Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: MCsSz (Moldvai Csángómagyarok Szövetsége)

1995. március 25.

A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]

Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.]

1995. augusztus 13.

Gyimesközéplokon tartották az MCsSz beszámoló és tisztújító közgyűlését. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották. [Táj., aug. 14.]

A Ro. Ortodox Egyház – amely az ország lakosságának 87%-át egyesíti – egyre növeli befolyását; 1989 óta 382 új templom építését kezdték meg. 8000 plébániájuk van, 8000 pappal, emellett 367 kolostorukban 5200 szerzetes és apáca él. Az ország kisebbségi felekezetei 1994-ben amiatt tiltakoztak, hogy az ortodoxok meg akarták szerezni a „nemzeti egyház” státust. [Reformátusok Lapja, aug. 13.]

1997. február 24.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A sajtótájékoztatón elmondta, hogy a ro. külügymin. olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést. Adrian Severin elégedetten nyugtázta, hogy a ro.–m. partnerség minden szinten fejlődik és minden m. politikai erő támogatását élvezi. [RMSz, febr. 26.]

Az MCsSz Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését. Ügyvezetőként Csicsó Antal vezeti a szövetséget, ui. Erőss Péter – családi okokra hivatkozva – lemondott az elnöki székről. Művelődési felelős Nyisztor Ilona, tanügyi megbízott a pusztinai Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét és ideiglenesen Gyimesbükkbe teszi át. [Háromszék, febr. 24.]

1998. január 26.

Emil Constantinescu a m. miniszterelnöknek megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Ro.-ban a m. ny. tanulás lehetősége. Az elnök szerint a kormánykoalíciós válság nem lesz hatással az európai integrációra és a ro.–m. kapcsolatokra. [Szabadság, jan. 27.]

Radu Berceanu, a PD alelnöke bejelentette, hogy a PD miniszterei 28-án benyújtják lemondásukat. [BN, jan. 27.]

Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz; fölavatták a szövetség irodáját. Csicsó Antal elnök elmondta: 1997-ben a szervezet a csángóság legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni – a munkanélküliség leküzdésére, az anyanyelvű oktatásra és m. misék tartására keresték a megoldást. [Táj., jan. 26.]

A kormány a földvisszaigénylés határidejét ápr. 3-ig meghosszabbította, ui. lassan halad a szükséges iratok beszerzése. [Szabadság, jan. 27.]

1998. augusztus 19.

Duma András, az MCsSz klézsei szervezetének elnöke elmondta: a lakosság egy részében él a csángó tudat és őrzik hagyományaikat. A faluban mindenki beszél magyarul, de csak 11 szülő kérte az anyanyelvű oktatást. Ezeket a hatósági emberek aláírásuk visszavonására próbálták rávenni. Kötő József államtitkár megígérte: szeptembertől lesz m. osztály a faluban. [GyK, aug. 19.]

1998. december 16.

Az SzKT dec. 12-i ülésén felszólalt Csicsó Antal (MCsSz) is, aki azt kérte, hogy ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSz fórumain, mert meg kellene állítani a csángók asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer csángó él Moldvában, de csak 2%-uk [!] tud elolvasni egy m. ny. szöveget. Beder Tibort is a pusztulás gondjai emésztik: irányított földvásárlással románok telepednek az elnéptelenedő székely falvakba. [RMSz, dec. 16.]

1999. február 7.

Kötő József jelen volt az MCsSz Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Kötő elmondta: miniszteri rendelet intézkedett a csángók anyanyelvű oktatásáról, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is el kellett fogadnia. Az államtitkár a m. ny. oktatás további ellenőrzését ígérte. [RMSz, febr. 10.]

1999. július 27.

Csicsó Antal (MCsSz) elmondta: a jászvásári érsekség mintegy negyedmillió katolikust tart nyilván, noha a katolikusok száma ennél nagyobb. Ezek közül 200-220 ezer m. eredetű, de a 3-4 csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli; ebből mindössze 30 ezer ragaszkodik az anyanyelvéhez. A szövetség azért harcol, hogy Klézsén – ahol 5500 ember él – és további néhány ’hűséges’ faluban legyen anyanyelvű oktatás. A központi utasítás és a m. oktatási államtitkárok közbenjárása ellenére még mindig nincs m. oktatás a csángó falvakban. [Szabadság, júl. 27.]

1999. augusztus 31.

Bár 25 településen vannak tagjai az MCsSz-nek, alig 6 faluból érkeztek küldöttek a Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre. Csicsó Antal az érdektelenség okairól és a csángókat szorongató gondokról nyilatkozott a riporternek. [Háromszék, aug. 31.]

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére fel a figyelmet Guzs Ferenc. Egészséges közösségi érzület támogatta a hajdani Hangya eszmerendszerét, amit ma is meg kellene honosítani. [Erdélyi Gazda, aug.]

1999. december 6.

