Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-20 | 21-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMSzdP (Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt)

1992. június 14.

A fővárosi cégbíróságon bejegyezték a májusban megalakult, marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot (RMSzdP) [az FMP utódát]. A párt meghirdetett célja: a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak érvényre juttatása. [RMSz, nov. 12.]

1992. július 25.

Brassóban kibővített ülést tartott az RMDSz OE. Tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé a prefektuscserék ellen. Az elnökség felszólította a Hargita és Kovászna megyei szervezeteket, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne sárga csillagot (→ 1992.07.23), hanem fehér kokárdát tűzzenek ki (→ 1992.08.03). [RMSz, júl. 29.] – Ugyanezen az ülésen, az EMKE fölkérésére, kijelölték az MVSz augusztusi konferenciájára utazó, az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget.

Az RMDSz platformjai (EMK, SzK) és pártjai (RMKdP, RMKgP, RMSzdP) közös állásfoglalásban rögzítették: a parlamenti választásokon az RMDSz ne jelölje a régi nómenklatúra tagjait (kivétel – ellenálló múltja miatt – Király Károly és Sütő András), az RMDSz jelöltjei politikai önéletrajzban tisztázzák a kommunista hatalomhoz való viszonyukat. [BN, júl. 25.]

Iliescu, gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Ro.-t, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. [Reuter, AFP, MTI]

Barcelonában megkezdődtek az aug. 9-ig tartó 25. Nyári Olimpiai Játékok, amelyen – sok évi kizárás után (→ 1990.10.15) – a Dél-afrikai Köztársaság sportolói is részt vehettek.

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. április 7.

Az RMDSz ÖT 2. ülésén Sántha Pál Vilmos beszámolójában az önkormányzati tisztviselők szakmai továbbképzésével foglalkozott. [RMSz, ápr. 11.]

Meghalt Sinkó István jogász, kolozsvári RMDSz-képviselő. [Szabadság, ápr. 8.]

Kiss Kálmán (RMSzdP; ]950317) kifejtette: a kormánypárttal való szoros közreműködésben látja a jövő útját; a magyarság elégedett lehet a sorsával, ezért a kollektív jogokkal nem érdemes foglalkozni. Markó Béla szerint a párt aktivizálódása mögött diverziós célok lapulnak meg. [Mai Nap, ápr. 7.] (→ 1995.04.26)

1995. április 26.

Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet Bársony András, magyar és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be: a szervezet tagállamainak el kell fogadniuk az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 27.] – Iliescu elnök kijelentette: Ro. sohasem fogja elismerni az 1201-es ajánlást. [MN, ápr. 27.] – Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén (ápr. 27.) Markó Béla örömmel üdvözölte az ajánlás megerősítését. Az ajánlás nem sérti Ro. egységét és területi integritását, „ezért is furcsa, hogy érvényességét ugyanazok a politikai pártok – valamint a kormány, a parlament, az elnöki intézmény – kérdőjelezik meg és tagadják, akik korábban, Ro. ET-felvétele előtt fenntartás nélkül elfogadták azt” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. [RMSz, ápr. 29.]

Miguel-Angel Martínez (→ 1995.04.12) Ro.-ban azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy ilyent soha nem állított; a kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. [MN, ápr. 26.] – Ion Cristoiu (EvZ) kifejtette: az 1201-es ajánlás lehetetlen helyzetbe hozza a románokat, mert mind Iliescu, mind Văcăroiu állást foglalt az ajánlás ellen, s „így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök”. [Szabadság, ápr. 27.]

Az RMSzdP elődje az 1990-ben alakult FMP; az 1992-es kongresszuson döntöttek a névváltoztatásról. Pártjuknak európai szintű gazdasági elképzeléseik vannak, ezért komolyan kell venni őket – mondta Kiss Kálmán, a párt elnöke. [EN, ápr. 26.]

1995. augusztus 4.

Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke szerint az RMDSz szélsőséges, nacionalista párt és ő a felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Ro.-ról kialakult. [ÚM, aug. 4.]

1995. szeptember 4.

Az illyefalvi KIDA és LAM (→ 1994.02.22) alapítványok ellen hónapokig tartó rovancsolás után az érintettek perre vitték az ügyet. Első fokon a sepsiszentgyörgyi bíróság elutasította a pénzügyőrség által kirótt büntetéseket. A mintaszerűen vezetett két alapítvány perét az illyefalviakat támogató svájci segélyszervezet is figyelemmel követte. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre az egyházi alapítványoknak joguk van. [RMSz, szept. 4.] (→ 1995.10.03; 1996.05.06)

Az RMDSz politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi kapcsolataiért felelős munkatársával aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol fölkeresték a Fidesz és az MDF politikusait, valamint az MVSz elnökét és fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök. A találkozókon arra kérték a m. felet, hogy ne támogassa az RMDSz pol. akcióit, mert azok csak az RMDSz „néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek”. [RMSz, szept. 6.] (→ 1995.09.08)

Az RMDSz képviselőházi frakciója Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek, alelnökök: Antal István és Márton Árpád. Az állandó biz. titkára: Borbély László. [Táj., szept. 4.] – A szenátusi frakció vezetői: eln.: Szabó Károly; aleln.: Verestóy Attila; titkár: Buchwald Péter. [RMSz, szept. 8.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1995. szeptember 14.

