyitotta meg Temesvárott a Bánsági M. Napok 9. rendezvénysorozatát. [NyJ, ápr. 17.]



lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998