|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 15 találat | lapozás: 1-15 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: AFDPR (Alianţa Foştilor Deţinuţi Politici din România; Volt Politikai Foglyok Romániai Egyesülete) 1990. január 2.Horváth Andor, az IB szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) és a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselőivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesülete (AFDPR). Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindult a Balcerowicz-program. 1990. február 1.A történelmi pártok tüntetését (→ 1990.01.28) követő egyezség alapján két külön szervezeti egységre vált szét a CFSN. Létrehozták a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsát (NEIT; Consiliul Provizoriu al Unităţii Naţionale = CPUN) és a FSN-t. Előbbinek a törvényhozási teendőket kell ellátnia, az utóbbi önálló politikai pártként kíván indulni a májusi választásokon. A CPUN-ben 112-112 személyt adott a FSN, ill. a megyék, a nemzeti kisebbségek, az új pártok és szervezetek (pl. AFDPR), a diákok képviselői. A CPUN fő tennivalója a választási törvény megalkotása, a választások előkészítése. (→ 1990.02.13)Pálfalvi Attilát gépipari miniszterhelyettessé nevezték ki. (→ 1990.01.27) Székelyudvarhelyen 20 ezer ember tüntetett, a m. iskolahálózat helyreállítását követelve. 1990. március 11.Az RMSz nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzeti kisebbségek 12 szervezete elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem válaszolt a február 23-i interpellációra: a minisztérium április 15-ig alakítsa ki a nemzeti kisebbségek iskolahálózatát a következő tanévre és szervezzék meg a kisebbségi minisztériumot. Magyarázatot kértek arra, hogy a kormány miért a kisebbség-ellenességéről hírhedt Adrian Moţiut nevezte ki Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkárrá.Temesvárott, a romániai események alakulásával elégedetlen forradalmárok közzétették a Temesvári Kiáltványt (más források szerint: Temesvári Nyilatkozat), amelyben a forradalmi eszmények győzelmét sürgették. A 13 pontból álló dokumentumban kifejtették, hogy (1.) a Temesvárról indult forradalom nemcsak a diktátor, hanem a kommunizmus megbuktatását is célozta. (2.) Tekintve, hogy a temesvári forradalomban minden társadalmi réteg részt vett, „kategorikusan ellenezzük a társadalmi osztályok és rétegek egymás ellen uszításával megvalósított uralom tipikusan kommunista technikáját (…), ezért civilizált párbeszédet” követelnek a különböző rétegek között. (4.) „Meghívjuk az összes sovinisztákat szerte az országból, legyenek azok románok, magyarok vagy németek, jöjjenek el Temesvárra átnevelő kurzusra a tolerancia és a kölcsönös tisztelet szellemében (…)”. Az 5. pontban a kommunista párt újjászületése ellen emeltek szót. A 7. pont a reformkommunista csoportok térnyerését ítélte el. A sokat idézett 8-as pont kimondta: „a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. Jelenlétük ugyanis az ország politikai életében a fő forrása a jelenlegi román társadalmat őrlő feszültségeknek és gyanakvásoknak. Elengedhetetlen, hogy a helyzet letisztulásáig és a nemzeti megbékélésig távol maradjanak a közélettől. Úgyszintén követeljük, hogy a választási törvény foglalja külön paragrafusba, miszerint volt kommunista aktivisták nem pályázhatnak Románia elnöki tisztségére (…)” A 9–11. pontok gazdasági jellegű szempontokat tisztáztak, a 12. pont az emigránsok elleni hangulatkeltést ítélte el, a 13. pont a tervezett nemzeti ünnep (december 22.) ellen emelt szót. Befejezésül kijelentették: „mi, a kiáltvány szerzői az 1989. december 1–22. közötti események résztvevői nem tekintjük befejezettnek a forradalmat. Folytatni fogjuk békésen, de határozottan.” (→ 1991.03.10) Sepsiszentgyörgyön megalakult az AFDPR Kovászna megyei szervezete. A vezetőség tagjai: Török József (eln.); Pap Sándor, Vajna László (aleln.); Csobotár István (titkár). (→ 1990.04.11) Kikiáltották Litvánia függetlenségét. Hamarosan Lettország és Észtország is követte a példát. (→ 1990.04.18) 1990. április 11.Az AFDPR Kovászna megyei szervezete, tiltakozásul a marosvásárhelyi kirakatper (→ 1990.03.29) ellen, melyben hét cigányt ítéltek el (mint az események egyedüli bűnöseit), az elítélteket a szövetség tb. tagjai közé sorolta.Az RMSz közölte a Szatmár megyei rendőrfőnökkel készült rádióinterjú szövegét (elhangzott a Marosvásárhelyi Rádióban, márc. 16-án). A riporter azon kérdésére, hogy mit tud a nagy számban Mo.