Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz szervezeti szabályzat / alapszabályzat-tervezet / ~ felügyelő bizottság

1993. január 15.

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].

1995. május 6.

Marosvásárhelyen befejeződött a kongresszus előtti utolsó SzKT. Két nap után sem született döntés az autonómiatervezetről, a programtervezet és a szervezeti szabályzat módosításairól, az utolsó szót a kongresszus mondja ki (→ 1995.05.28). Borbély Imre, az SzKT-n nyilvánosságot kapott levélben [szövegét lásd: EN, máj. 17.] azzal vádolta Markó Bélát, hogy egyensúlypolitikát próbál folytatni az autonomisták és mérsékeltek között, de gyakorlati politikájával ez utóbbiakat támogatja; felrótta azt is, hogy Markó nem ítélte el a Tőkés Lászlót támadó Nagy Benedeket. (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.20) Kritikusan szólt még az atlantai tárgyalásokról (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17) és a szövetségi autonómia-program hátráltatásáról. Markó válasz nélkül hagyta a vádakat, azzal, hogy nem tereli személyes síkra az elnökválasztási kampányt. [RMSz, máj. 10.] (→ 1995.05.13, 1995.05.17, 1995.05.19)

A Bolyai Társaság ünnepséggel emlékezett meg a BTE 1945-ös alapításáról. Balogh Edgár emlékeztetett: az egyetemet 1872-ben hozták létre, 1918-ban Szegedre költöztették, majd 1940–44 között ismét Kolozsvárra telepítették, tehát a jogi státus folyamatos, a Groza-féle 1945-ös aktus csupán névadást jelent. [RMSz, máj. 10.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1999. március 4.

Az RT kongresszusi előkészületeiről beszélt Toró T. Tibor: kezdeményezni fogják az RMDSz alapszabályzatának módosítását, hogy így nagyobb hatáskört kaphasson az ÜE; a Szövetség föl kéne adja a bukaresti politizálást és Kolozsvárt tegye döntéshozói centrummá. Jelenleg egy „álegység” nevében a pluralizmus visszaszorításának vagyunk tanúi – mondta Toró. [Szabadság, márc. 4.] (→ 1999.03.06)

1999. április 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]

2001. január 23.

Markó Attilát kinevezték a Tájékoztatási Min. keretében létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hivatala helyettes-államtitkárává; feladatkörébe tartoznak a kisebbségek (a romák kivételével). (→ 2001.01.10) [Táj., jan. 23.; Krónika, jan. 24.] – A korábbi kisebbségvédelmi hivatal helyett egy főosztályt hoztak létre, ami a kérdés marginalizálását jelenti – mondta Eckstein-Kovács Péter. Hasonló módon félretették a Kisebbségi Kutatóintézet létrehozására hivatott korábbi terveket. [BL, jan. 25.; EN, jan. 30.] (→ 2001.03.02, 2001.05.11)

Nagy Pál (UFF) az SzKT-ról történt kivonulás (→ 2001.01.22) ügyében visszaverte azt a vádat, hogy ők az RT csatlósai lennének. Markó Béla szerint a MIT nem tölti be vállalt szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, ezért nem jelent partnert az RMDSz számára. Takács Csaba szerint a MIT többször is vétett a szabályok ellen (pl. nem közölték az RMDSz alapszabály-felügyelő bizottságával azt, hogy kizárták soraikból a MaKOSz-t). A MIT rendkívüli küldöttgyűlésre készül, hogy újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSz-szel. [Szabadság, jan. 23.]

2001. április 14.

Az RMDSz Csíki Területi Szervezete szerint elhibázott az SzKT-nak az a döntése, hogy a testület nem újítja meg magát a következő kongresszusig. (→ 2001.03.31) Korábban az RT és Tőkés László is hasonlóan vélekedtek. – Takács Csaba emlékeztetett: az SzKT döntésére akkor került sor, amikor az RT elnöke azt javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SzKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül (vagyis az SzKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, titkos választás) melyik szerint történjék a megújulás. [RMSz, ápr. 14.]

