Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-20 | 21-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. március 1.

Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.]

Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.]

1998. március 2.

Poul Thomsen, az IMF tárgyalóküldöttségének vezetője megállapította, hogy elmaradt a reform a veszteséges vállalatok és a bankrendszer privatizálása tekintetében. [Szabadság, márc. 2.]

1998. március 3.

Emil Constantinescu hosszasan tárgyalt az RMDSz küldöttségével. Az államfő elismerően szólt az RMDSz munkájáról, a koalíciós szereplésről és arról, hogy a szövetség a pártérdekek fölé helyezte az ország érdekeit, kivette részét a gazdasági és társadalmi problémák kezeléséből. Az RMDSz vezetői vállalták, hogy a parlamentben támogatni fogják a költségvetés tervezetét, ugyanakkor emlékeztették az elnököt a magyarság jogos követeléseire, elsősorban a kisebbségi oktatás kérdésére és kifejezték reményüket, hogy a képviselőház a sürgősségi kormányrendelet eredeti szövegváltozatát fogadja el. [Táj., márc. 4.]

Budapesten, a Magyarok Házában tartott vitafórumon, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány képviselői azt sürgették: újból fel kell állítani Erdélyben az 1959-ben felszámolt önálló m. egyetemet. [MTI]

1998. március 4.

Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő polgármester megállapodást írtak alá arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. [RMSz, márc. 6.]

Gh. Funar fenyegetőző hangon jelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSz-nek, hogy megünnepelje Kolozsváron Március 15-ét. Boros János megyei elnök szerint ezzel a polgármester bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ui. az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. [Szabadság, márc. 4.]

1998. március 6.

Törzsök Erika (HTMH) a vízumkérdéssel (→ 1998.02.18, 1998.02.21) kapcsolatban elmondta: Budapestnek teljesítenie kell majd az EU-s tárgyalásokon a schengeni elvárásokat, de úgy, hogy a h. t. magyar közösségek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. [BN, márc. 6.]

50%-kal emelkedett a benzin (3000-ről 4500 lejre) és a gázolaj ára. A kormány gazdaságpolitikai intézkedésére jellemző, hogy Daniel Dăianu pénzügymin. két héttel ezelőtt keményen bírálta a kőolajfinomítókat, amiért száz lejjel emelték a benzin árát. [BL, márc. 6.]

1998. március 7.

Snagovon folytattak megbeszélést a PNTCD és a PD vezetői. Petre Roman előzőleg kijelentette: csak akkor támogatják a költségvetést, ha nem Ciorbea lesz a miniszterelnök. [Szabadság, márc. 9.]

1998. március 8.

Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Ref. Egyházi Központban megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Kollégiumot. Az intézmény a népfőiskolát alapító és fenntartó elődök hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját kívánja folytatni. [BN, márc. 10.]

Kovásznán Tamás József segédpüspök felavatta a Szent Imre ifjúsági házat. [Vasárnap, márc. 8.]

1998. március 9.

Emil Constantinescu – eredménytelenül – arra próbálta rávenni a PD vezetőségét, hogy előbb szavazzák meg a költségvetést és csak utána tárgyaljanak a kormányfő-cseréről. [Szabadság, márc. 11.]

Szilágyi Zsolt a képviselőházban interpellált a határátlépéskor fizetendő benzinilleték ügyében; kérte a kormányrendelet törlését. [Táj., márc. 10.] (→ 1998.06.11)

1998. március 10.

Borbély Imre, az MVSz nemzetstratégiai bizottságának koordinátora kifejtette, hogy pozitív jövőképet kell kialakítani és azt tudatosítani. „Sajátságosan magyar helyzet, hogy miközben az ország lakossága fogy, addig a magyarság egyharmada az országhatárokon kívül él, és ott erős asszimilációs nyomásnak van kitéve. (…) Kézenfekvő lenne a veszélyeztetett magyar szegmentum számára a magyarországi letepeledést célzottan megkönnyíteni.” [EN, márc. 10.]

Az RMDSz ÜE közleményben kérte fel a szövetség helyi szervezeteit, a civil egyesületeket és társaságokat, hogy – az 1848-as forradalom 150. évfordulóján – a helyi hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. [Táj., márc. 10.]

1998. március 11.

Az RMDSz és a PNL vezetői a kormánykoalíció-beli együttműködésről tárgyaltak. Megállapították, hogy a két párt gazdaságpolitikájában sok a közös elem. A PNL továbbra is támogatja a kisebbségek sajátos kérdéseit. [Táj., márc. 11.]

Az RMDSz ÜE javaslatára az OpT Varga Gábort, az RMDSz bihari elnökét jelölte az Állami Találmányi és Védjegyügyi Hivatal (OSIM) államtitkári rangú vezérigazgatói tisztségébe. [Táj., márc. 11.]

