Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: PSE (Petőfi–Schiller egyetem)

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1998. október 7.

Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]

Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]

Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]

Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]

1998. október 9.

Max van der Stoel üdvözölte a ro. kormány erőfeszítéseit, hogy megoldást keres az egyetem ügyére, hasonlóképpen az RMDSz döntését is, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban. [Táj., okt. 8.]

Tőkés László levele bírálja az egyetem ügyében hozott vezetőségi döntést [nota bene: a döntést az SzKT hozta, demokratikus szavazással – K. P.], véleménye szerint: „távlatilag csak akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk”. [BL, okt. 9.] – Halász Anna ellenvéleménye: „Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak.” [RMSz, okt. 9.]

A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előirányozza az állam által jogcímmel vagy anélkül államosított ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak; ha nem lehetséges a visszaszolgáltatás, az állam kártérítést fizet az érintetteknek. [Sajtóf., okt. 9.]

1997-ben újra megnyitották az Aurel Agache-ügy (→ 1991.04.04, 1991.11.26, 1993.03.18) dossziéját, kérve, hogy a népnyomorító rendőr meglincselését minősítsék különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek. [BL, okt. 9.] – Frunda György elmondta: a bíróság nem vette figyelembe a FSN 1990 januárjában kiadott amnesztia-rendeletét. [BL, okt. 16.]

1998. október 13.

A Bolyai Társaság üdvözli a PSE ügyében hozott határozatot, viszont aggodalommal állapította meg, hogy a határozat szövege nem rendelkezik a végrehajtás módozatairól. A társaság úgy véli, a határozat végrehajtása nem lehetséges az oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalása és a tanügyi törvény előírásainak módosítása nélkül. [RMSz, okt. 13.]

1998. október 14.

A parlament megszavazta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) azon döntését, melynek értelmében „sürgős és előre nem látható esetekben” a NATO használhatja Ro. légterét egy esetleges koszovói beavatkozás esetén. [Szabadság, okt. 15.]

Borbély László számolt be az általa államtitkárként végzett munkáról. [RMSz, okt. 14.]

A CE Szövetség (Christian Endeavour; Krisztusért és Egyházáért Szöv., jogi személy az Országos Ref. Belmisszói Szöv. keretében) négy tagja fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés püspök ellen a Ref. Egyház Zsinatánál. A vádemelők kérik annak megállapítását, hogy Tőkés László nem felel meg a püspöki tisztség betöltésére. Az 53 oldalas panaszirathoz 40 lapnyi melléklet kapcsolódik. [PK, okt. 14.]

1998. október 15.

Kötő József elmondta: a kormány ülésén kinevezték a PSE alapításával kacsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait. [Szabadság, okt. 16.]

Az Okt. Min. két vezérigazgatója (Mihai Korka és Constantin Brătianu) úgy vélekedett, hogy a PSE fölállításáról szóló kormányhatározatot nem lehet végrehajtani eredeti formájában. Szerintük az oktatás nyelvéről csak az egyetem vezetősége dönthet; a kitűzött határidőkért a Min. nem vállalhat felelősséget. [BN, okt. 15.]

Tőkés László, az alsócsernátoni fórum (→ 1998.09.12) folytatásaként, Érmihályfalvára tervezi a Partiumi Fórumot, okt. 24-re. A meghívó az RMDSz megújulását, valamint együttgondolkodást és önszerveződést hangoztat. [Népújság, okt. 15.] (→ 1998.10.24)

1998. október 17.

„A m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, ez pár száz évig így marad, erre kell számítani, s emiatt összmagyar stratégia kialakítására van szükség” – mondta Németh Zsolt, külügyi államtitkár. Ez azt jelenti, hogy a m.–m. párbeszéd számára kiszámítható, rendszeres és emberi kapcsolatokon alapuló rendszert kell kialakítani. [Szabadság, okt. 17.]

Ion Iliescunak szándékában áll jogi úton megtámadni a PSE létrehozására vonatkozó rendeletet. [Szabadság, okt. 17.]

Kolozsváron ünnepségen emlékeztek meg a hajdani Művészeti Főiskola 1948-as alapításáról. [Szabadság, okt. 20.]

1998. október 21.

A képviselőházi szakbizottság a vallásoktatás szabályozását tárgyalta a történelmi egyházak vezetőinek jelenlétében. (Erről Jakubinyi György azt mondta: azért volt szükség az egyházi képviselők jelenlétére, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek.) A képviselők elutasították azt, hogy az egyházi iskolák állami támogatásban részesüljenek; a bizottság végül megszavazta: az egyházi iskolák csak magániskolaként működhetnek. Anghel Stanciu, a biz. eln. megszavaztatta azt az indítványt is, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. [BL, okt. 30.]

A Romániai Rektorok Orsz. Tanácsa Galacon arról döntött, hogy alkotmányossági óvást nyújtanak be a PSE ellen. [Szabadság, okt. 21.] (→ 1998.11.03)

1998. október 24.

Mivel az oktatási szakbizottság döntése szerint (→ 1998.10.21) a multikulturális egyetem oktatási nyelve a ro., a PSE alapítására vonatkozó kormányhatározat okafogyottá válik. [Szabadság, okt. 24.]

Gabriel Andreescu szerint az országban jóval nagyobb szerepe van a sajtónak a kelleténél; egy társadalom nem akkor működőképes, ha erős a média, hanem ha egyensúlyban vannak a hatalmi ágak. [Szabadság, okt. 24.]