2002. november 5.

Belgrádban aláírták a ro.–jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodást; ro. kormánykörök ezt történelmi lépésnek tartják, mert ezután a Timok-völgyi vláhokat etnikumként és nem nemzetiségi csoportként kezelik majd. [Szabadság, nov. 5.]

Több ezer ro. vendégmunkást érint az izraeli kormánynak az a rendelete, amellyel felfüggesztették a munkavállalási vízumok kiadását. Becslések szerint 45 ezer ro. dolgozik hivatalosan és 150 ezer illegálisan az országban. [Szabadság, nov. 5.]

Első ízben ülésezett az RMDSz alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság; a tevékenységbe a tagságot és a platformokat is be kívánják vonni. [Szabadság, nov. 5.]

Új erdélyi pol. alakulat létrehozását sürgető szórólapok jelentek meg Marosvásárhelyen, Romániai Magyar Polgári Szövetség aláírással. A diverzió mögött Kiss Kálmánt sejtették, aki cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz. [EN, nov. 5.] (→ 2002.10.25)

2002. december 2.

Adrian Năstase Budapesten ellátogatott a ro. nagykövetségre és a Ro. nemzeti ünnepe alkalmával rendezett fogadásra; a Kempinski Hotelben rendezett fogadáson megjelent Medgyessy Péter miniszterelnök is. A hotel előtt százak tüntetettek amiatt, hogy a m. kormány képviselői a gyászos emlékű évfordulón a ro. vezetőkkel pezsgőznek. [Krónika, dec. 2.; Háromszék, dec. 2., dec. 5.; SzH, dec. 6.] – A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta a sajtóhoz Năstasenak írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: a ro. kormányküldöttségből hiányzik a kellő érzékenység, amikor Budapestre jött December 1-jét megünnepelni. [SzFÚ, dec. 3.; MN, dec. 2.; EN, dec. 10.]

Az RT rendkívüli kongresszusán, a tagság 41:31 arányú szavazata alapján arról határoztak, hogy az RT nem vesz részt az RMDSz szatmári kongresszusán (→ 2003.01.31). Utóbb módosult a döntés, az érintettek egyéni belátására bízzák a részvételt. [Krónika, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.] – Az RT 288 helyen módosítaná az RMDSz szövetségi alapszabályát, pl. kettőre korlátoznák a szövetségi elnök mandátumát és a SzET is döntéshozatali státust kapna. [NyJ, dec. 2.]

Az EMKE rendes évi közgyűlésén kiosztották az egyesület évi díjait. [Szabadság, dec. 2.]

2002. december 11.

Kovács László Bukarestben ro. partnerével a kedvezménytörvény tervezett módosításáról tárgyalt. – A m. kormányszóvivő szerint a Gozsdu-vagyon kérdése (→ 2002.12.05) nincs összefüggésben a kedvezménytörvény módosításának ro. fogadtatásával. [Krónika, dec. 11.]

Tőkés László nyílt levélben szólította föl a szövetségi elnököt, hogy nyilvános formában foglaljon állást a ’pezsgőzés’ ügyében (→ 2002.12.02, 2002.12.04); kiket képviseltek az RMDSz frakcióvezetői (Kelemen Atilla és Verestóy Attila) a budapesti találkozón? – kérdezi az RMDSz tb. elnöke. [Szabadság, dec. 11.] – Markó Béla válasza kiemeli: csak úgy lehetséges egymás mellett élnünk, ha a múlt szemléletében is a kölcsönösséget érvényesítjük. 1990-ben, amikor eldöntötték, hogy dec. 1-je lesz az ország ünnepe, akkor az RMDSz úgy döntött, hogy – tisztségviselői által – részt vesz az esedékes rendezvényeken és ahol teheti, szóba hozza az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat be nem tartott ígéreteit. A ro.–m. közeledés odáig jutott, hogy 1997 óta a ro. állam- és kormányfő minden Március 15-én üzenetben köszönti az erdélyi magyarokat. [SzFÚ, dec. 11.]