-ról érkezett turistákról, akik márc. 15-én botrányos jeleneteket rendeztek, megsértve a ro. lakosság önérzetét, a rendőrfőnök azt válaszolta, hogy ilyenekről nem tud, az érkező turisták száma átlagos volt. 1992. január 13.Kozsokár Gábort választották a szenátus alelnökévé, a menesztett Király Károly helyett. (→ 1991.11.11; 1991.12.18)Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke arról számolt be, hogy állandó zaklatásnak van kitéve, a SRI folytatja a volt Securitate tevékenységét. [Cotidianul, jan. 13.] Bukarestbe érkezett az ET parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. 1993. november 25.Ro.-ban elmaradt a besúgók, szekusok leleplezése, Claudiu Iordache javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban a kérést elodázták. Az AFDPR nevében Ticu Dumitrescu (PNTCD) kezdeményezett újabb átvilágítást, de ennek kicsi az esélye, amíg olyan emberek vannak a parlamentben, mint pl. Adrian Păunescu. [MN, nov. 25.]1995. július 30.Székesfehérváron befejeződött az a kétnapos konferencia, amelyet az Interconfessio Társaság által korábban rendezett (→ 1994.11.19) eszmecsere folytatásának nevezett az ülést megnyitó Szabó Péter, a Svájci M. Irodalmi és Képzőművészeti Kör (SMIKK) elnöke. A tanácskozáson egy lehetséges, dinamikus m. paradigma (léthelyzet-felfogás) körvonalait vázolták. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. [RMSz, aug. 1.] (→ 1995.08.16)Sepsiszentgyörgyön kétnapos találkozón vettek részt a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (AFDPR) tagjai. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen. [Háromszék, júl. 31.] 1996. április 24.Az 1996-os Varadinum-napokat (máj. 6.–12.) az MVSz kiemelt jelentőségűnek minősítette és besorolta a millecentenáriumi rendezvények közé – mondta el előzetesként Varga Gábor, az RMDSz Bihar megyei elnöke. [EN, ápr. 24.]A Kovászna megyei AFDPR közgyűlése megállapította, hogy azok az eszmék, amelyekért a tagok börtönt viseltek, nem valósultak meg. Orsz. összefogásra van szükség, mert a szövetséget egyre vehemensebben támadják a volt legionáriusok. [RMSz, ápr. 24.] 1999. június 29.Hosszas viták és egyeztetések nyomán a képviselőházban 175:95 arányban elfogadták a köztisztviselők közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, ott egyes köztisztviselőknek beszélniük kell a kisebbségek nyelvét is. [Szabadság, jún. 30.]Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát az AFDPR. Felkérték Constantinescu elnököt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék megcsonkított törvényét (→ 1999.06.10, 1999.12.08). A testület megerősítette elnöki tisztségében Constantin Ticu Dumitrescut, aki elmondta, a törvény eredeti szándéka az volt, hogy mindenki megismerhesse a róla készült dossziét; átláthatóvá tegyék a közszereplők múltját; ismertté tegyék a politikai rendőrség tetteit. Sajnos az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem a kitűzött célt követi. [HN, jún. 29.] 1999. november 15.A felújítási munkálatok befejezése után megáldották a sződemeteri ref. templomot. [SzFÚ, nov. 15.]Szatmárudvarin – az AFDPR kezdeményezésére – emlékművet emeltek a kommunizmus áldozatai emlékére. A faluban, 1949. aug. 16-án, négy m. lakost végzett ki a Securitate. [SzFÚ, nov. 15.] 