|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: Székelyföldi Fejlesztési Régió 2003. április 8.A Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásának szándéka által kiváltott reagálások azt bizonyítják, hogy van még bőven tennivaló a mentalitásváltás érdekében – fejtette ki Markó Béla egy interjúban –, maga az illetékes miniszter is ellenzi a kezdeményezést. [Krónika, ápr. 8.] (→ 2003.04.26)Tempfli József elmondta: valóban megromlott a viszonya Tőkés Lászlóval, ez az érmindszenti ügynek tulajdonítható (→ 2003.02.10, 2003.02.12). [EN, ápr. 8.] 2003. április 26.A kormányfő a Székelyföldi Fejlesztési Régió (→ 2003.04.08) tervének kapcsán kijelentette: „Nem változtatunk a jelenleg létező nyolc gazdasági fejlesztési régión, mert a változtatások szülte bizonytalanság negatívan befolyásolhatja Ro. EU-csatlakozási tárgyalásait.” A jelenlegi struktúrát kell működőképessé tenni – tette hozzá Adrian Năstase. Markó Béla szerint a fejlesztési régiókat akár egy hónap alatt is újra lehet tervezni, ha van rá pol. akarat, s az átalakítás semmilyen bel- vagy külpolitikai nehézséget nem okozna. [Krónika, ápr. 26.]Közel ezer személy vett részt a KREK és az UPE által rendezett Székelyudvarhelyi Fórumon. Állásfoglalásokat, felhívásokat fogadtak el, kifejezték nemtetszésüket az RMDSz-féle ’kis lépések politikájával’. Célkitűzéseik között szerepel az ’igazi önrendelkezés’ és a Székelyföld területi autonómiája. Tőkés László hangsúlyozta: kezdeményezésük nem irányul az RMDSz ellen, hiszen bármelyik RMDSz-tagot szívesen látják soraikban, bizonyíték erre az öt parlamenti képviselő (→ 2003.03.22) szerepvállalása. Tőkés Lászlót az ’erdélyi magyarok tb. elnökévé’ választották. A KT soros elnöke Toró T. Tibor lett. A következő fórum színhelye Sepsiszentgyörgy (→ 2003.05.31). – Adrian Năstase felkérte a főügyészt, hogy indítson vizsgálatot az EMNT ügyében. [UH, ápr. 28.; HN, ápr. 29.; Szabadság, ápr. 30.; Krónika, ápr. 30.] – Markó Béla kijelentette: „Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik.” A Fórumról: „mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak”. [Népújság, ápr. 29.] 2003. május 20.Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.] Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.] Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23) A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14) 2003. május 23.Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT budapesti ülésének napirendjén elsősorban a h. t. m. közösségek képviselői által kidolgozott, a kedvezménytörvényre vonatkozó módosító javaslatok megvitatása szerepel. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.24)A Btk. módosítása során a nemzeti kisebbségek igazságszolgáltatás előtti anyanyelvhasználatáról esett szó. A képviselőház elfogadta az RMDSz javaslatát, ennek értelmében a bíróságoknak tolmácsról kell gondoskodniuk azok számára, akik nem beszélik folyékonyan a ro. nyelvet. [Szabadság, máj. 23.] (→ 2003.06.18) Adrian Năstase szerint nem kellene bátorítani a Szabadság-szobor felállítását; az emlékmű iránt a ro. kormány nem tanúsít ’különösebb érdeklődést’. [Szabadság, máj. 23.] Jonathan Scheele kijelentette: nem tartja időszerűnek a székelyföldi fejlesztési régió (→ 2003.05.20) létrehozását. Szerinte időveszteség lenne Ro. számára újragondolni az ország 1998-ban kialakított regionális felosztását. Az RMDSz-nek évekkel ezelőtt kellett volna kezdenie lobbizni a székelyföldi régióért. – „A csatlakozási tárgyalások a jelenlegi regionális struktúrákra alapozódnak, ezek megváltoztatása rövid távon késleltetheti a folyamatot, de hosszabb távon a regionalizálás mikéntjének kérdésköre kizárólag Ro.-ra tartozik.” [Krónika, máj. 23., máj. 24.] 2003. november 18.Jonathan Scheele a BBTE-n tartott előadásában kitért a székelyföldi fejlesztési régió kérdésére is. Megítélése szerint az etnikai alapon létrehozott régiók nem jelentenek megoldást Ro. számára. Szerinte az országnak nem érdeke, hogy megváltoztassa a kijelölt 8 régió határait. [Szabadság, nov. 18.]Nagy port kavart a ro. pol. életben Vlagyimir Bukovszkij orosz író kijelentése, aki a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban c. brassói tanácskozáson azt állította, hogy „Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tkp. a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg.” [Krónika, nov. 18.] lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