Az RMDSz székházában megvitatták Iliescu elnök megbékélést célzó javaslatait. Hiányolták, hogy a vita célját képező dokumentumokból tk. az is hiányzik, hogy milyen szerepet szánnak ebben a folyamatban a kisebbségnek; milyen jogi garanciák biztosítanák a folyamatot. A külügyi tanácsadó testület úgy ítélte meg, hogy az igazi megbékéléshez gyökeres mentalitásbeli változtatásra van szükség. [Táj., szept. 15.]

Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök megbékélési javaslatának fogyatékosságait: az elnök beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu kiindulása téves, nem elég csupán egy részt kiragadni, hanem az egész történeti hátteret kell vizsgálni. Cinizmusra vall az elnök javaslata akkor, amikor a kormányban szélsőségesen nacionalista, antiszemita erők is jelen vannak. – Ellenzéki értelmiségiek egy csoportja is úgy vélekedett: aberráció a megbékélésről beszélni akkor, amikor a ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési nyilatkozattal; Gh. Funart, a nyilatkozatai alapján, egy demokratikus országban börtönbe küldenék, nálunk az ilyen emberek kormányra jutnak. [RMSz, szept. 14., 15.]

Kiss Kálmán ismét nyilatkozott a Rompresnek, az állítólagos budapesti megbeszélésekről (→ 1995.09.08): „az RMDSZ-nek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében” – mondta az RMSzdP elnöke. Fenntartja korábbi nyilatkozatát, azzal a módosítással, hogy Horn Gyulánál nem jártak. Holló László Levente bejelentette: lemond alelnöki [!?] tisztségéről és megszakítja a kapcsolatot Kiss Kálmánnal, akiből a sértettség beszél. Holló elmondása szerint Kiss 28 ezres párttagságról beszélt, de azt képtelenség ellenőrizni. [RMSz, szept. 14.]

1996. január 24.

Magyar Bálint fogadta az RMDSz küldöttségét. Felmérték, hogy a m. kormány miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményeinek építését. Az oktatás 3 pillére: a tankönyvtámogatás, a pedagógus-(tovább)képzés és a módszertani központok segítése. [Táj., jan. 25.]

A hírlap munkatársa diverziónak nevezte Kiss Kálmán pártjának (RMSzdP) toborzóját: azok, akik megelégelték a pol. eredménytelenségek sorozatát és belátták, hogy felelőtlen az autonómia követelése, azok jelentkezzenek náluk. [Szabadság, jan. 24.]

1996. április 23.

Kiss Kálmán (RMSzdP) bejelentette, hogy Bolyai Gáspár személyében polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen. [RMSz, ápr. 25.] (→ 1996.04.25)

Egyed Ákos történelmi adatokkal cáfolta a Gh. Funar-féle emléktábla számait (→ 1996.03.14). A korabeli szász hatóságok összeírták a románok veszteségeit. Ebben 6200–6400 személy szerepelt, ezt az adatot fogadta el Bariţiu, az ismert ro. történész is. [RMSz, ápr. 23.]

1996. augusztus 10.

Sepsiszentgyörgyön, a stadionban tartották a ref. világtalálkozó záróünnepségét, ahol Tőkés László méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az összejövetel sikerét. Fölszentelték a belvárosi gyülekezet új templomát. [Táj., aug. 13.] (→ 1996.08.03)

A kolozsvári prefektúra tanácstermében az RMSzdP gyámkodása alatt tartotta ülését a párt ifj. csoportja. Az ülés (két szónoklat kivételével) ro. nyelven folyt. Kiss Kálmán elítélte az RMDSz autonómiatörekvéseit, amelyek csak viszálykeltésre jók. A megdöbbent Buchwald Péter „napirenden kívüli felszólalásában” helyesbített: nem az autonómiatörekvések keltenek konfliktusokat, hanem az ellene indított lejárató kampányok. [Szabadság, aug. 12.]

1996. október 8.

Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]

Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.]

A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.]

1996. november 7.

Emil Constantinescu (CDR) – a választásban győztes koalíció vezére – és Petre Roman (USD) aláírta a két tömörülés együttműködési egyezményét. A közös kormányzati program célja, hogy eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből az „Iliescu-rezsimet” és következményeit, demokratikus struktúrákat hozva létre. [RMSz, nov. 9.]

Kovászna megyében a RMSzdP is kapott 1288 szenátori és 891 képviselői szavazatot, az RMDSz 98.081, ill. 96.858 szavazatával szemben. [Háromszék, nov. 7.]