Eddig mintegy 300 – az RMDSz alapszabályára vonatkozó – módosító javaslat érkezett az illetékes bizottsághoz. [Táj., dec. 11.]

Öt évvel kezdődött a csereháti ügy, az apácák erőszakos ingatlan-foglalása, de megoldás azóta sem született. [UH, dec. 11.]

2002. december 14.

Koppenhágában – a jelölt 10 országgal (→ 2002.10.11) közösen – véglegesítették az EU bővítésének menetrendjét. A csatlakozás időpontja: 2004. máj. 1. [Krónika, dec. 14.]

Adrian Năstase kijelentette: a kedvezménytörvény ügyében nincs konfliktus Ro. és Mo. között, csupán a m. parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás. [Krónika, dec. 14.]

Markó Béla Katona Ádámmal folytatott megbeszélést az RMDSz alapszabály-módosításáról; a javaslatok átvizsgálása után a szövetségi elnök januárban ad választ az EMK-nak. [BN, dec. 16.]

Marosvásárhelyen fölavatták a Bolyai-emlékművet (→ 2002.09.21) és ünnepélyesen bezárták a Bolyai-évet. [Népújság, dec. 16.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését a R. M. Dalosszövetség; tb. elnök Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese. [RMSz, dec. 14.]

Péntek János professzor kapta idén a Kriterion-koszorút. [RMSz, dec. 14.]

2003. január 14.

A Btk. 270. szakasza a véleménynyilvánítást korlátozná és szankciókat helyez kilátásba; Eckstein-Kovács Péter szerint a jelenlegi megfogalmazás ellenkezik az érvényes európai normákkal és a múlt rendszer megtorló intézkedéseit mintázza. [Szabadság, jan. 14.]

Kerekes Gábor szerint sok és tartalmas módosító javaslat érkezett be az RMDSz alapszabályára vonakozóan, amelyeknek mintegy felét bocsátják vitára. [Krónika, jan. 14.]

2003. február 2.

A kongresszusi beszámoló vitájában Tempfli József határozottan kiállt az RMDSz egysége mellett. Sütő András azt fogalmazta meg, hogy az autonómia kérdése nem oldható meg karddal, csak gonddal, türelemmel. – Vekov Károly szerint az RMDSz-ben szét kell választani a politizálást a civil ügyektől. – A szövetségi dokumentumok vitáján egyetértettek abban, hogy május végéig meg kell ejteni a belső választásokat. Takács Csaba a Tőkés-perre utalva kijelentette: „rákényszerítettek, hogy leszámoljunk egy illúzióval”. – A vita után elfogadták a módosított programot és alapszabályzatot; ennek részeként a kongresszus 68 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett megszüntette a tb. elnök tisztségét. – A kongresszus záróakkordja a szövetségi elnök megválasztása volt: a küldöttek 326:68 arányban ismét Markó Bélának szavaztak bizalmat. – Megszavazták a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) a felállítást; 11 tagúra bővítették az OpT létszámát; döntöttek arról, hogy a képviselők és a szenátorok alanyi jogon egyúttal az SzKT tagjai is legyenek. Az ifj. szervezeteknek ezentúl 15%-os képviseletet biztosítanak az RMDSz minden döntéshozó testületében. – Határozat született: a térségek fejlesztéséről; az új szociálpolitikai elvekről; a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban; a népesedési helyzet javításáról; az ingatlanok restitúciójáról. [Krónika, febr. 3.; Szabadság, febr. 3.; Népújság, febr. 3.; SzFÚ, febr. 3.; Táj., febr. 3.]

Tőkés László a tb. elnöki tisztség megszüntetéséről: nem én tértem el az RMDSz irányvonalától, hanem az RMDSz hivatalos irányvonala tért el attól az értékrendtől, szellemiségtől, programtól és célkitűzésektől, amelyek kezdetben jellemezték. Tőkés szerint az SzKT nem volt legitim, ezért a kongresszus döntései is megkérdőjelezhetőek. [Szabadság, febr. 3., febr. 8.; RMSz, febr. 3.; EN, febr. 11.]



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998