2000. március 20.Orbán Viktor és Mugur Isărescu budapesti megbeszélésén fő helyet foglalt el a ciánszennyeződés ügye. A ro. kormányfő a kitermelő cégre hárította a kártérítés kötelezettségét. [Szabadság, márc. 20.]Marosvásárhelyen, a PEL A tolerancia hete c. konferencia-sorozattal emlékezett az 1990-es pogrom áldozataira. [HN, márc. 20.] Az események okainak keresésével párhuzamosan a vétkeseket is meg kell nevezni: elsősorban azok a pol. erők és csoportok, amelyek kezükben akarták tartani a társadalom irányítását. [Népújság, márc. 25.] (→ 2000.03.28) Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az AFDPR háromszéki szervezete. A volt pol. foglyok megállapították: elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink köztünk járnak, köszönik jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Ro.-ban a nehezen alakuló demokrácia megtörik. [Háromszék, márc. 20.] Sütő András interjú keretében emlékezett a 10 év előtti véres marosvásárhelyi napokra. [Szabadság, márc. 20.] 2000. május 20.Tempfli József reményei szerint az európai szervek ellenőrizni fogják a snagovi dokumentum (→ 2000.05.17) tartalmát, s így nem merül feledésbe az abban megfogalmazott sok ígéret. A nagyváradi róm. kat. püspökség 11 épületet kér vissza, ebből 9-et a városban. [BN, máj. 20.] – Tőkés László szerint nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a ro. kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, minden az ígéretek szintjén marad. [BN, máj. 27.]Csíkszeredában leleplezték a komm. diktatúra áldozatainak és üldözötteinek emlékművét (Nagy Ödön alkotása). Az ünnepségen jelen volt Ticu Dumitrescu, az AFDPR elnöke is. [RMSz, máj. 23.] 2000. szeptember 21.A csíkszeredai cégbíróságon bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT) (→ 2000.04.03, 2000.04.25). A társ. elnöke Beder Tibor, aleln. Fülöp Dénes, titkára Bereczki Kinga. A társ. statútuma szerint: az „MSzT független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának.” [HN, szept. 21.]Kerekes Károly képviselő több szociális jellegű törvény kezdeményezője volt (pl. a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendelet); még nem sikerült elérnie, hogy a polgári esketést m. ny. is lehessen végezni. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a ro. törvénykezésben annak a ténynek az elismertetését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább tört.-pol. jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen élnek. Hangsúlyozta: egyik „táborhoz” sem csatlakozott, egyszerű RMDSz-tag. [RMSz, szept. 21.] Aláírták a CDR-2000 (→ 2000.09.01) és a civil szervezetek közötti protokollt. A 90-es évek reménye, a CDR egyre kisebbé zsugorodott, sokak szerint kérdésessé vált, hogy a jelenlegi parlament fő ereje, a PNTCD bekerül-e a parlamentbe a novemberi választásokon (tekintve, hogy egy koalíciónak 10%-ot kell teljesítenie). A CDR-ből kilépett a PNL, a PAC, de otthagyta a PSD is, meg az AFDPR is. [NyJ, szept. 21] 2002. június 17.Szejkefürdőn tanácskoztak a volt pol. foglyok (AFDPR) székelyföldi szervezetei; elhatározták, hogy együttműködési szerződést kötnek a Mo.-i ’56-os Szövetséggel. [HN, jún. 17.; UH, jún. 19.]Az örmények hagyományos ünnepén (pünkösd utáni 4. szombat) Világosító Szent Gergelyre emlékeztek Szamosújváron a magyarörmény szervezetek tagjai. [Szabadság, jún. 17.] 2003. október 24.Az Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította az alkotmány-módosító népszavazást (→ 2003.10.19). Az új alkotmány a hivatalos közlönyben való közlés után lép életbe. [Szabadság, okt. 24.]Fodor Imre és társai elleni hatósági kivizsgálás (→ 2003.10.09) ellen tiltakozott Szilágyi Zsolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A rendőrség által meghurcolt személyek védelmében Gabriel Andreescu és Smaranda Enache is föllépett. [Szabadság, okt. 24.] Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal, az AFDPR és a Rákóczi Szövetség szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Erdélyben az elítélt pol. foglyok száma ezer főre tehető, a kivégzetteké pedig jó tucatnyira. [UH, okt. 24.] (→ 2003.10.23) lapozás: 1-15
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