Gödöllőn megkezdődött a M. Polgármesterek 2. Világtalálkozója, amelyen 9 országból 863-an vesznek részt. A háromnapos rendezvénysorozaton két szekcióban gazdasági, kulturális, oktatási kérdésről tanácskoznak, megvitatják az együttműködés bővítésének lehetőségét. – A zárónyilatkozat leszögezte: a résztvevők egyetértenek abban, hogy közös érdekük a kelet-közép-európai térség felzárkózásának elősegítése. Az önkormányzatok érdekeltek abban, hogy részesei legyenek a térségi, valamint a határokon átívelő regionális kapcsolatoknak. [MTI]

1998. március 12.

Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]

A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]

Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.]

1998. március 13.

Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)

Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.]

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.]

1998. március 14.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc erdélyi ünnepségeinek keretében Illyefalván Jókai-szobrot avattak (Kutas László alkotása), a kolozsvári M. Színházban ünnepi gálaestet rendeztek. [Táj., márc. 16.]

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]

Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.]

1998. március 16.

Genfben, az UNPO jubileumi rendezvényén Niculescu Tóni tájékoztatta a résztvevőket a romániai kisebbségek helyzetéről. [Táj., márc. 16.]

1998. március 17.

A szenátus titkos szavazással (55:73 arányban) egészében elvetette a 22/1997. sz., a közigazgatással kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet (→ 1998.02.18, 1998.02.25). A szakaszonkénti megszavazás simán ment, a szenátorok nagy többsége támogatta a törvénymódosító kormányrendelet cikkelyeit, de a PUNR-szenátorok javaslatára a ház úgy határozott, hogy a tervezet egészéről titkos szavazással döntsenek. Ez a rendelet lehetővé tette a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Remus Opriş szerint a rendelet mindaddig érvényben van, amíg a szenátus nem alkot törvényt az elutasításról. Markó Béla igen lesújtónak, reform- és Európa-ellenesnek nevezte a rendelet leszavazását. [RMSz, márc. 19.]

Ion Diaconescu elutasította a PD követelését, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. Nem tartja szerencsés ötletnek azt, hogy Ion Iliescu előrehozott választásokat sürget, de ha elkerülhetetlenné válik, pártja azt sem utasítja el. [Szabadság, márc. 17.]

Daniel Dăianu előterjesztette az 1998-as költségvetést, amely 45%-os inflációval és a GDP 3,6%-ának megfelelő hiánnyal számol. [Szabadság, márc. 17.]

1998. március 18.

Victor Ciorbea szerint „több volt, mint hiba”, hogy a PD szenátorai testületileg a sürgősségi kormányrendelet (→ 1998.03.17) ellen szavaztak. Az ellenszavazatok egy sor nemzetközi kötelezettséggel is ellentétesek, pl. a ro.–m. alapszerződéssel. Petre Roman elismerte, hogy „szigorúan jogi szempontból” a rendelet mindaddig érvényes, amíg nem születik külön törvény a kormányrendelet eltörléséről. [RMSz, márc. 20.] – Petre Roman nem a kisebbségi jogokat ellenezte, hanem azt, hogy Ciorbea megőrizhette főpolgármesteri tisztségét [!]. [Szabadság, márc. 21.]

1998. március 19.

A PNTCD minden tisztségéből felfüggesztette és kizárta tagjai közül George Pruteanu szenátort. [RMSz, márc. 20.] – Az indok: a pártfegyelem sorozatos megsértése és az, hogy a múltjából elhallgatott bizonyos tényeket. [RMSz, máj. 27.]

1998. március 20.

A ro. lapok nagy figyelmet szenteltek Strobe Talbott amerikai külügymin.-helyettes kétnapos bukaresti látogatásának. „Az AEÁ egyetlen európai országnak sem engedi meg, hogy etnikai alapon megkülönböztesse egy másik ország állampolgárait” – idézte az Adevărul Talbottot, hozzátéve: a politikus „nyilván Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésére utalt, miszerint ha Magyarország beutazási vízumkényszert vezetne be a ro. állampolgárokkal szemben, a romániai magyarok esetleg kedvezményes vízumot kaphatnának”. – Elhárította annak az esélyét, hogy komoly veszélyt jelentene a térség számára az, ha Mo. és Ro. nem egyszerre lép be a NATO-ba. Az amerikai kormány eleve számolt ezzel a problémával, de a NATO-bővítés egy olyan folyamat, amelyben lesz „következő alkalom” – mondta Talbott. [MTI]

Kolozsváron mintegy 2500 ortodox pap, szeminarista és egyházi elöljáró vonult fel a város központjában, hogy „imát mondjon az ellenség lelkéért”. A vallásos mezbe öltöztetett csendes felvonulás amiatt tiltakozott, hogy a görög katolikusok erőszakkal szereztek érvényt egy bírósági döntésnek. (→ 1998.03.13) [MTI]

1998. március 21.

Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]

A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]

Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI]



lapozás: 1-20 | 21-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998