|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 22 találat | lapozás: 1-20 | 21-22 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: SzK (Szabadelvű Kör / Szabadelvű Kör Frakció) 1992. március 21.Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]1992. április 12.Borbély Ernő, a Szabadelvű Kör szóvivője elmondta, hogy programjukat ősszel öntik végleges formába. [RMSz, ápr. 12.]1992. április 30.Szőcs Géza Franciaországban járt, ahol fogadták a külügyminisztériumban, a szenátusban és a képviselőházban; tárgyalt a jelentősebb pártok vezetőivel. Sajtóértekezletén kifejtette, hogy az RMDSz a ro. állam keretein belül kívánja érvényesíteni a m. kisebbség jogait, s távol áll tőle a határmódosítás gondolata. [MTI]Az RMDSz-en belül eddig 4 platform alakult: az EMK (→ 1992.03.14), az SzK (→ 1992.03.21), az Ifjúsági Platform (IP; ]920415); legutóbb Borbély Imre egyszemélyes beadványban jelezte a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés (utóbb: Bethlen Gábor Kör = BGK; ]930304) megalakulását. A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. [EN, ápr. 31.] 1992. július 25.Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.] Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI] Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek. 1993. február 20.A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02) Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.] 1993. március 4.Az SzKT alakításakor (→ 1993.02.20) bejegyzett platformokról, frakciókról számolt be az EN. Az eddig ismertté vált tömörülések (SzK, EMK, IP; ]920430) mellé besorolt a keresztény-nemzeti Bethlen Gábor Kör (BGK; alapítója Borbély Imre) és a nemzeti-konzervatív Széchenyi Kör (Méder Zsolt). [EN, márc. 4.]1993. szeptember 26.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29)1994. március 27.Bukarestbe érkezett Friedrich König és Gunnar Jansson, az ET két raportőre, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Ro. az ET-felvételkor vállalt kötelezettségeinek. [RMSz, márc. 30.] (→ 1994.03.29)Csíkszeredában befejezte programadó gyűlését az SzK (az RMDSz liberális platformja), ahol a ro. liberális párt és az SzDSz is képviseltette magát. Elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepelt a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, az önkormányzati és gazdaságpolitika, a kulturális önszerveződés stratégiája. A vezetőség tagjai: Eckstein-Kovács Péter (eln.); Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. [RMSz, márc. 31.] A The Observer cikke a ro. titkosszolgálatot elemezte. „A régi Securitate és a SRI egy nyelven beszél.” A SRI szerint Mo. továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. [MH, márc. 28.] 1994. november 7.Az SzK-nak jó kapcsolatai vannak a m. és ro. liberális pártokkal, mondta Magyari Nándor László. Sajtóértekezletén beszámolt az SzDSz-szel és a Fidesszel folytatott eszmecseréről és az együttműködési tervekről. Az SzK elfogadja az alapszerződést illető RMDSz-elképzelést (ellentétben az EMK-val, amely ellenzi azt). Egyed Péter – a ro. delegáció tagjaként –, részt vett a trieszti kisebbségi konferencián. [Szabadság, nov. 9.; RMSz, nov. 12.]1996. április 20.Meghallgatták az RMDSz városi és megyei tanácsosjelöltjeit. A jelölteket végzettségükről, korábbi munkahelyeikről, tevékenységükről, nyelvtudásukról kérdezték. Be kellett számolniuk az álampárthoz való viszonyukról és jövendő funkciójukat illető elképzeléseikről. [Szabadság, ápr. 22.]Az RMDSz liberális platformja (SzK) tisztújító orsz. gyűlést tartott, amelyre több külföldi vendég is érkezett. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget; Eckstein-Kovács Péter maradt az elnök; aleln.: Egyed Péter, Kolumbán Gábor; titkár: András Péter. „Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk elsőrendűnek” – mondotta az elnök. [Táj., ápr. 22.] 