Andrei Marga szerint a multikulturalitás fogalmán a többség és a nemzeti kisebbségek nyelvén történő felvételi vizsgákat és az e nyelveken folyó oktatást kell érteni, továbbá olyan programokat, amelyek lehetővé teszik az etnikai kisebbségek kultúrájának megismerését és a kisebbségek önazonosságának megőrzését, különböző tantárgyaknak és nyelveknek az egybekapcsolódását, választás szerint. [Szabadság, okt. 24.; Sajtóf., okt. 26.]

Érmihályfalván, mintegy 250 résztvevővel, megrendezték a Partiumi Fórumot. Varga Gábor Bihar megyei elnök hangsúlyozta: becsületbeli ügynek tekintette a találkozón való részvételt; fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül. A Fórum nyilatkozata tk. megállapította, hogy a „kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn”; sürgették a belső választások megrendezését és a közélet erkölcsi megtisztulását, a m. nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igénylését. [RMSz, okt. 27.] – Tőkés László szerint a Fórum egyik célja: „az RMDSz önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani (…) az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét”. [Szabadság, okt. 27.]

Az RT nevében Toró T. Tibor intézett nyílt levelet Markó Bélához, melyben visszatért az RT tanácskozásán (→ 1998.10.11) megfogalmazott szempontokhoz: „az Ön köré tömörülő szűk csoport által gyakorlatba ültetett politika végzetesen távolodik a szövetség programjától, alapvető célkitűzéseitől, és egyre kevésbé szolgálja az erdélyi m. közösség hosszú távú érdekeit”; szövetségünk titokban – Tokay György személye révén – szekértolójává vált a senki által nem kívánt kreatúrának, a PSE-nek. [Szabadság, okt. 24.]

1998. november 3.

Ion Diaconescu kijelentette: ha az RMDSz kilépne a koalícióból, hátrányosabb lenne az ország megítélése; a PSE létesítése egy kompromisszum eredménye, amelyet szerinte el lehet fogadni. Diaconescu nem tulajdonított túl nagy fontosságot a „37 ro. egyetem mellett” esetlegesen működő egy-két magyar egyetemnek. [Szabadság, nov. 3.]

A m. egyetemi oktatók testülete sajnálattal értesült az országos rektori értekezlet határozatáról (→ 1998.10.21); felhívták a nemzetközi akadémiai fórumok és intézmények figyelmét a romániai m. felsőoktatás válságos helyzetére. [Szabadság, nov. 3.]

1998. november 7.

Szilágyi Pál, a BBTE rektorhelyettese irodájába invitálta a PSE létrehozásra felállított bizottság tagjait, de Mircea Muthu rektor parancsára a portás nem engedte be őket az épületbe. [Szabadság, nov. 9.] – M. Muthu utólag sajnálatát fejezte ki a történtekért, kommunikációs zavarokra hárítva a felelősséget. [Szabadság, nov. 11.]

1998. november 16.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, az RNDF új elnöke szerint a PSE létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé, igényeiket kielégíti a jelenlegi felsőoktatási hálózat. [Szabadság, nov. 16.] (→ 1999.01.08)

Az MVSz főtitkári tisztségébe Chikán Bálintot választották meg. Az elnöki kollégium négy tagja (Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula) a 41 pályázó közül kizsűrizte Bakos Istvánt, az eddigi főtitkárt, aki 4 évet szolgált ezen a poszton. [MTI]

1998. november 23.

Ismét ülésezett a PSE szerkezetét kidolgozó bizottság, melyen részt vettek a német kisebbség részéről újonnan kinevezett egyetemi tanárok is: Karl Singer, Hans Klein és Klaus Fabritius. Bár a kormányfő nem fogadta el a biz. ro. tagjainak lemondását (→ 1998.11.11), azok mégsem jöttek el. A biz. német tagjai sokra értékelték a PSE ötletét és azt mondták: az eddigi elutasító megnyilatkozásokat magánvéleménynek kell tekinteni. [Szabadság, nov. 23.]

1998. november 30.

A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]

Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.]

1998. december 11.

A bukaresti ítélőtábla helyt adott a PUNR óvásánák és megsemmisítette a PSE m.–német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Az érvelés szerint az egyetem létesítése ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. [Szabadság, dec. 11.; RMSz, dec. 12.]

A szenátus mentelmi és jogi bizottsága – formai és eljárási okokra hivatkozva – elutasította azt, hogy érdemben tárgyaljon C. V. Tudor szenátor mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az RMDSz százával tett feljelentést Tudor ellen magyarellenes kirohanásai és faji uszítás miatt, de ezeknek egyszer sem volt parlamenti vagy bírósági következménye. [Szabadság, dec. 11.]

1998. december 12.

Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]

Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]

A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.]

1998. december 15.

Ion Diaconescu nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen az ítélőtáblánál a PSE ügyében. Kijelentette: kezdettől fogva ellenezte az egyetem létesítését és a kormánybiz. létrehozását, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. [Szabadság, dec. 15.]

1998. december 17.

A temesvári forradalom évfordulóján Emil Constantinescu megígérte, mindent megtesz az igazságtétel érdekében. [RMSz, dec. 19.]

A kabinet fellebbezett a PSE-döntés ügyében (→ 1998.12.11). A kormányülésen arról is döntöttek, hogy elutasítják az RMDSz törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna a házasságkötési szertartás anyanyelvű lebonyolítását. [RMSz, dec. 19.]

Az SzKT létrehozza az RMDSz Átvilágító Bizottságát, melynek működéséhez az ÜE biztosít hátteret. A háromtagú bizottság – miután elfogadja a működési szabályzatot – megvizsgálja a tisztségviselők kapcsolatát a volt komm. titkosszolgálattal. A biz. az átvilágítási törvény jóváhagyása után kezdi meg működését. [RMSz, dec. 17.]

1998. december 22.

Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]

Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.]

A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.]



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998