Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyarok Világkongresszusa / Világtalálkozója

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1992. augusztus 15.

„A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa – állapította meg a m. Külügymin. nyilatkozata. – Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt.” A Külügymin. azt kívánja, hogy a találkozó a magyar–magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. [RMSz, aug. 15.]

1992. augusztus 17.

Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19–21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére – hangoztatta a ro. külügymin. –, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.] (→ 1992.08.21)

A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.]

Keszthelyen – az MVSz, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a M. Írószöv. rendezésében – megnyitották a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A kétnapos rendezvényen az erdélyi irodalom képviselői (Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba) is felszólaltak. [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 19.

Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.]

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1996. június 5.

Văcăroiu miniszterelnök a parlamenti pártok vezetőivel egyeztetett. Egyetértettek abban, hogy a kormányzat lemond a 3%-os bejutási küszöb fölemeléséről és lerövidíti a pártok bejegyzésének hathónapos időtartamát. Ebben az esetben nov. 3-án tarthatnák a parlamenti és az elnökválasztást. [Szabadság, jún. 7.]

Csoóri Sándor szerint – a magyarok közelgő 4. világtalálkozóján (→ 1996.06.16) – kísérletet tesznek egy nemzetstratégia kialakítására. [Szabadság, jún. 5.]

1996. június 9.

Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]

1996. június 16.

Az MVSz rendezésében, 40 ország küldötteinek részvételével tartották meg Budapesten a Magyarok 4. Világkongresszusát. Csoóri Sándor beszédében hangsúlyozta: egyetlen közös nevező a széthúzás, közösen elfogadott vezéreszmére lenne szükség. A megbeszélések 5 szekcióban (Új nemzeteszmény megteremtése; A megtámadott élet; Gazdaság – határok nélkül; A m. kultúra sorskérdései; Kommunikáció egy jobb világért) folytak. A zárónyilatkozatot később teszik közzé (→ 1996.06.19). A találkozó keretében jún. 17–18-án tudóstalálkozót rendeztek. [Szabadság, jún. 17.]

1996. június 19.

Frunda György elmondta: az RMDSz elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az ET raportőrei készítettek Ro.-ról; ebben a kommentárban az RMDSz a kormány kétszínű magatartását nehezményezi, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a legjobb példa. [Táj., jún. 21.]

Az MVSz (önmeghatározása szerint: az összmagyarság pártok feletti érdekvédelmi szövetsége) világtalálkozójának (→ 1996.06.16) zárónyilatkozata megállapította: megrekedtek a h. t. magyarok emberjogi küzdelmei; aggasztó jelei vannak a nemzetállami sovén türelmetlenségnek, az etnikai arányok tudatos megbontásának, a mohó asszimilációs törekvéseknek – mindezek ellen a világtalálkozó résztvevői erélyesen tiltakoznak. A kongresszus kimondta az egységes m. nemzet kialakításának szükségességét, ennek érdekében olyan kapcsolat- és intézményrendszert kell teremteni, amely kifejezi a 3 részre tagolt magyarság helyzetét és érdekeit, kialakítva a kárpát-medencei m. kultúra közös intézményeit és szövetségeit. [RMSz, jún. 21.]

Az RMGE vezetősége kétnapos kihelyezett ülést tartott Szilágysomlyón, ahova mezőgazdasági népfőiskola beindítását tervezik. [RMSz, jún. 19.]

Csapody Miklós (MDF) Horn Gyulának a világtalálkozón elhangzott szavaira („a h. t. magyarok tegyék világossá: az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelent, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését”) kért bővebb magyarázatot. Ha a kormányfő ismerné ezeket a koncepciókat, akkor nem kérne ilyesmit. [ÚM, jún. 19.]

1999. június 25.

Patrubány Miklós a VET rendkívüli üléséről beszélt. Az ülést a jövőre esedékes 5. világkongresszus előkészítése okán tartják Kolozsvárott. Patrubány elmondta, hogy a m. média nem szentelt kellő figyelmet az ószandeci szentté avatásnak (→ 1999.06.19), amely tkp. az 1000 éves m. kereszténység pápai köszöntése volt. Furcsa módon a m. tévécsatornák nem közvetítették az eseményt, holott a lengyel tévé fölajánlotta az ingyenes közvetítést. [Szabadság, jún. 25.]

2000. május 21.

A Varadinum zárónapján a róm. kat. bazilika kertjében fölszentelték Szent László restaurált kőszobrát. A barokk korból, 1738-ból fennmaradt szobor évtizedekig a régi múzeum kertjének földjében várta a jobb időket, 1999-ben ásták ki, Jakobovits Miklós irányításával. A szobrot Kőrösi Antal restaurátor állította helyre. [BN, máj. 22.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az RMDE. Jó a kapcsolatuk az RMDSz Szocdem Platformjával. Az egyesületnek nincs tömegbázisa, sem anyagi alapja, ezért tevékenységüknek alig van látszatja. Újraválasztották az elnököt, Miklós György kutató-geológust. [Szabadság, máj. 22.]

Szatmárnémetiben, halálának 5. évfordulóján, Páskándi Géza drámaíróra emlékeztek. [SzFÚ, máj. 22.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) élesen bírálta az RMDSz „álegységre vonatkozó, megfélemlítő” politikáját. Állítása szerint 18 megyében 22 ezer tagjuk van. – A PUNR sajtótájékoztatóján elmondták, hogy együttműködésről tárgyalnak az RMSzdP-vel. [Krónika, máj. 22.]

Budapesten megnyílt a Magyarok 5. Világkongresszusa. Az MVSz akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás – mondta Csoóri Sándor. Az MVSz legfőbb megvalósításai között emlegette a Duna Tévé létrehozásának szorgalmazását és támogatását. [RMSz, máj. 22.]

2000. május 23.

A leköszönő Csoóri Sándor elnököt örökös tb. elnökké választotta az MVSz közgyűlése. Csoóri arra figyelmeztetett, hogy az MVSz-nek meg kell újulnia. [RMSz, máj. 24.] Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be a Magyarok Világkongresszusa. [Háromszék, máj. 24.; Szabadság, máj. 26.] (→ 2000.05.26)

2004. június 1.

Fölavatták a nagyváradi Ady Endre kulturális központot, amelyet a Mecénás Alapítvány épített, a m. kormány anyagi támogatásával. [Népújság, jún. 1.; RMSz, jún. 4.] (→ 2003.02.10, 2003.05.17, 2003.08.02, 2004.01.24)

Nagy Zsolt, az RMDSz kampányfőnöke elmondta: a szövetségnek jelenleg 146 polgármestere és 2450 helyi és megyei tanácsosa van; a helyhatósági választásokon (→ 2004.06.06) 318 polgármester-jelölttel és 7600 tanácsosjelölttel kíván versenybe szállni, 537 közigazgatási egységben. [Népújság, jún. 1.]

Az ópusztaszeri emlékparkban a világ magyarságát jelképező fa elültetésével kezdődött meg az MVSz 6. Világkongresszusa. Az egyhetes rendezvény célja, hogy egy őstörténeti konferencia által a magyarság ázsiai eredetének a szálait tudatosítsa – mondta Borbély Imre, régió-elnök. [Krónika, jún. 1.] (→ 2004.06.08)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998