1997. január 31.A m. ny. egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel tartott megbeszélést az RMDSz Szabadelvű Köre (SzK). A nyílt megbeszélésen Cs. Gyímesi Éva, Magyari Nándor László, Magyari Vincze Enikő és Egyed Péter tartott vitaindítót. Mind a 4 előadó egyetértett abban, hogy időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése; egyelőre egy önálló m. tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyímesi Éva elítélte azt, hogy „politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők” nyilatkozzanak a BTE ügyéről. A tanácskozás folytatásaként Takács Csaba és Béres András ismertették az RMDSz álláspontját a m. ny. egyetemi oktatásról. A vitában felszólalók továbbra is az önálló BTE mellett kardoskodtak. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. [Szabadság, febr. 3.] – Magyari N. L. szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok „nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából; (…) az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is”. [Szabadság, febr. 10.] – Magyar V. E. szerint az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a pol. döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai véleményt kell mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. [Szabadság, febr. 14.] ● [A téma nagy visszhangot váltott ki, lásd a Szabadság febr. számait. A vitában ismertettek egy felmérést, amelynek során 242 m. diák válaszát összesítették, s 44%-uk nem látja szükségét az önálló m. egyetemnek; ezzel szembeállították az RMDSz által összegyűjtött félmilliónyi támogató aláírást, amely sokkal reprezentatívabb akaratot tükröz. (Nagy László: „az SzK-nak 2-300 tagja van, hogy mer lemondani 1,7 millió m. nevében a kulturális autonómiáról?!” Szabadság, febr. 7.; Szabó Piroska: az RMDSz egyetlen platformja nem módosíthatja az RMDSz programját. Szabadság, febr. 10.)] (→ 1997.02.13)Jan. végére 5932 lejt ért el a $, egy hónappal korábban 4035 volt, ez 47%-os leértékelést jelent. – Ro. 1996-ban az állami bevételek negyedét [!] fordította a ráfizetéses vállalatok finanszírozására. – Hat év alatt 600 ezer fővel csökkent az ország lakossága, ennek 40%-át a kivándoroltak adják. [Szabadság, jan. 31.] 1997. február 6.A képviselőház megszavazta az RMDSz javaslatát, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelven is letehessék a gépkocsivezetői vizsgát. [RMSz, febr. 6.]A Jurnalul Naţional is beszámolt a Kolozsvárott kirobbantott „kell-e BTE?”-vitáról. A lap ismertette Andrei Marga (a BBTE rektora) véleményét: az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése lehetővé teszi a kisebbségi nyelv(ek)en való oktatást. A jelenlegi struktúra megbontása mindkét fél számára előnytelen lenne. [Sajtóf., febr. 6.] – A vita az RMSz hasábjain is hullámokat keltett: Miklós László szerint az SzK, a m. egyetem ügyében, önmagának vindikálja a döntés jogát. [RMSz, febr. 6.] – Szász János őszinte, érvelő vitára szólította föl az érdekelteket, hogy a m. felsőoktatás ügye a méltányosság és a modernizáció jegyében nyerjen megoldást. [RMSz, febr. 8.] 1997. február 8.A belső ellenzék kritikája jellemezte az SzKT marosvásárhelyi ülését. Csapó I. József azt kifogásolta, hogy az RMDSz választási programja lényeges pontokban (kisebbségi jogok garanciája, autonómia) eltér az RMDSz-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Tőkés László szerint az RMDSz választási sikere a választók bölcsességének és nem Frunda elnökjelölti kampányának köszönhető. Borbély Zsolt Attila kérdésére Markó Béla elismerte, hogy a szövetség nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó tervezetet már továbbították. Az