|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 67 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 ... 61-67 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: BTE (Bolyai Tudományegyetem; m. egyetem újraindítása/visszaállítása) 1990. január 7.Az RMDSz IB részéről Domokos Géza és Horváth Andor találkozott Kolozsvárott 13 erdélyi megye frissen megalakult szervezeteinek képviselőivel. Az első orsz. küldöttgyűlésen Domokos Géza hangsúlyozta: az RMDSz maradjon szövetség, ne alakuljon át párttá, így gyűjtőhelye lehet a romániai magyarság összes erőinek. A tanácskozás megállapította: a magyarlakta területeket gyakorlatilag behálózzák az RMDSz szervezetei. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti központjának Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást. (→ 1990.01.13, 1990.02.24)A BBTE tanárai nyilatkozatot adtak ki, amelyben a m. egyetem visszaállítását kérték. A 150 aláíró között az egyetem korábbi tanárait is fölfedezhetjük. 1990. január 10.Az Okt. Min. nemzeti kisebbségi ügyosztálya állásfoglalásban foglalta össze a kisebbségi oktatást érintő javaslatokat (pl. anyanyelvű oktatás, a BTE visszaállítása). – Pálfalvi Attila az okt. min. helyettese a tennivalókról nyilatkozott az RMSz-nek.Kolozsvár székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Céljai között szerepel a m. műszakiak szaktudásának gyarapítása, m. műszaki könyvek kiadásának támogatása, önálló folyóirat kiadása, szakmai találkozók és előadások szervezése. Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Az egyesület tisztikara: Salamon Ferenc (eln.), Haszmann Pál (aleln.), Jakab István (titkár). Az egyesületet és a néprajzi múzeumot eredetileg 1973 februárjában alapította id. Haszmann Pál, de tevékenységüket a Ceauşescu-korszakban nem tudták felvirágoztatni. 1990. február 3.Az RMDSz IB nyilatkozata sajnálattal vette tudomásul, hogy a ro. ny. sajtó magyarellenes, rágalmazó kampányt kezdett. Kifejtették, hogy a szövetség igényt tart arra, hogy a kisebbséget érintő kérdésekben ne szülessenek döntések a szövetség tudta és beleegyezése nélkül. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az IB képviselői két ízben tárgyaltak Iliescu elnökkel és Petre Roman kormányfővel a m. ny. oktatás kérdéséről és kinyilvánították: az RMDSz ragaszkodik a BTE és más tanintézetek visszaállításához.Magyarország megkapta a kolozsvári főkonzulátus megnyitására vonatkozó engedélyt. A febr. 15-ére tervezett megnyitást ’későbbi időpontra’ halasztották. ● [A ’későbbi időpont’ hét és fél évet jelentett!] (→ 1990.07.26, 1991.05.28, 1991.06.23, 1991.12.02, 1992.06.19, 1992.11.29, 1993.01.22, 1993.01.29, 1993.03.20, 1993.04.21, 1993.04.23, 1993.07.14, 1993.08.31, 1993.09.15, 1995.07.11, 1996.02.02, 1996.12.27, 1997.01.06, 1997.01.14, 1997.01.23, 1997.03.01, 1997.07.10, 1997.07.23) Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége (RMOGySz). (→ 1990.02.24) A Szabadság szerkesztői, akik a televízióból értesültek a párt megalakulásáról, utánajártak a Független Magyar Párt (FMP) körüli ügyeknek. A párt az RMDSz híveit is tagjai sorába várja. Elnöke Vincze János (állítólagos egyetemi tanár, de facto a kolozsvári egyetem biofizika tanszékén volt tanársegéd, akit 1980-ban, befolyással való üzérkedésért vádjával négy és fél év börtönre ítéltek, azóta állástalan), alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veress Károly [aki Veress Berkesi Károly néven verseket is közölt – K. P. megj.]. (→ 1990.02.17, 1990.02.20, 1990.02.23, 1990.03.14) 1990. június 21.Balázs Sándor cikkezett a BTE érdekében, fölemlítve Petre Roman korábbi nyilatkozatát, miszerint semmi szükség a m. egyetemre. (→ 1990.02.23) [RMSz, jún. 21.]1990. július 12.Az RMDSz parlamenti csoportja megbeszélést folytatott Gh. Ştefan tanügyminiszterrel, melyen szóba hozták a BTE és a m. ny. iskoláztatás ügyét is.1990. július 20.Csíkszeredában kétnapos értekezletre ült össze az RMDSz OV. A kiadott közlemények a BTE újraindításának engedélyezését követelték és a marosvásárhelyi eseményeket követő bírósági eljárás részrehajlása miatt tiltakoztak. – A sajtótájékoztatón Domokos Géza megemlékezett az RMDSz és az RMKgP közötti jó együttműködésről.#A Magyar Hírlapban Bogdán Tibor foglalta össze az erdélyi m. kisebbség harcát a nemzeti jogok érvényesítése terén, kiemelve az RMDSz tisztségviselőinek szerepét. 