1998. április 14.

Kiss Kálmán, az RMSzdP elnöke elmondta: pártja az FMP (→ 1990.04.01, 1990.07.03, 1990.11.17) utóda, a névmódosításról az 1992. máj. 2-án tartott kongresszuson döntöttek. 1996-ben, Déván tartott orsz. konferenciájukon megállapították, hogy pártjuk eleget tesz a választási törvény követelményeinek (10 ezer tag 15 megyéből). Terveik szerint a liberális pártok szövetségéhez kívánnak csatlakozni. Nem akarnak együttműködni az RMDSz-szel, mert az – úgymond – egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. (→ 1995.03.16, 1995.04.07) [EN, ápr. 14.]

1998. október 22.

Ismét Tőkés Lászlót választották a KREK püspökévé. Tőkés 118, az ellenjelölt Csernák Béla pedig 98 szavazatot kapott. Tőkés azt nyilatkozta: az a „széles körű lejáratási hadjárat, amely megbuktatásomra irányult, nem sikerült”. [BN, okt. 23.] – „Az alternatív értékeknek kevés, vagy semmi közük sem volt a múlt heti egyházkerületi tisztújításhoz – mondotta Tőkés László püspök, egyenesen csoport- és klikkérdekek munkálkodásának nevezve a megbuktatásáért folytatott állítólagos puccskísérletet. – Miközben nem szavazatgyűjtéssel, hanem nemzeti érdekekkel foglalkoztam, mások majdnem megbuktattak – mondotta.” [RMSz, okt. 29.] – „Be kell fejeznünk az egyházon belüli rendszerváltást, ami a régi viszonyok teljes kiiktatását, az intézményi reformokon túlmenően pedig a személyi változtatások következetes végrehajtását jelenti.” [EN, okt. 27.] (→ 1998.11.05)

Varga Attila képviselő azt javasolta, hogy a Szatmár megyei választmány ne vegyen részt a tervezett Partiumi Fórumon, ennek ellenére a városi szervezet testületileg elmegy a rendezvényre. [RMSz, okt. 22.] (→ 1998.10.24)

Az RMSzdP helyesli a Partiumi Fórum megtartását; felhívást intéztek minden liberális platformhoz, hogy rendezzek kerekasztal-megbeszélést egy erős szabadelvű szervezet létrehozása érdekében. [RMSz, okt. 22.]

1999. február 11.

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a m. egyetem ügyéről elmondta: a különbizottság decemberben leadta a jelentését, az akkreditációs bizottság jelentésére várnak. [A Nap, febr. 11.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) elmondta: erős szervezetük van, Maros megyében 5800 a taglétszám. Találkozni akarnak az RMDSz vezetőivel, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, de eddig mindig visszautasításra találtak; a többi „politikai erő komolyan vesz minket”. [Népújság, febr. 11.]

1999. augusztus 19.

Az RMDSz ÖT elnöksége Szovátán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSz kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet szeptemberben terjesztenek az SzKT elé. A kompakt m. közösségekben (pl. Székelyföld) előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. [Szabadság, aug. 19.]

Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.]

Budapesten Orbán Viktor nyitotta meg a HTMH új székházát. Ünnepi beszédében a kormányfő hangsúlyozta: „Mo. polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet.” [RMSz, aug. 21.] – A m. kormány fontos feladatának tekinti a SIRF támogatását, melyet a PKE-re is kiterjesztenek majd. [Szabadság, aug. 23.]

1999. október 22.

A RomLib értesülései szerint a Kiss Kálmán-féle zsebpárt, az RMSzdP arra készül, hogy szövetségre lépjen a PUNR-vel. [RMSz, okt. 22.]

Heti sajtóértekezletén Markó Béla elmondta: megengedhetetlen, hogy politikusok egy csoportja beleszóljon a 12. osztályos alternatív ro. történelemkönyv tartalmába, azt szorgalmazva, hogy a miniszter vonja vissza a könyvet. [BN, okt. 22.] (→ 1999.11.17)

1999. december 13.

Temesvárott megalakult a Kereszténydemokrata Platform, az RMKdM helyi tagszervezete, jelentette be Bárányi Ferenc, orsz. alelnök. [RMSz, dec. 13.]

Gyergyószentmiklóson gyűlésre hívták a Vitézi Rend helyi tagjait. A rend néhány évvel ezelőtt jelent meg Erdélyben, s az elmúlt években több alkalommal tartottak vitézzé avatást. [RMSz, dec. 13.]

Ismét felbukkant Kiss Kálmán, aki a helyi ro. újságnak azt nyilatkozta, hogy 2-300 ezer [!] tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSz diktáljon; pártja, a homályos ideológiájú RMSzdP hajlandó bárkivel szövetségre lépni. [RMSz, dec. 13.]



lapozás: 1-20 | 21-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998