ülésen veszélyes manipulációnak nevezték a BTE létjogosultságát megkérdőjelező SzK-akciót (→ 1997.01.31). Az SzKT megerősítette funkciójában a Takács Csaba által jelölt két alelnököt: Kötő Józsefet (aki a művelődés- és egyházügyi főosztály mellett mostantól az oktatásért is felel) és Székely Istvánt (önkormányzat). [Szabadság, febr. 10.] – Markó Béla hangsúlyozta: már az RMDSz alapításakor eldőlt, hogy a szövetség részt kér a hatalomból, tekintve, hogy a szervezet egyik célja a pol. életben való részvétel volt, tehát az 1996-os döntés – a kormányzásban való részvételről – nem elvi, hanem taktikai volt. A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSz fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a hazai törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása stb. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek és a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a ro. társadalomból. [RMSz, márc. 1.]1997. február 10.Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.] Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.] 1997. március 26.Németh Zsolt (Fidesz) a BTE-ről: 1. a ro. kormányfő Budapesten ígéretet tett az önálló m. egyetem visszaállításra (→ 1996.03.12), amit a ro. elnök hivatal 24 órán belül „helyreigazított”; 2. a m. kormány is ellentmondásosan viselkedik: Törzsök Erika (HTMH) – Ellenségkép nélkül c. cikkében (MH, jan. 25.) – így nyilatkozott: „… »autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.« Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló m. egyetem irreális elképzelés (→ 1997.01.31).” A Fidesz azt szeretné elérni, hogy mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a m. kormány álláspontja a BTE-vel kapcsolatban és érjék el azt, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint a romániai magyarok jogos igénye. [ÚM, márc. 26.]Kökény Mihály népjóléti és Ştefan Iosif Drăgulescu egészségügyi min. kétoldalú megállapodást írt alá Budapesten. [Szabadság, márc. 27.] Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Lezsák Sándor, az MDF küldöttségének élén. Megbeszélést folytattak a vallásügyi államtitkárral és több ro. párt vezetőjével. – Tokay György a kisebbségi hivatal struktúráját és működését ismertette. [Táj., márc. 27.] 1997. október 22.Újabb egyeztető ülést tartott az RMDSz és a PNTCD vegyesbizottsága; arra kérték a koalícó vezetőségét, hogy amíg a bizottság nem fogalmazza meg végleges állásfoglalását, addig a szenátusban ne folytatódjék a vita a sürgősségi kormányrendeletről. [Táj., okt. 22.] (→ 1997.10.27)Eckstein-Kovács Péter, az SzK elnöke állásfoglalást tett közzé, amelyben azt közölték: nem fogadhatnak el semmilyen, Kolozsvárott kívüli megoldást az egyetem székhelyét illetően. (→ 1997.10.21) [RMSz, okt. 24.] A Legfelsőbb Törvényszék úgy döntött, hogy a csereháti üggyel kapcsolatos pert a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. [Táj., okt. 24.] Göncz Árpád Budapesten 1956-os emlékérmeket adott át annak a 24 erdélyinek, aki a m. forradalom megtorlását követően ro. börtönökben sínylődtek. Hasonló ünnepség volt 1995-ben (amikor 42 erdélyi kapott emlékérmet) és 1996-ban is. [EN, nov. 4.] A BSEC külügyminiszterei Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályát. (→ 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07). [RMSz, okt. 24.] 