Meghatározatlan ideig tartó vasutas-sztrájk kezdődött, melynek első két órájában teljesen leállt a vasúti közlekedés. Az alkalmazottak 70%-os fizetésemelést és 1,5 millió lejes (82 $) karácsonyi prémiumot követelnek, a minisztérium képviselői csak 20%-ost béremelést tartanak elfogadhatónak. [Szabadság, dec. 7.]

Az RMKdM közleményben hangoztatta: elfogadja az SzKT–SzET döntését, hogy a forradalom évfordulója nem alkalmas pillanat polémiát folytani a tb. elnökkel, de „meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a téma naprirendről való levétele után Tőkés László folytatta tb. elnökhöz méltatlan vádaskodásait. Az RMKdM határozottan visszautasítja azt, hogy Tőkés László megkérdőjelezte Varga Lászlónak, az RMKdM köztiszteletben álló vezetőjének kommunistaellenes múltját”, holott Varga László tiszteletest 1958-ban életfogytiglani börtönre ítélték; ezért „felhívjuk a püspök úr figyelmét arra, hogy a temesvári népfelkelésben betöltött szerepe nem hatalmazza fel sem arra, hogy volt pol. foglyok tevékenységét minősítse, sem arra, hogy az RMDSz egészét rágalmazza.” [RMSz, dec. 6.]

Jean-Claude Perriset Bákóba látogatott és a helyi esperességen találkozott az MCsSz vezetőivel és a csángó falvak küldöttségével. A megbeszélésen Perriset fölajánlotta, hogy közvetít a csángók és a jászvásári püspökség közötti konfliktusban. [Háromszék, dec. 7.]

2000. április 19.

Nagyváradon a kisebbségi oktatáspolitikáról tanácskoztak. Az erdélyi közvéleményben az egyetem kérdésében két álláspont ütközik: az első egyedüli járható útnak a BTE restaurációját tekinti, a második szerint élni kell minden lehetőséggel, amely az anyanyelvű oktatás bővítését segíti. [RMSz, ápr. 19.]

Az MCsSz tevékenységéről, a csángók jogainak elismeréséért folytatott harc stációiról hosszú riportban számolt be Erdély közéleti napilapja. [Krónika, ápr. 19.]

Székelyudvarhely lakosainak életéről készített felmérést Dénes Attila szociológus. A lakosság 52%-ának keresete a szinten maradáshoz elég, 10% segélyre szorul, 14%-nak nincsenek megélhetési gondjai, 1,1%-nak mindenre telik. [HN, ápr. 19.]

2000. június 21.

Marosvásárhelyen, ismeretlen tettesek fölgyújtották a Várkapu közelében álló, leleplezésre előkészített Borsos Tamás-szobron lévő leplet, de másnap sikerült megtisztítani a talapzatot és a szobrot, így – a tervezett program szerint – 23-án átadhatták azt a város polgárainak. Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a vandál cselekedet ellen. [Táj., jún. 21.] (→ 2000.07.03)

A SRI levéltárának igazgatója bevallotta, hogy 1989 decemberében mintegy 100 ezer szekus-dosszié tűnt el a Securitate irattárából. [RMSz, jún. 21.]

Bukarestbe érkezett az ET konzultációs bizottságának küldöttsége Alan Phillips alelnök vezetésével, hogy a kisebbség jogairól szóló keretegyezményben foglalt követelmények ro. részről történő teljesítéséről tájékozódjanak. A küldöttség tagjai tk. kisebbségügyi hivatal, a kisebbségi tanács és az MCsSz képviselőivel találkoztak. [Szabadság, jún. 21.] (→ 2000.06.23)

2000. július 19.

A kormány által előkészített koncepció megfelelő jogalap a státustörvény körüli további viták számára – jelentette ki Csapody Miklós. – A legvitatottabb kérdés, hogy „ki a magyar?”, s hogy ezt ki dönti el. [BN, júl. 19.] (→ 2000.04.27)

Az MCsSz rendkívüli vezetőtanácsa megvonta a bizalmat Csicsó Antal elnöktől, aki ezután lemondott tisztségéről. Ideiglenesen Bartha András vette át a helyét. [RMSz, júl. 19.]

2000. november 11.

A klézsei közösségi házban tanácskoztak a csángó szervezetek vezetői. Bartha András (MCsSz), Farkas András (Via Spei Csángó Ifj. Szervezet) és Hegyeli Attila (Szeret–Klézse Alapítvány) alapelvként kimondta: a csángó kérdést Moldvában kell megoldani, az intézmények tevékenységét ott kell lebonyolítani. Nem vezetett eredményre a csángó fiatalok erdélyi taníttatása, ezért a helyi m. ny. oktatást szorgalmazzák. Elismerik, hogy a m. kormány anyagi támogatása nélkül nem tudnak eredményt elérni.