1990. július 27.A Szabadság cikket közölt Mihai Lupoi volt idegenforgalmi miniszterrel, aki februárban lemondott tisztségéről és menedékjogot kért Svájcban. Tettének oka: tudatára ébredt, hogy Iliescu ismét életre akarja hívni a politikai rendőrséget.A hazai m. oktatás helyzetéről közölt cikket a Valóság. Az RMDSz szenátusi csoportja június 23-án levelet intézett Petre Romanhoz, amelyben amiatt tiltakozott, hogy sem a kormány, sem a minisztérium nem intézkedett a BTE visszaállításáról. A BTE visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. A tanügy rendezetlensége kihat a m. kisebbség életére. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett diák távozott Mo.-ra, hogy ott tanuljon tovább. 1990. október 11.A Hídfő a Bolyai Társaság tevékenységét ismertette. Wanek Ferenc, a társaság titkára szerint az állami támogatású BTE visszaállítása alapvető joga az erdélyi magyarságnak. A lap idézte az AEÁ kongresszusa Emberi Jogi Bizottságában működő tagok levelét, amelyet Iliescu elnökhöz küldtek a BTE ügyében.1990. október 24.Az RMSz híre: a BBTE diákjai m. ny. informatika-csoportot akartak létrehozni, de az egyetem vezetése ezt nem engedélyezte.A Szabadság közölte 30 amerikai szenátor Iliescuhoz intézett levelét, melyben az ország súlyos problémáira sürgették a megoldást: a titkosrendőrség még mindig aktív, több letartóztatott tisztjüket szabadon engedték, folytatódik a sajtó cenzúrázása. Sürgették az 521. sz., tanügyi korlátozásokat bevezető rendelet felülvizsgálatát, a BTE engedélyezését stb. 1990. november 24.A Kolozsvári M. Színházban, Tom Lantos szenátor jelenlétében, ünnepségen mutatkozott be a New Yorkban székelő Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) [Magyar Emberjogi Alapítvány]. Hámos László, az alapítvány elnöke beszélt munkájukról. A HHRF célja: a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogok, kulturális autonómia biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. – Tom Lantos (Iliescuval folytatott konzultációja eredményeként) bejelentette: „Lesz Bolyai egyetem Kolozsvárott!” Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpáddal; Iliescu megértően fogadta a javaslatot. (vesd össze: 901121)Kolozsvárott bejelentették, hogy megalakult az új Erdélyi Szépmíves Céh (ESzC), felújítva a háború előtti kiadó tevékenységét. [RMSz, dec. 1.] (→ 1991.03.22) 1991. június 26.Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.] Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07) 1991. július 15.Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]1991. augusztus 8.Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]1991. szeptember 7.Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12) 1992. március 17.Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.] Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására. 1992. október 17.Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését a Bolyai Társaság, melyen elfogadták a BTE visszaállításáról szóló beadványt. [RMSz, nov. 4.]A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédében kifejtette, mennyi – politikai és közéleti szintű – veszekedést tapasztal Magyarországon. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy elvárnánk tőle – mondta. [ÚM, okt. 15.] 1992. november 29.Tom Lantos összegezte kétnapos romániai látogatásának tapasztalatait. Tárgyalt a külügyminiszterrel, az RMDSz vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása és a BTE visszaállítása. Mielőbb meg kellene nyitni a kolozsvári konzulátust és szabadon engedni az ártatlanul bebörtönzött magyarokat. [MN, nov. 30.]1992. december 9.A Bolyai Társaság újabb beadványt intézett az ország vezetőihez a BTE ügyében, kihangsúlyozva, hogy korábbi beadványaikra sem kaptak választ. [Szabadság, dec. 9.]1992. december 30.A Bolyai Társaság képviselője beszámolt éves tevékenységükről, a számtalan beadványról, amit az elnöknek, kormányfőnek, miniszternek küldtek a BTE ügyében – sajnos minden levelük válasz nélkül maradt. [RMSz, dec. 30.]Szőcs Géza – aki korábban (→ 1992.03.24) bejelentette, hogy visszavonul a politikától – úgy vélte: az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Az RMDSz tekintélyt vívott ki magának. [ÚM, dec. 30.] 1993. március 9.Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