1999. október 30.A tankönyv-kiadásról beszélt Székely Győző, az ErdélyiTankönyvtanács szerkesztője. Megszüntették az egyetlen magyar tankönyv-szerkesztőséget, nagyon akadozik az iskolák ellátása. [Szabadság, okt. 30.]Kolozsvárott útjára indult a Krónika, Erdély közéleti napilapja. Fel. szerk.: Stanik István. Vezető szerk.: Ágoston Hugó, Gazda Árpád. (→ 1998.09.14, 1999.10.09) Marosvásárhelyen sikerült megszavaztatni az utcanév-bizottság javaslatát, utcát neveznek el Kós Károlyról, Márton Áronról, Széchenyi Istvánról. [RMSz, okt. 30.] Temesvárott 8 civil szervezet képviselői jelképes bírósági tárgyaláson erkölcsileg rehabilitálta a háborús bűnös Ion Antonescu marsallt és munkatársait. [Szabadság, nov. 1.] Kolozsvárott a Szabadelvű Kör vitafórumot szervezett A romániai m. pol. elit és a hatalom (1989–1999) címmel. [Szabadság, nov. 1.] 2001. május 29.Újjáalakult az Erdélyi Róm. Kat. Státus (Egyházmegyei Tanács). A tanács gyökerei az erdélyi fejedelemség idejére vezethetők vissza, egyik legfontosabb feladata az egyházi vagyon kezelése. Szükséges volt egy formailag hibátlan szervezet létrehozása, amely eljár a restitúciós és vagyonkezelési ügyekben. A Státus központja Csíkszeredában lesz. [Szabadság, máj. 29.]Rendeződik az aradi m. gimnázium sorsa. Kiköltöznek a ro. diákok a Csíky Gergely Líceum épületéből, helyükbe az 1. sz. m. ny. iskola diákjai költöznek, akik azonban szívesen meghozzák ezt az áldozatot. [Krónika, máj. 29.] Marosvásárhelyen alig tucatnyi hallgatója volt a Szabadelvű Kör előadásainak. [EN, máj. 29.] Kinde Annamária (az AESK vezetője) megítélése szerint felgyorsult a m. sajtó átalakulása. Az elektronikus szövegszerkesztés kiszorította a papírt a szerkesztőségi asztalokról; előretört a bulvársajtó, csökken a mérvadó pol. lapok példányszáma; a közszolgálati rádió komoly hátrányba került a kereskedelmi adókkal szemben. [EN, máj. 29.] 2002. március 4.Az EME tisztújító ülésén a köv. vezetőséget választották: Egyed Ákos (eln.); Péter Mihály, Gyenge Csaba (aleln.); Sipos Gábor (főtitkár); Nagy Zoltán (titkár); Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Loránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János (választmányi tagok). – Az EME keretében megalakult a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. [Szabadság, márc. 4.; RMSz, ápr. 15.]Eckstein-Kovács Péter elmondta: a Szabadelvű Kör orsz. tanácskozást tartott; a platform erős pontja, hogy nem vesz részt a belcsatározásokban, pozitív, ötletadó stratégiát követ. – Salat Levente szerint a ro. sajtóból jobban lehet tájékozódni az RMDSz ügyeiről, mint a magyarból. [Szabadság, márc. 4.] Az első két hónapban 5763 munkavállalási engedélyt adtak ki Mo.-n, az igénylők döntő többsége ro. állampolgár. [RMSz, márc. 4.] 2002. november 21.Az alkotmány-módosító bizottság javaslatai között szerepel: az államelnök ne hívhassa vissza a kormányfőt (csak a parlament); kettős állampolgárok is betölthessenek közjogi funkciókat. [Krónika, nov. 21.]Az RMDSz intenzív lobbijának hatására Octav Cozmâncă közigazgatási min. felszólította a Fehér megyei PSD elnökét, hogy ne folytassák a Batthyaneum visszaszolgáltatása elleni pert. [Krónika, nov. 21.] – Ennek ellenére a megyei vezetőség ismét megfellebbezte a bíróság döntését. Az érsekség jogtanácsosa kijelentette: az Egyházmegyei Főhatóság kész Strasbourgig vinni a restitúció ügyét. [Krónika, nov. 27.] Kuncze Gábor (SzDSz) hivatalos látogatást tett Ro.-ban; Kolozsvárott Takács Csabával és Eckstein-Kovács Péterrel folytatott megbeszélést. Az erdélyi liberális tömörülések közül csak a Szabadelvű Kört (SzK) tartja partnernek. [Szabadság, nov. 21.] George Robertson, főtitkár a szövetség prágai ülésén az egybegyűlt kormányfők és államfők elé terjesztette a javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Ro.-t, Szlovákiát és Szlovéniát vegyék föl a NATO-ba. Bukarestben valóságos népünnepély fogadta a bejelentést, Iliescu elnök ünnepi beszédben köszönte meg az ország valamennyi állampolgárának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket. [Szabadság, nov. 22.] (→ 2003.03.27) lapozás: 1-20 | 21-22
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