A kolozsvári főkonzulátushoz elsősorban munkavállalási engedélyért folyamodnak, ez azt jelenti, hogy az erdélyieknek elsősorban anyagi gondjaik vannak és nem etnikaiak. Az évi 8000 munkavállalási engedély mellé mintegy 2000 tanulói vízumot és 1500-2000 egyéb vízumot adnak ki. Nincs elvándorlás, évente mindössze 250 kitelepedést regisztrálnak. Mo.-n is benyújtható a kérelem, de ott sem több évi 1500-nál a letelepedni óhajtók száma. [Szabadság, nov. 11.]

A helyhatósági választások óta nem sikerült egyezségre jutni az RMDSz és az UPE között, ezért még mindig nincs városi tanácsa Székelyudvarhelynek. [RMSz, nov. 11.; HN, nov. 16.] (→ 2000.11.22)

2001. október 9.

Új fejezet nyílik a moldvai csángók oktatásában: az MCsSz aktivitásának és az RMPSz támogatásának köszönhetően: 400-nál több gyermek tanulhat meg magyarul. A két szövetség közös pályázatának köszönhetően egyszerre 7 csángó faluban indulhat meg a délutáni m. oktatás. [Háromszék, okt. 9.; RMSz, okt. 11.]

Új alakulatot hozott létre a VET, a Magyarok Közép-erdélyi Szervezetét. Egyelőre ideiglenes vezetősége van, rövidesen választásokat tartanak. [Háromszék, okt. 9.]

Hámos László 1976-ban alapította meg a HHRF-et, az első 15 évben sérelmi és panaszpolitikával élhetett; legnevezetesebb akciójuk az 1988-as megmozdulás volt, amelynek során a ro. falurombolás ellen tüntettek. [EN, okt. 9.]

2001. október 11.

A Ref. Zsinat az egyházi restitúcióról tanácskozott Kolozsvárott. Az ET 176/1993. sz. ajánlása és az 1123/1997. sz. határozata kötelezővé teszi Ro. számára az egyházi vagyon visszaszolgáltatását, de nem történt előrehaladás a kérdésben. [Szabadság, okt. 11.]

A moldvai csángók nagy többsége önazonosság-problémával küzd – hangzott el egy csángó-konferencián, Csíkszeredában. Az előadó – Adam Valerian, a lujzikalagori Európa Moldováért Alapítvány vezetője – a középfokú m. ny. oktatás hiányáról beszélt. Szerinte mind több Bákó megyei iskolaigazgató egyezik bele, hogy középszintű m. ny. osztályokat nyissanak. – Hegyeli Attila (MCsSz) az iskolán kívüli, fakultatív m. oktatást tartja jövősnek. [RMSz, okt. 11., okt. 12.]

Csíkszeredában megkezdődött a kétnapos 2. Székelyföld Konferencia, ahol főleg a régiók szerepét és a regionális fejlesztés kérdéseit taglalják. [Háromszék, okt. 12.; RMSz, okt. 15.; HN, okt. 16.] (→ 2001.10.19)

2001. november 21.

Levelet küldött az MCsSz a kormánynak és a Bákó megyei prefektusnak, amelyben az iskolán kívüli m. oktatás elleni offenzíva miatt tiltakozott. [Krónika, nov. 21.]

2002. január 12.

Az OFT ülésén nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni (amely a m. igazolvány megszerzéséhez szükséges); tk.: EMKE, RMKT, RMGE, RMPSz, MCsSz, EMT, MÚRE. [Szabadság, jan. 12.]

A városok vezetősége maga dönt a helyi adók mértékéről; Székelyudvarhelyen ezt kirívóan alacsony szinten állapították meg (5%), ezért nem jut pénz tk. a Tomcsa Sándor Színtársulat, az Udvarhelyi Táncműhely és a városi könyvtár fenntartására. [HN, jan. 12., jan. 15., jan. 17.; UH, jan. 14.] (→ 2002.02.20)

2002. január 15.

A Bákó megyei tanfelügyelőség illegális oktatási tevékenység folytatása miatt támadja az MCsSz-t; a szövetség alapszabályában nem szerepel ugyan az oktatás, de az anyanyelv ápolása igen. Az iskolán kívüli alternatív ’oktatás’ kizárólag a m. ny. tanítására korlátozódik. [Szabadság, jan. 15.; Krónika, jan. 16.]

Az OFT arról döntött, hogy a m. ny. ismerete m. tanrendű iskolai bizonyítvány felmutatásával is igazolható. [Szabadság, jan. 15.]

2001-ben 30,3%-os volt az infláció (2000-ben pedig 40,7%); 2002-re 22%-os pénzromlással számolnak. [HN, jan. 15.]

2002. január 31.

A bákói tanfelügyelőség bírósági keresetet nyújtott be Sepsiszentgyörgyön az MCsSz ellen. A per tétje: megszüntetni a szövetséget. Indokul azt hozták föl, hogy az MCsSz meghaladja a hatáskörét azzal, hogy oktatási tevékenységet folytat kompetens állami szervek engedélye nélkül. [RMSz, jan. 31.]


lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998