Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szeplőtelen Szívek Kongregációja

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1997. április 18.

A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]

Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.]

Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.]

A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.]

Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12)

1997. június 2.

Constantinescu ro. és Leonyid Kucsma ukrán elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. [RMSz, jún. 4.]

Kolozsvárott a Fidesz küldöttsége (Orbán Viktor és Király András, külügyi titkár) a PNTCD megyei vezetőivel és Radu Sârbuval, az Áll. Vagyonalap igazgatójával tárgyalt, majd az RMDSz ÜE székházában Takács Csabával és Székely Istvánnal folytatott eszmecserét. [Táj., jún. 5.]

Székelyudvarhelyen a csereháti árvaház jogvitája a svájci adományozó, a város, a beruházó és a gör. kat. apácarend között folyik. A telket, amelyen az épület áll, a Văcăroiu-kormány az egyháznak adta, de azt az új kormány érvénytelenítette. A városban a lakosság nyilvános tiltakozása nyomán a tüntetők kivezették az épületbe illegálisan beköltözött négy apácát (vesd össze: ]970528). Kolumbán Gábor megyei tanácselnök sajtóközleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a kisegítő iskola ügyének nem etnikai vagy vallási, hanem tulajdonjogi háttere van, s ugyanakkor tisztázatlanok az építkezés pénzügyei. Eugen Şerbănescu kormányszóvivő kijelentette, hogy az RMDSz kormánybeli képviselői elhatárolták magukat bármilyen erőszakos cselekménytől, és emlékeztetett arra, hogy Szász Jenő polgármester nem tagja az RMDSz-nek, hanem függetlenként nyerte meg a választásokat. [Szabadság, jún. 2.]

1997. június 3.

Victor Ciorbea a parlamentben megvonta a kormány féléves mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, a nemzetközi szervek elismeréssel adóznak a reformoknak. Az év elején meglódult infláció visszaesett és mérséklődött, az Áll. Vagyonalap 53 vállalatot privatizált az utóbbi időben. – A PDSR, PUNR és a PRM 140 aláírással támogatott bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. [Szabadság, jún. 4.] (→ 1997.06.06)

A képviselőház ülésén, napirend előtt a PRM vehemensen támadta az RMDSz-t a csereháti történtekért (→ 1997.05.28, 1997.06.02). Antal István képviselő a városi RMDSz vezetőivel és a megyei tanács elnökével egyeztetett véleményt ismertetett. Az RMDSz elhatárolja magát minden erőszakos cselekménytől, a probléma egyetlen megoldási útjának a törvényességet tartja. A média túlzásaival szemben le kell szögezni: a viszály tárgyát kezdettől fogva az épület tulajdonjoga képezte, nem az árva gyermekek sorsa. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az udvarhelyi közösség és a Szeplőtelen Szívek Kongregációjának az apácái tulajdonképpen a svájci adományozót képviselő Cyrill Bürgel kétes manipulációinak áldozatai. [Táj., jún. 4.] (→ 1997.06.05)

1997. december 16.

A szenátus a „Pruteanu-változatban” szavazta (tehát a kisebbségek számára hátrányosan: nincs joguk önálló egyetem és kar létesítésére) meg az oktatási törvény egészét (kedvező viszont: létezhet anyanyelvű szakoktatás és lehetőség van anyanyelven felvételizni). Markó Béla elmondta, hogy a történtek után nem meglepő a szenátus döntése, a törvény hibáit remélhetőleg a képviselőházi vitában sikerül korrigálni. A kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta: az RMDSz nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, melynek ő maga is tagja. [Szabadság, dec. 17.]

A sajtóban másolatban közreadták a dec. 3-i egyezmény aláírt példányait, melyben a koalíció elnökei – Ion Diaconescu (PNTCD), Mircea Ionescu Quintus (PNL), Petre Roman (PD) és Markó Béla (RMDSz) – megismételték azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket a koalíció támogatni fog a parlamentben. Ezek között szerepelt az önálló egyetemre és a saját karok állítására való jog. Ezek után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellenkező vonalat képviselt. A szenátor kijelentette: nem tud az övéről eltérő álláspontról. [MTI]

A Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga közvetítésével hosszas tárgyalás után a Szeplőtelen Szívek Kongregációja képviselői, Szász Jenő és négy tanácsos, valamint az Aris Industrie Rt. képviselője aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 5 pontban határozta meg a csereháti ügy további teendőit. Az apácarend képviselője írásban rögzítette fenntartásait, Cyrill Bürgel, az adományozó Basel Hilft képviselője elhagyta a tárgyalótermet. [Szabadság, dec. 18.]

1998. június 4.

Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]

Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.]

2000. június 4.

Az orsz. helyhatósági választás első fordulóján – a végleges számok ismerete nélkül is megállapítható, hogy – jó eredményeket ért el az RMDSz. Néhány településen (Kézdivásárhely, Nagyszalonta, Tusnádfürdő) már az első fordulóban megnyerte a választásokat az RMDSz polgármester-jelöltje. – Az erdélyi megyékben a helyi és megyei RMDSz-tanácsosok száma ált. arányos a lakossági összetétellel. [Táj., jún. 5.; RMSz, jún. 6.] – Bihar megyében sikerült 11 polgármesteri helyet megszerezni, a 2. fordulóban további 10 helyen érdekelt az RMDSz. [BN, jún. 6.] (→ 2000.06.08)

A bákói bíróságon döntés született a csereháti perben: Székelyudvarhelyen a telekkönyvbe a Szeplőtelen Szívek Kongregációját jegyezték be tulajdonosként, miután elfogadták az Aris Industrie Rt. koncesszionálási jogát és hitelt adtak az adományozási szerződésnek is. A telek is, meg az épület is a városra száll majd 99 év múlva, a koncesszionálási szerződés lejárta után. – Korábban Szász Jenő többször kijelentette a sajtó nyilvánossága előtt: van pénz az épület visszavásárlására. Szász Jenő úgy véli: egy másik per hozza meg a megoldást, de abban még nem született döntés. Ott a koncesszionálási szerződést támadták meg. [RMSz, jún. 5.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998